Népszavazással edzenek a 2018-as választásra a pártok

Publikálás dátuma
2017.08.16 07:00

Bár a Fidesz által kialakított rendszerben a kormányoldal egyetértése nélkül esélytelen országos referendumot tartani, a pártok mégis előszeretettel kísérleteznek ezzel: az aláírásgyűjtés ugyanis jó bemelegítő lehet a kampányhoz.

Kiüresedett a népszavazás intézménye és nem is: míg a rendszerváltozás óta egyetlen civil kezdeményezés sem jutott el a szavazóurnákig, illetve a politikai szereplők közül is csupán egykor az akkor ellenzéki Fidesznek sikerült – eredménytelenül – országos népszavazást tartatni, a megkérdezett szakértők szerint mégsem véletlen, hogy a kis pártok most is beadványokkal bombázzák a Nemzeti Választási Irodát (NVI). Számszaki tény azonban, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Amennyiben azonban az NVB futószalagon hozott elutasító döntéseit felülbíráló Kúria döntése nyomán mégis hitelesítenek egy kérdést, úgy a párt még az országgyűlési választások előtt kampányüzemmódba kapcsolhat, felkészítheti tagságát a későbbi választási hajrára. Az országos ügydöntő népszavazás kötelező kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtése ráadásul választási adatbázis kiépítésére is rendkívüli módon alkalmas.

„Ez persze olyan, amit egyik párt sem fog bevallani” – mondta lapunknak László Róbert a választói adatbázis-építésre vonatkozó felvetésre. A Political Capital választási szakértője szerint természetesen „az is lehet, hogy akadnak köztük tisztességesek, akik nem készítenek másolatot az aláírásgyűjtő ívekről, de a politikusok már csak olyanok, hogy bárminek ellen tudnak állni, kivéve a kísértésnek”. Úgy vélte: „márpedig semmi kockázata nincs annak, hogy lemásoljanak néhány ezer aláírásgyűjtő ívet, miközben nagyon hasznos adatokat tartalmaznak.” László Róbert szerint tehát valóban lehet olyan értelmezése a népszavazási "dömpingnek", amely a választópolgári adatbázisépítést szolgálja. Ugyanakkor a szakértő szerint más szempontból sem teljesen hatástalan a népszavazás intézménye: bár egyik esetben sem írták végül ki a szavazást, de két olyan kezdeményezés is volt, amivel ellenzékből meghátrálásra lehetett késztetni a kormánypártot. Ilyen volt az MSZP népszavazási fellépése a nagy bevásárlóláncok vasárnapi nyitva tartásáért, illetve a Momentum váratlanul és minden korábbi próbálkozást felülmúlóan sikeres aláírásgyűjtése, mely nyomán a olimpiai pályázatot kellett a Fidesznek elengednie.

Csakhogy az számszaki tény, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a NVB-nél. Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Vágó Gábor állami bérplafonra vonatkozó népszavazási kérdését a Kúria felülbírálata után hagyták jóvá, az NVB által első körben átengedett másik, a korrupciós bűncselekmények büntethetőségére vonatkozó felvetésének ügyében pedig épp a Kúriának kell döntenie. Így az egyetlen valódi kivétel: a karácsony munkaszüneti nappá nyilvánításának politikailag semleges és a Fideszre nézve tökéletesen veszélytelen kérdése volt. Ebből a szempontból az NVB a keddi ülésén is a szokásos formáját hozta: az alaptörvényre és az egyértelműség hiányára hivatkozva nem hitelesítette a Civil Mozgalom Egyesült (CME) népszavazási kezdeményezését, ami a választási kamupártok elterjedését akadályozta volna meg azzal, hogy megtiltotta volna a pártok állami támogatását a választási kampányban. Hasonlóan nem sok eséllyel kecsegtet a napokban a nyilvánosság elé lépett Magyar Polgári Világ nevű, szintén most bejelentkezett párt népszavazási kezdeményezése arról, hogy akarunk-e belépni az euróövezet előszobájának tekintett európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe.

Tóth Zoltán választási szakértő szerint egyértelmű, hogy mind az NVI, mind az NVB „nihilszervezet”, azaz kizárólag a politikai utasításokat hajtanak végre. Szerinte éppen ezért kizárható, hogy választásokig akár a hitelesítésre váró Pukliék, vagy éppen az állami vezetők bérplafonjáról szóló népszavazáshoz időközben már az aláírásokat gyűjtő Vágó Gábor javaslatáról valóban népszavazást írhassanak ki. Nemcsak a kérdés, vagy az összegyűjtött aláírások hitelesítése miatt, hanem a népszavazások kiírásának más szabályai is ezt gátolják. „Ma ugyanis teljességgel a politika szándékán múlik, hogy mikor írnak ki egy népszavazást” - magyarázta Tóth, aki szerint az engedélyezés jogi rendszere teli van olyan gumiszabályokkal, amelyekkel egyaránt lehet négy-öt hónap a kiírási procedúra, de másfél év is. Egyetlen példa: ha egy szervezet össze is gyűjt 200 ezer aláírást, úgy a NVI dönthet úgy, hogy két emberre bízza az aláírások átvizsgálását, azonosítását – így 45 napra nyúlik az eljárás – de dönthet úgy is, hogy száz embert vezényel oda, így két nap alatt megvannak ezzel. „A gumihatáridők jogi bizonytalanságok is arra mutatnak rá, hogy a népszavazási törvény olyan politikai megrendelésre készült, hogy csak a Fidesz által támogatott kérdéseket lehessen kitűzni népszavazásra – fogalmazott Tóth.

Helyben döntetnének a bulinegyedről is
Testületi ülés összehívását és egy későbbi, helyi népszavazási kérdésekről történő egyeztetést kérnek Erzsébetváros fideszes polgármesterétől, Vattamány Zsolttól ellenzéki képviselők a bulinegyed ügyében.
Mint arról beszámoltunk, a lakók szerint a fideszes vezetés 2013-ban egy önkormányzati jogszabály változtatással lényegében áldását adta arra, hogy a kerület belső része bulinegyeddé váljon, ahol több száz romkocsmában mint százezer fiatal szórakozik hétvégenként, a lakók szerint élhetetlenné téve a területet.
Vattamány válaszában most a rendkívüli testületi ülés összehívását meg is ígérte, továbbá arra is ígéretet tett, hogy megváltoztatják a vitatott jogszabályt.

Ellenzéki demonstráció volt Kiskunhalason

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:45
Képünk illusztráció
Fotó: Szabad Pécs
A tüntetők nem egy konkrét intézkedés miatt zárták le a városhoz közeli főút egyik sávját, hanem úgy általában az Orbán-kormány ténykedése miatt tiltakoztak.
Ellenzéki pártok és civilek demonstráltak Kiskunhalas közelében lezárva a félpályát a város melletti főút egy szakaszán - írja az atv.hu. A Kiskunmajsára vezető úton 200-250 méter hosszan állták el az autók délután. A tüntetők az akció okaként külön megemlítették rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály, de hozzátették, ezúttal általában véve bírálták az Orbán-kormányt.

"Vidéken is hajlamosak az emberek arra, hogy kifejezzék az ellenvéleményüket a kormány azon politikájával szemben, amellyel azt bizonyítja napi mint nap, hogy egyáltalán nem érdekli az ellenzék véleménye." - mondta az ATV-nek Marton Imre, az MSZP elnökségi tagja. A tudósítás megjegyzi, a tüntetés miatt komoly torlódás nem alakult ki, atrocitás nem történt.

Orbán Viktor felmentette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:22

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.
Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét, az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg - írja az MTI. Orbán Viktor rendelete szerint Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.