Már valóság az űrbiznisz

A globális űrtevékenység mindössze 24 százaléka van az államilag támogatott űrügynökségek kezében. A szektor nagy része már ma is magánkézben van.

Épül a jövő űrgazdasága, kirajzolódnak nagy tendenciái. A világ vezető államainak hidegháborús stratégiai kutatásai, a világűrnek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és különböző űrszondák általi tudományos elfoglalása után eljött az űrforrások felderítésének és kiaknázásának ideje. Ebben azonban nem az egyes országok, hanem a magáncégek viszik a vezető szerepet.

Most még csak a jéghegy csúcsa látszik. A Space X, a Blue Origin és mások a kereskedelmi űrszállítás megszerzésére törekszenek, még ha olyan technikai kísérletekkel álcázzák is, mint az újrafelhasználható rakéták vagy a Mars betelepítése, a Hold körüli űrállomások víziója. Műholdakat küldeni az űrbe, vagy rakományt a Nemzetközi Űrállomásra mindenekelőtt nagyon jól jövedelmező üzlet.

Vannak, akik már a bányakincseket célozták meg. Ezen a területen is nagy profitokra számítanak. Az amerikai Moon Express már betervezte, hogy az év végéig műholdat küld a Holdra és 2020-ig egy szondát mintavételért. A Deep Space Industries and Planetary Resources az aszteroida-, fém- és vízkészletekre összpontosít. Arra gondolnak, hogy az űrben még üzemanyagot is tudnának előállítani a rakéták számára, ami rendkívül gazdaságossá tenné a Naprendszer kutatását. Az olcsó szállodaláncáról elhíresült Robert Bigelow Aerospace-e már tesztelt egy felfújható modult az ISS számára, amelyhez a szerkezet 2016 áprilisában csatlakozott. Szerintük a jövő egy magánűrállomásé, amely fogadná az űrturistákat, de azoknak a különböző nemzeteknek az űrhajósait is, amelyek ezért fizetnének. Ez különösen szükségessé válhat 2024 után, amikor megszűnik az ISS.

A texasi Axiom Space is turisták fogadásából akarja finanszírozni terveit. Az ISS utóda és „űrgyár” akar lenni. Ennek a társaságnak az asztronautái 2019-ben kezdik a felkészülést és 2021-ben teszik pályára az első lakómodult, amelyet az ISS-hez kapcsolnak. 2022-ben követi a második modul, amely a kutatást és a gyártást végzi. Az ISS-nek ez a része hét űrhajósnak tud szállást adni. Ők - hasonlóan a sportolókhoz - valószínűleg olyan mezt fognak viselni, amely tele van reklámlogókkal, vagy a szponzor nevének jelölésével.

2024-re tervezik, hogy ezek a modulok elválnak az ISS-től, csatlakoznak hozzájuk további modulok és az egész egy független egységet képez. A társaság vezetői szerint ez százszor olcsóbb lesz, mint az ISS, 1,3–1,5 milliárd euróba (385 milliárd forint) kerül majd, míg az ISS költségei meghaladták a 100 milliárd eurót – emlékeztetett a Le Nouvel Observateur.

Az új űrállomás fedélzetére sok 3D-s nyomtatót terveznek elhelyezni, amelyeket ugyanaz a Made In Space fogja szolgáltatni, mint amely az ISS-t is ellátja. A cél egy igazi gyár létrehozása, ahol előállítják többek között az ötvözeteket az ipar és a fejlett technológia számára, továbbá minőségű optikai szálakat, alapösszetevőket a gyógyszeriparnak, sőt, Földről indított műholdakat is, a jelenlegi ár töredékéért.

Forrás: MIT

Az is elképzelhető, hogy ez az űrgyár majd azokat az alapanyagokat használja fel, amelyeket a Holdon és az aszteroidákon folyó bányászat termel.

Így hát az űrmunka része lesz a jövő mesterségeinek. De vajon milyen lesz odafenn a munka-törvénykönyv? – teszi fel a kérdést némi iróniával a francia hetilap.

Közben már űrlakóparkokban is gondolkodnak a fiatal tudósnemzedék tagjai. A rangos Massachusetts Institute of Technology (MIT) friss diplomásai nyerték meg a NASA által egyetemeknek kiírt pályázatát a Marinának elnevezett többfunkciós űrkomplexumukkal. A név mozaikszó: „Managed, reconfigurable, in-space nodal assembly”, azaz „Irányított, átalakítható, űrbéli csomópont-együttes”. Az „épület” nyolc „lakásos”, amelyekhez bár, étterem és edzőterem tartozik. Ugyanakkor „parkolót” biztosít kis űrhajóknak, amelyek onnan indulhatnak a Marsra, és privát társaságok is szállíthatnak ide különböző termékeket.

A tervezők számításai szerint a Marina létrehozása és fenntartása, amennyiben a NASA is társulna, tíz év alatt egy tizedére csökkentené a kiadásokat az ISS-hez képest.

Nem véletlen, hogy a NASA azt a tervet díjazta, amely magántársaságok bevonásával kalkulál, ezen az úton halad már évek óta az amerikai űrügynökség, milliárdos szerződéseket kötve a már korábban említett Space X-szel, Blue Originnel és a többiekkel.

A Hold meghódításának tervei

Közismert, hogy több űrügynökség őriz fiókjaiban „bányászati” terveket: ilyen a hélium-3, amelyet a jövő szuperüzemanyagának tartanak, ígéretes a Hold belsejében található víz, a Mars magnéziuma, koboltja, urániuma, az aszteroidok aranya. Ami a Hold jelenleg fagyott állapotban lévő vizét illeti, a tervek szerint már az idén decemberben elindul a NASA Lunar Flashlight missziója, amely a források feltárásának és kiaknázásának a lehetőségeit vizsgálja.

Amikor az amerikai űrügynökség bejelentette, hogy 2020-ig az Egyesült Államok visszatér a Holdra, és 2024-ben állandó Hold-bázist hoznak létre, hangsúlyozta, hogy a tervnek elsősorban tudományos célkitűzései vannak, és a bolygó többek között a más planétákra indított űrrepülések kiindulási pontja lehetne.

De léteznek más jellegű üzleti álmok is. Vannak, akik szállodát terveznének a Holdra vagy a világűrbe. Robert Bigelow amerikai milliárdos, aki olcsó szállodaláncával, a Budget Suites of Americával alapozta meg vagyonát, és akinek Bigelow Airspace nevű cégével komoly érdekeltségei vannak az űrkutatásban, már évekkel ezelőtt beadta kérelmét Washingtonban a Holdon építendő szállodák és más lakásstruktúrák engedélyezésére. A News of Future című „jövőbe látó” amerikai honlap már azt is tudni véli, hogy 2025 augusztusában érkeznek az első vendégek a Starbright Hotelbe, ahol egy kétágyas szoba ára 3,7 millió dollár (több mint egymilliárd forint) éjszakánként - igaz, ebben benne van a Föld-Hold transzfer is – 2030-ban pedig már az űrutazás lesz a legnépszerűbb karácsonyi ajándék.