Nem tettek le Koszovó felosztásáról

Publikálás dátuma
2017.08.14 16:37

Ivica Dacic szerb külügyminiszter újra Koszovó felosztását javasolta a szerbek és az albánok között egy hétfőn megjelent cikkben, amelyet a Vecernje Novosti című belgrádi napilapban közölt.

Kiemelte, a koszovói kérdés és Koszovó helyzetének tartós megoldására van szükség, és szerinte az albán és a szerb fél kiegyezésére lenne szükség, "amelyben mindenki nyer és veszít is valamit". Mint mondta: Koszovó felosztása az egyetlen reális és megvalósítható megoldási lehetőség, és ez áll a szerbek és az albánok érdekében is.

"Koszovóról manapság két elképzelés létezik. Az egyik szerint a teljes Koszovó szerb terület, a másik szerint pedig már elveszett, és el kell ismerni a függetlenségét" - fogalmazott Ivica Dacic, aki szerint mindkét elképzelésnek negatív következményei vannak a szerb népre nézve. Mint mondta: az első elképzelést csak háborúval lehetne megvalósítani, a másik szerint pedig a szerbek eleve vesztettek.

A szerb diplomácia vezetője szerint a területfelosztás esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben.

A szerb külügyminiszter július végén a Blic című szerb napilapban fogalmazta meg a Koszovó felosztásáról szóló elképzelését. Ivica Dacic ezzel reagált Aleksandar Vucic államfő Koszovó helyzetéről szóló nemzeti konzultációs kezdeményezésére.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli, többségében albánok lakta tartományának tekinti a területet. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartják Koszovót, és a közvélemény-kutatások szerint identitásuk egy része veszne el azzal, ha le kellene mondani a területről. A felmérések azonban azt is megmutatták, hogy a szerbek többségét valójában csak az eszmék kötik Koszovóhoz, a legtöbben ugyanis soha nem jártak ott.

Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén.

Szerző

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.

Van földje? A fideszes haverok majd eldöntik, mennyit ér

Publikálás dátuma
2019.02.22 17:15
Összellenzéki tiltakozás az Alkotmánybíróság előtt; a tét 1,5 millió földtulajdonos sorsa
Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Új középkorba vezet a decemberben módosított földforgalmi törvény, ha az Agrárkamara a magánföldek eladásába is beleszólhat – mondja az ellenzék. Most közösen kérik az Alkotmánybíróságot, dobja vissza a szabálytalannak tartott módosítást.
Semmi más célt nem szolgál a földforgalmi törvény botrányos körülmények között elfogadott módosítása, minthogy helyzetbe hozza a NER elitjét, eldöntse, ki vehet földet, a gazdákat pedig rákényszerítse a hatósági áras értékesítésre - lényegében erről beszélt hat ellenzéki párt képviselője pénteken, az Alkotmánybíróság előtt tartott sajtótájékoztatójukon.

Másfél millió tulajdonost szorítanak sarokba

Haveri sms dönthet a milliárdokról

A mutyijellegről beszélt Magyar Zoltán, jobbikos képviselő is: emlékeztetett rá, 
az Agrárkamara 19 megyei vezetője közül 17 kőkeményen fideszes pártpolitikus, ezzel is keresik a kenyerüket
Magyar hozzátette, a megyei agrárkamara úgy működhet a jövőben, hogy az elnök körbedob a haverjainak egy sms-t, és ezen a „véleménynyilvánító küldöttgyűlésnek álcázott semmin” keresztül dönthetnek milliárdok sorsáról. Mindezt a gazdatársadalom akadályozhatná meg - tette hozzá a politikus, a földtulajdonosok támogatását kérve.

Jöhetnek a traktorok?

Nála is harciasabban fogalmazott a Demokratikus Koalíció részéről Gréczy Zsolt, aki arra emlékeztetett, hogy volt idő, amikor traktorok indultak Budapest felé, ennek lehetőségét sem kellene elvetni (tegyük hozzá, a traktoros demonstráció 2005-ben történt, amikor épp Gyurcsány Ferenc, a DK jelenlegi elnöke kormányozott- a szerk.). Gréczy arra is kérte az Alkotmánybíróság tagjait, ebben az esetben ne fideszes pártkatonák módjára járjanak el.
Az LMP-s Csárdi Antal arra emlékeztetett, hogy a földforgalmi törvény módosítása eleve szabályellenesen történt – mondjon bármit is Kövér László házelnök – hiszen nem volt megoldott a név szerinti szavazás. Csárdi Abban bízik, hogy az eljárási hibával átvert törvényeket eddig következetesen visszaküldő Ab ezúttal is visszadobja a módosítást.
A Párbeszéd részéről Barabás Richárd döbbent meg mélységesen azon, hogy „a Fidesz elárulta amagyar vidéket”. Szerinte a földforgalmi törvényt most tüzes vasként forgatva arra kényszerítik a gazdákat, hogy kedvezőtlen konstrukcióban adják el a birtokaikat; mindez pedig a Mészáros-féle nagybirtokok kialakulásához vezet.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt részéről már a módosítás elvontabb jogkövetkezményeit taglalta: szerinte a kormány a szabályozással 
  • sérti a magántulajdon szentségét, hiszen az Agrárkamara határoz ezentúl a tulaj helyett arról, milyen áron adható el a saját földbirtok;
  • sérti a magánélet szentségét, mivel a szigorítás lehetőséget ad a tulajdonosok komplett családi hátterének feltérképezésére;
  • korlátozza a jogorvoslati lehetőséget, hiszen a bíróságok a peres ügyekben sem másíthatják meg az Agrárkamara döntését, legfeljebb új eljárásra kötelezhetik a fideszes többségű szervezetet.
Frissítve: 2019.02.22 17:20