Etikátlan mentő körülmények

Publikálás dátuma
2017.08.15. 07:19
Fotó: Shutterstock

Hatalmas felháborodást váltott ki orvosok körében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos etikai bizottságának jogerős döntése, mely szerint fél évig nem praktizálhat az az onkológus nőgyógyász, aki nem egyszer kért pénzt gyógyíthatatlan betegektől – operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot. Tetteiért tavaly két év börtönbüntetésre ítélte – öt évre felfüggesztve – a Veszprémi Törvényszék, de a MOK területi etikai bizottsága első fokon – kétszer is – pusztán megrovásban részesítette, azaz tovább praktizálhatott.

Most a hvg.hu megszerezte az onkológus nőgyógyász ügyében született jogerős etikai ítéletet is, mely szerint a MOK területi etikai bizottsága mentő körülményként figyelembe vette többek között azt, hogy az orvos mindenképpen elvégezte a szükséges beavatkozásokat a betegeken, függetlenül attól, hogy eleget tettek-e a fizetési felszólításoknak, követeléseknek, vagy sem. Arra is emlékeztettek, hogy a hosszú éveken át tartó büntetőeljárás ,,önmagában is súlyos terhet jelentett” az orvosnak.

Megírtuk: a MOK országos etikai bizottsága - a botrány hatására - végül az orvos eltiltása mellett döntött. A jogerős etikai ítélet megszületése után az érintett veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház igazgatója felmentette a munkavégzés alól a nőgyógyászt.

Szerző

Gyerekbántalmazás: vétett az igazgató

Súlyos visszásságot okozva, a hatáskörét túllépve gyakorolt nyomást egy szülőre az az iskolaigazgató, akinek az anyuka noha jelezte, hogy gyermekét bántalmazták a veresegyházi Gyermekliget Általános Iskolában, ahelyett, hogy kivizsgálta volna a bejelentést, informálisan eltanácsolta a gyermeket az iskolából - állapította meg az alapvető jogok biztosa. Székely László szerint az ombudsmani vizsgálat feltárta, az igazgató azért nem indított vizsgálatot, mert az anya a bántalmazásról nem nyújtott be külön beadványt, a panaszának csak a szülői értekezleten adott hangot.

A gyereket az iskola egyik tanára bántalmazta. Bár a közleményben nem említik meg, pontosan mi történt, a veresegyházi intézményről korábban is terjedtek hasonló hírek, egy édesanya épp a bántalmazások miatt vette ki gyerekét, egy másik szülő pedig arról számolt be, hogy egy tanár úgy meghúzta hétéves kislánya fülét, hogy felrepedt a bőre.

Az ombudsman hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog a köznevelés intézményeiben is mindenkit, tehát a gyermeket is megilleti. Tiltott a tanulók testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetése.

Székely László ombudsman megállapította, hogy az igazgató nem tisztázta a tudomására jutott eset körülményeit, még azt sem, hogy az egyáltalán megtörtént-e. Ez a mulasztás sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Felszólította az iskolavezetőt a jogszerű eljárások feltétlen követésére, így arra is, hogy már a bántalmazás gyanúja esetén is szükséges annak kivizsgálása és arra is, hogy tartózkodjon az eltanácsolás alkalmazásától.

Szerző

A vízi csúszda "veszélyes üzem"

Publikálás dátuma
2017.08.15. 07:17
Fotó: AFP/Julian Stratenschulte/DPA
Ha a fürdőző is szabályosan használta az eszközt, és az üzemeltető sem mulasztott, a fürdő tartozik felelősséggel.

Combcsonttöréssel kellett műteni azt a férfit, aki a mogyoródi Aquaréna hatos számú, kamikaze elnevezésű csúszdájának használata után nem a csúszda alján található medencében, hanem a parton kötött ki. Az Index értesülései szerint csúszás után a férfi nem csobbant a medencébe, hanem mintegy kacsakőként pattogott a vízfelszínen, egyenesen neki a medence lépcsőjének, ahol a sérüléseit szerezte. A vízben van egy 15-20 centiméter magas, henger alakú szivacs, éppen az ilyen esetek megelőzésére, ám ez sem állította meg.

A baleset okát a fizikus szerint is a csúszó férfi pozíciójában, testtartásában kell keresni. Groma István, az Eötvös Loránd Fizikai Intézet főtitkára lapunknak elmondta: ilyen esetben a sebesség is lényeges, ha a férfi épp olyan szögben, testtartással (például teljesen a hátán fekszik, picit magasabban tartja a lábát, ami érkezéskor így nem fúródik a vízbe) érkezik meg a csúszda aljára egy adott sebesség mellett, az emberi testtel is előfordulhat ilyen "kacsázós" jelenség. Vagyis - mondhatni - csak apróságokon múlik.

Kit terhel a felelősség?

Az aquapark kommunikációs vezetője elmondta: a balesetről felvétel is készült, a látottak alapján úgy tűnik, hogy nem a strandoló felelős a történtekért, de nem is a létesítmény. Bán Tamás szerint még soha nem történt hasonló eset, a parknak pedig minden szükséges engedélye megvan, az összes medencéje szabályos. - A sérült egyszerűen olyan szerencsétlen helyzetben érkezett a vízbe, amire nem igazán lehet felkészülni - mondta. Mindenesetre indult belsővizsgálat, ám érdeklődésünkre hétfőn még nem közöltek részleteket.

A park szerint a férfi a szabályokat betartva csúszott, és a csúszda konstrukciója is teljesen szabályos. A Vízügyi Biztonsági Szabályzat szerint a vízi csúszdáknál, medencéknél piktogrammal kell jelölni nemcsak a vízmélységet és a használatra vonatkozó szabályokat, hanem a csobbanási magasságot is. Ugyanakkor ha olyan baleset történik, amikor a fürdőző is szabályosan használta az eszközt, valamint az üzemeltető sem mulasztott, a jogi helyzet az, hogy ilyenkor is a fürdő tartozik felelősséggel, mivel a vízicsúszda jogi szempontból "veszélyes üzemnek" minősül.

Szilánkosra tört a lába
Még 2012-ben történt hasonló baleset egy törökországi vízi vidámparkban: egy angol turistát, bizonyos Des Jarvist az egyik csúszda használata után nem fékezett le a víz, tovább siklott a felszínen, csak a medence fala állította meg; jobb lába szilánkosra tört, öt műtéttel tudták csak helyrehozni, de a sípcsontja egy részét el kellett távolítani.



Szerző