Dél-Korea háborútól tart

Publikálás dátuma
2017.08.15. 07:38

Mun Dzse In dél-koreai elnök arra kérte az Egyesült Államokat, hogy segítsen megakadályozni egy Észak-Korea által provokált háborút.

A májusban beiktatott államfő hétfőn Szöulban fogadta Joseph Dunford tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét. A találkozón hangsúlyozta: muszáj diplomáciai úton rendezni a válságot. „Bízom benne, hogy az Egyesült Államok higgadt, felelősségteljes módon jár el a kialakult helyzetben” – mondta Mun, s felszólította az északi rezsimet, hogy hagyjon fel a provokációval.

Dunford – aki az AFP beszámolója szerint körútja során Kínába és Japánba is ellátogat – egyetértett a dél-koreai elnökkel, ám hozzátette: a katonai válaszcsapás is elő van készítve arra az esetre, ha az Észak-Koreával szembeni szankciók kudarcot vallanak.

Hétfőn a phenjani rezsimmel jó kapcsolatokat ápoló – és fontos kereskedelmi partnernem számító – Peking is korlátozó intézkedéseket jelentett be az észak-koreai rezsimmel szemben. A kereskedelmi minisztérium a mai naptól elrendelte számos észak-koreai termék – így halak, rákok, kagylók – behozatalának tilalmát.

Szerző

London kitálal

Publikálás dátuma
2017.08.15. 07:37
Fotó: AFP/Antonio Calanni

A Brexit-tárgyalások következő, augusztus 28-án kezdődő fordulója előtt egy héttel a brit kormánynak nyilvánosságra kell hoznia álláspontját olyan kiemelkedő jelentőségű kérdésről, mint amilyen az Európai Unióval folytatott kereskedelem a jövőben.

Az első terveket ma hozza nyilvánosságra a kormány, és ezekben a leghatározottabban leszögezi, hogy olyan vámegyezmény a célja, amely „az Egyesült Királyság és az unió között a lehető legszabadabb és legzavartalanabb árukereskedelmet teszi lehetővé”. A brit kabinet egy olyan „átmeneti időszakot” vezetne be, amelyben megmaradna a vámunió. Ez a gyakorlat mind az Egyesült Királyság, mind az uniós vállalatok számára biztonságot jelentene, sőt, így az üzleti életnek csak egyszer kellene átállnia egy új vámrendszerre. Az ideiglenes struktúra működése alatt Nagy-Britanniának lehetősége lesz a világ minden táján új kereskedelmi kapcsolatokat kialakítani, s egyben felkészülni a végleges rendezéshez elkerülhetetlen gyakorlati és technológiai megoldásokra.

Fotó: AFP/Antonio Calanni

Fotó: AFP/Antonio Calanni

Theresa May várhatóan csak csütörtökön foglalja el ismét a helyét Downing Street-i íróasztalánál, de a kormány – különösen a kilépésért felelős miniszter, David Davis – már ezt megelőzően érzékeltetni kívánja, hogy az előkészületek nem torpantak meg. Az Európai Unió korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a kereskedelmi kapcsolatokról szóló megbeszélések előtt meg kell állapodni a Londont terhelő „válási költségekről” és az ír-északír határról. Az utóbbival kapcsolatos brit állásfoglalás közzététele is küszöbön áll, ám Londonban már leszögezték, hogy az „súrlódásmentes” lesz, vagyis nem térnek vissza a múlt „kemény határához”.

Miközben a hivatalos álláspont szerint a későbbi partneri kapcsolatokról szóló tervezetek publikálásával a brit kormány a „rendezett és sikeres” kilépés iránti elkötelezettségét hangsúlyozza, vezető köztisztviselők aggódnak, hogy a koncepciók kidolgozására és főleg belső megvitatására kevés idő marad.

Életveszélyben a rohingyák

Mintegy 40 ezer rohingya muzulmán él Indiában. Mindegyikük illegális bevándorló, még azok is, akiket regisztrált az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Az indiai kormány deportálni fogja őket – osztotta meg értesüléseit hétfőn a Reuters hírügynökséggel egy magas rangú indiai kormányzati forrás. A kitoloncolásnak rendkívüli humanitárius következményei lehetnek, hiszen a muzulmán kisebbség tagjait üldözik a buddhista többségű Mianmarban.

Szerző