A szegényektől a szabadság is könnyen elvehető

Elzárás helyett közérdekű munkát is végezhetnének azok a társadalom szélén élők, akiket ma szabálysértés miatt leültetnek. Jogvédők felvilágosító kampányba kezdtek.

Ma bárkit leültethetnek Magyarországon egy utcán eldobott zsebkendő miatt, mert a 2012-ben megalkotott szabálysértési törvény alapján a rendőrök ezért már helyszíni bírságot szabhatnak ki, s ha az illető nem tud fizetni, jön az elzárás. A civil jogvédő szervezetek által néhány hete indított www.szabalysertes.hu portál adatai szerint tavaly több mint 800 ezer szabálysértési eljárás indult és nagyjából 300 ember ül minden nap kisebb szabálytalanságok elkövetése miatt.

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért(TASZ), az Utcajogász Egyesület és a hajléktalanok jogaiért küzdő A Város Mindenkié csoport szakértői indokolatlanul szigorúnak tartják a magyar szabálysértési rendszert, ami ráadásul a mindennapokban nem is működik jól. Szigorú, mert például szemetelés, vagy egy hiányzó kerékpárlámpa miatt hetekre bezárhatnak valakit. Nem működik jól, mert a szigor ellenére nincs visszatartó ereje és az elkövetők többsége segítség nélkül képtelen eligazodni az érthetetlenül bonyolult szabályozásban.

A törvény elfogadása utáni két évben a mainál sokkal gyakrabban ültették le azokat, akik nem fizették ki a helyszíni bírságot vagy a bíróságon kiszabott pénzbüntetést: 2013-ban majdnem 18 ezer szabálysértő kapott így börtönt, 2014-ben pedig több mint 28 ezer. Idén július végéig miatt már „csak” 476 embert ítéltek elzárásra. Ezek a döntések sokat rontottak az egyébként is túlzsúfolt magyar börtönök helyzetén is, sokszor nem lehet megoldani, hogy a kisebb vétségek miatt leültetett emberek ne kerüljenek össze bűnözőkkel. A Helsinki Bizottság irányításával a felsorolt szervezetek, kutatóközpontok és jogászok is azon dolgoznak egy ideje, hogy legyen emberszabásúbb, életszagúbb a szabálysértési törvény és minél többen megértsék a lehetőségeiket.

Tavaly decemberben a Foresee Kutatócsoport egyik tanulmánya mutatta ki, hogy az elzárásra ítélt szabálysértők jellemzően munkanélküliek és mélyszegénységben élők, akik rendezetlen lakáskörülményeik miatt sokszor meg sem kapják a büntetés befizetését sürgető hivatalos leveleket, így nem csoda, hogy 70 százalékukat számukra teljesen váratlanul vezetik elő. A szabálysértési eljárásokban a határozatok többsége az illető meghallgatása nélkül születik, nincs lehetőség ügyvédi segítséget kérni, így nem derül ki, hogy a fürt szőlőt vagy az almát, a boltban a rúd szalámit azért lopták el, mert a gyerekük, a magatehetetlen édesanyjuk és ők sem ettek egy falatot hosszú ideje.

Ártatlanul is leülhető

Börtönbehívóját várja Horváth János bábonymegyeri gazdálkodót, akinek várhatóan három napra kell bevonulnia, mert nem fizetett be egy szabálysértési bírságot – noha nem követett el semmit és erről még bírósági papírja is van. Mint megírtuk, 2015 őszén, az állami földárverések kezdetekor Sallai R. Benedek képviselő (LMP) egy platónyi bábonymegyeri birka- és marhatrágyát borított Kaposváron a megyei kormányhivatal épülete elé. Ugyanott több somogyi gazda is demonstrált, akinek kellő tőke híján esélye sem volt földekre licitálni. Horváthot a "trágyaborítási" ügyben többször módosuló váddal vették eljárás alá, ám a bíróság végül kimondta: nem követte el a terhére rótt szabálysértést, tehát nem kell fizetnie. Néhány hónappal később - ugyancsak a trágyaborításra hivatkozva – környezetszennyezésért szabott ki rá 15 ezer forintos büntetést a megyei kormányhivatal tabi járási hivatala, de nem fizetett, hiszen a bíróság már megállapította, hogy ártatlan. Mindez a hatóságokat hidegen hagyja, a gazdára elzárás vár.

Szegő Dóra szociológus bírósági titkárokkal és a büntetés-végrehajtásban dolgozókkal készített beszélgetései alapján úgy véli, azokban az élethelyzetekben, amikor valaki koldulásra kényszerül, hajléktalanná vált, éhezik, netán szexmunkásként kénytelen megélni, a szabálysértési eljárás és az elzárás semmit nem old meg. Egységes a vélemény: az ilyen szerencsétlen sorsú emberek üldözése helyett az eljárásokra kiadott pénzt inkább a szociális ellátórendszer fejlesztésére kellene fordítani.

Jogi szempontból is számtalan gond van a szabálysértési törvénnyel és ezt érzik a jogalkotók is, hiszen folyton változtatnak a jogszabályon a 2012-es hatálybalépés óta. A rendőrségi és bírósági gyakorlatban ez nehézségeket okoz, de ennél is nagyobb baj, hogy a büntetőeljárásokban a kisebb súlyú eseteknél épp az elzárás elkerülése a kimondott cél, míg a szabálysértési törvény kifejezetten ebbe az irányba tolja a bíróságokat. Így aztán nem egyszer előfordul, hogy egy szabálysértésért szigorúbb büntetés jár, mint egy kisebb értékű csalásért, lopásért. Az elzárás azonban nem lenne kötelező, közérdekű munkával megválthatnák a pénzbüntetést vagy az elzárást, de a rendszeresen megbüntetett csoportoknak erről fogalmuk sincs.

A képre kattintva megnyílik a tájékoztató!

A már említett civil jogvédők ezért felvilágosító kampányba kezdtek. A Helsinki Bizottság 200 ezer példányban nyomtatott ki egy ismertető anyagot, hogy az érintettek tudják, mikor és mit kell tenniük, milyen papírokat kell összeszedniük, hogy átválthassák a büntetésüket munkára. A TASZ munkatársai pedig képregény formában mutatják be a többnyire írni-olvasni alig tudó embereknek a lehetőségeiket. A kiadványokat a rendőrség figyelmébe is ajánlják, mert a járőrök sem mindig tudnak szót érteni az érintettekkel. A Helsinki Bizottság 200 családsegítő központnak postázta a tájékoztatót, továbbá 80, hajléktalanokkal és más hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó szállás, alapítvány és civil szervezet címére küldték el, hogy ők is segítsenek a terjesztésben. A TASZ munkatársai pedig júliusban egynapos felkészítést tartottak Miskolcon a térség civil szervezeteinek a szabálysértési eljárásokról, majd a helyi romák közt tesztelték a képregényt, ősszel pedig folytatnák az országjárást.