Betartanak a köztisztviselők

Publikálás dátuma
2017.08.17. 07:04
A kép illusztráció! FOTÓ: Shutterstock
Ma küldi ki a hivatalokba az augusztus 21-én, jövő hétfőn kezdődő következő akciójának kinyomtatható plakátjait a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) – tudta meg a Népszava.

Nem munkabeszüntetésre készülnek az érdekvédők, hanem annak ellenkezőjére: azt akarják megmutatni a kormányzati döntéshozóknak, hogy mi történik akkor, ha a közigazgatás hivatalaiban dolgozók minden munkajogi szabályt betartanak, például a munkaidejük végén egyszerűen hazamennek.

Az eddig már három önkormányzati sztrájkot szervező tömörülés elnöke szerint valamennyi köztisztviselő túlhajszolt, ezért most nemcsak települési polgármesteri hivatalokból várnak csatlakozókat, hanem a kormányhivatalok és a központi állami közigazgatási intézmények dolgozói közül is.

Boros Péterné hétfő délelőtt tájékoztatja a nyilvánosságot az akció részleteiről. Akkor várhatóan már azt is tudja, mikor ül velük és az önkormányzati szövetségekkel ismét tárgyalóasztalhoz a Belügyminisztérium valamelyik vezetője, hogy az önkormányzati tisztviselők bérrendezéséről egyeztessenek. Az MKKSZ vezetője lapunkkal közölte, csak olyan javaslatot fogadnának el, ami garantálja, hogy minden dolgozó megkapja a kért 25 százalékos béremelést.

Szerző

A Fideszt mosdatja az ügyészség

Publikálás dátuma
2017.08.17. 07:03
2010-es választási Fidesz-plakát FOTÓ: NÉPSZAVA
Bár teljesen nyilvánvaló, hogy a kormánypárt durva valótlanságot állított a 2010-es kampányköltéseiről, a Fővárosi Főügyészség elutasította Nyakó István (MSZP) ez ügyben tett feljelentését, arra hivatkozva, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011-ben már mindent rendben talált a párt körül, „sajtóértesülések” alapján pedig nem indítanak nyomozást.

Nemrégiben a 24.hu birtokába jutott egy szerződés, ami alapján a hírportál azt állította, hogy az akkor még Fidesz-szövetséges Mahir Cityposter Kft. 2010-ben nevetségesen alacsony áron, 98 millió forintért biztosított mintegy 4700 plakáthelyet a Fidesznek. Azonban később a Fidesz még ehhez képest is csak 35 millió forintos plakátköltést vallott be az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). A Fidesz-KDNP-nek nagy valószínűséggel azért kellett így ügyeskednie, mert különben hatvanmillió forinttal túllépték volna a párttörvény által számukra biztosított 404 millió forintos kampányplafont és így a törvény alapján a túlköltés kétszeresét, 120 millió forintot kellett volna befizetniük büntetésként.

Nyakó István szerint a párt akkori kampányának a vezetői Orbán Viktor és Kövér László jól dokumentált választási és költségvetési csalást követtek el. ”Most sem történt semmi rendkívüli: az ügyészség szerint a Fidesz csalhat” – kommentálta most lapunknak a sokadik fideszes ügyben született feljelentés sokadik elutasítását Nyakó.

Tény, hogy a Fővárosi Főügyészség elutasító határozata hemzseg a furcsaságoktól. Szerintük, ha a Fidesz ügyeskedett is a számlákkal és megúszott 120 millió forintos büntetést, még „nem érte kár az államot”, mivel a kár csak a meglévő vagyon csökkenését jelenti, így a csalás gyanúja nem áll meg. Ha pedig, a párt valótlan adatokat közölt az ÁSZ-szal, az azért nem számít a választás rendje megsértésének, mivel azzal még nem befolyásolta ténylegesen a választások menetét. Végül az ügyészség szerint a magánokirattal való visszaélés sem áll meg a Fidesszel szemben. Hiába jutott hozzá a 24.hu olyan számlához, ami azt sugallja, hogy a Fidesz hazudott az ÁSZ-nak, az ügyészség szerint a kormánypárt kampányát az ÁSZ már 2011-ben megvizsgálta és mindent rendben talált, következtetésképpen nem szükséges utánanézni annak sem, amit a 24.hu írt.

Azonban itt jókorát csúsztat az ügyészség: az ÁSZ nem nyomozó hatóság, így csak azt vizsgálja, hogy a pártok által benyújtott számlák, bizonylatok megfelelőek-e. Ám piaci szereplőktől, például plakátos cégektől már nem is kérhetnek be adatokat, hogy ellenőrizhessék a pártok állításának az igazságát. Így, bár 2010 tavaszán az országot valósággal elborították a Fidesz „Itt az idő, Magyarország” feliratú óriásplakátjai, az ÁSZ-nak hivatalból el kellett fogadnia, hogy a pártok közül a Fidesz-KDNP vallott be legkevesebb plakátköltést.

Ugyanakkor Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szóvivője lapunknak leszögezte: a 24.hu cikke nyomán még július 5- én közleményt adtak ki, amelyben arra kérték a hírportált is, ha van olyan bizonyítéka, ami törvénysértésre utal, azt mielőbb juttassák el a számvevőszékhez. Azonban mind a mai napig nem kaptak semmiféle, az ügyre vonatkozó dokumentumot.

A hírportálnál érdeklődésünkre annyit mondtak: cikkükben mindent részletesen leírtak, az alapján tudna az ÁSZ is vizsgálódni, ha akarna.

Illegitim lehet a kétharmad
Nyakó István elmondta: rövidesen újra beadja a feljelentését. Szerinte ugyanis a most kibukott 2010-es plakátcsalás rendkívüli horderejű ügy: „2010-ben ugyanis ezzel a Fidesz szinte ingyen kapott óriási reklámhelyet, amivel a választók hatalmas tömegeit és a választás kimenetelét is döntően befolyásolhatta. Ilyenformán Nyakó szerint „a rendszer legitimitását kérdőjelezi meg az, ami 2010-ben történt. Így lehet, hogy később nem lesz olyan nagy probléma a csalással szerzett kétharmaddal létrehozott törvényeket sem negligálni, így a választási törvényt vagy éppen az alaptörvényt sem.”



K-vonal - A mobilhálózatot is korlátozná a Fidesz?

Publikálás dátuma
2017.08.17. 07:02
A kép illusztráció! FOTÓ: Shutterstock
A mobiltelefon korában indokolatlan a K-vonalat visszaállítani. A Nemzetbiztonsági Bizottság következő ülésén választ várnak a Belügyminisztériumtól.

Spórolásra hivatkozva élesztené újra a kormányzati (K) telefonvonalat a Belügyminisztérium (BM). Pintér Sándor tárcája szerint jelentős költségvetési megtakarítás, hogy a kabinet nem nyilvános, vezetékes telefonhálózattal kötné össze az összes államigazgatási és rendvédelmi szervet, kormányhivatalt, állami kórházat, kormányzati fenntartású közigazgatási szervet, sőt még az Országos Bírósági Hivatalt és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot is. A feladattal a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (NISZ) bízzák meg, az idén 300 millió forintot emészt majd fel, de a végösszeg ennél bizonyosan több lesz, és még a 2019-es költségvetésben is kell majd vele számolni.

FOTÓ: Népszava

Molnár Zsolt FOTÓ: Népszava

A belügyminiszter adatközléséből, - amelyet még Mesterházy Attila és Legény Zsolt szocialista képviselők írásbeli kérdéseire adott -, az derült ki ugyanakkor, hogy fél év alatt több mint ötvenmillió forintot telefonálnak el csak a minisztériumi vezetők. Ezekben a költségekben ráadásul nincsenek benne a háttérintézmények. „A K-vonal technikailag elavult, a költséghatékonyság indoka igaz lehet, de másnak is kell lennie a háttérben, amit a BM még nem mondott el” - jelentette ki lapunknak Molnár Zsolt.

A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke leszögezte azt is, hogy a következő, szeptember eleji ülésükön válaszokat vár Pintér Sándortól az ügyben. „Hogyan és milyen biztonsági védettséggel fog működni? Mit próbálnak ezzel kikerülni, és miért tartják jobbnak az analóg rendszert mint a fejlett technikát?" - sorolta Molnár, hozzátéve: azt nem tudja elfogadni, hogy csak a spórolás az indok.

Varju László FOTÓ: Népszava

Varju László FOTÓ: Népszava

A K-vonal újraélesztésének még senki sem tudja a valódi okát, a Demokratikus Koalíció alelnöke a Népszavának viszont úgy fogalmazott: „valakinek ezzel a megbízással pénzt akar adni a kormány”. Varju László szerint, ha komolyan vennénk, hogy egy ilyen hálózatra szükség van, akkor csak azért lehet, mert lekapcsolták a mobiltelefon-hálózat. „Ki kapcsolhatja ezt le, és miért?” - kérdezte az ellenzéki politikus. Varju felidézte, hogy korábban Kövér László fideszes házelnök rendkívüli helyzettel fenyegetett és őszi zavargásokat vizionált. „Az internetet már megpróbálta korlátozni a Fidesz, akkor az is elképzelhető, hogy a mobiltelefonokkal is próbálkoznának, a saját vonalukat meg szép csendben felépítik” - fogalmazott a DK alelnöke.

„A mobiltelefon korában indokolatlan a K-vonalat visszaállítani” – mondta Kovács László, az MSZP volt külügyminisztere is lapunknak, aki korábban használta ezt a rendszert. Felidézte: ha az ember K-vonalon hívott valakit, akkor kevésbé kellett megküzdenie azzal, hogy félóráig foglalt a vonal. „Külügyminiszter-helyettesként felhívott Amerikából Tom Lantos akkori demokrata képviselő, hogy a Ferihegyi repülőtéren elvették Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) társalapítójának a csomagját. Azonnal hívtam a belügyminiszter-helyettest a K-vonalon, a kabinetfőnöke természetesen felvette, és intézkedett is. Ha városi vonalon hívom, lehet fel sem veszi, így viszont egy óra alatt megoldódott a dolog” - magyarázta Kovács.

1986-os K-telefonkönyv, az élen Kádár János FOTÓ: ÜVEGES ZSOLT

1986-os K-telefonkönyv, az élen Kádár János FOTÓ: ÜVEGES ZSOLT

Az államigazgatási szerveknek 2018 nyarára le kell cserélniük vezetékes telefonszolgáltatójukat a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-re. A következő lépés a zárt, kormányzati mobilhálózat kiépítése lehet, ami a Magyar Telekomnak fájhat majd. Jelenleg a német cég a kormány mobilszolgáltatója, a szerződés öt milliárd forintról szól, és évekig érvényes még.

Pintér nosztalgiája
1998-ban csengett le a K-telefonok ötven éven át tartó korszaka. A vonalak szülőatyja Gerő Ernő, a Rákosi-éra második embere volt. A rendszer kiépítésére azért volt szükség, mert Magyarország a II. világháború után nem rendelkezett megbízható telefonhálózattal, az információáramlás viszont stratégiai jelentőséggel bírt. A munkálatok 1947-ben kezdődtek, és fontossági sorrendben kapcsolták be a bizalmas körbe az elvtársakat. A hálózat folyamatosan bővült: fénykorában – a nyolcvanas évek végén – csaknem háromezer állomása volt. A számlát az államkasszából "csengették" ki. Az 1995-ös „Közigazgatási Távbeszélő Hálózat Távbeszélő Névsorában” több ismerős névvel találkozhatunk. Az akkor még országos rendőr-főkapitányt, Pintér Sándort is elérhették, ahogy Szájer József akkori Fidesz frakcióvezetőt is. Az első név a telefonkönyvben Göncz Árpád, egykori köztársasági elnöké volt.



Szerző