Kiemelte, a koszovói kérdés és Koszovó helyzetének tartós megoldására van szükség, és szerinte az albán és a szerb fél kiegyezésére lenne szükség, "amelyben mindenki nyer és veszít is valamit". Mint mondta: Koszovó felosztása az egyetlen reális és megvalósítható megoldási lehetőség, és ez áll a szerbek és az albánok érdekében is.
"Koszovóról manapság két elképzelés létezik. Az egyik szerint a teljes Koszovó szerb terület, a másik szerint pedig már elveszett, és el kell ismerni a függetlenségét" - fogalmazott Ivica Dacic, aki szerint mindkét elképzelésnek negatív következményei vannak a szerb népre nézve. Mint mondta: az első elképzelést csak háborúval lehetne megvalósítani, a másik szerint pedig a szerbek eleve vesztettek.
A szerb diplomácia vezetője szerint a területfelosztás esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben.
A szerb külügyminiszter július végén a Blic című szerb napilapban fogalmazta meg a Koszovó felosztásáról szóló elképzelését. Ivica Dacic ezzel reagált Aleksandar Vucic államfő Koszovó helyzetéről szóló nemzeti konzultációs kezdeményezésére.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli, többségében albánok lakta tartományának tekinti a területet. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartják Koszovót, és a közvélemény-kutatások szerint identitásuk egy része veszne el azzal, ha le kellene mondani a területről. A felmérések azonban azt is megmutatták, hogy a szerbek többségét valójában csak az eszmék kötik Koszovóhoz, a legtöbben ugyanis soha nem jártak ott.
Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén.