K-vonal - A mobilhálózatot is korlátozná a Fidesz?

A mobiltelefon korában indokolatlan a K-vonalat visszaállítani. A Nemzetbiztonsági Bizottság következő ülésén választ várnak a Belügyminisztériumtól.

Spórolásra hivatkozva élesztené újra a kormányzati (K) telefonvonalat a Belügyminisztérium (BM). Pintér Sándor tárcája szerint jelentős költségvetési megtakarítás, hogy a kabinet nem nyilvános, vezetékes telefonhálózattal kötné össze az összes államigazgatási és rendvédelmi szervet, kormányhivatalt, állami kórházat, kormányzati fenntartású közigazgatási szervet, sőt még az Országos Bírósági Hivatalt és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot is. A feladattal a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (NISZ) bízzák meg, az idén 300 millió forintot emészt majd fel, de a végösszeg ennél bizonyosan több lesz, és még a 2019-es költségvetésben is kell majd vele számolni.

Molnár Zsolt FOTÓ: Népszava

A belügyminiszter adatközléséből, - amelyet még Mesterházy Attila és Legény Zsolt szocialista képviselők írásbeli kérdéseire adott -, az derült ki ugyanakkor, hogy fél év alatt több mint ötvenmillió forintot telefonálnak el csak a minisztériumi vezetők. Ezekben a költségekben ráadásul nincsenek benne a háttérintézmények. „A K-vonal technikailag elavult, a költséghatékonyság indoka igaz lehet, de másnak is kell lennie a háttérben, amit a BM még nem mondott el” - jelentette ki lapunknak Molnár Zsolt.

A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke leszögezte azt is, hogy a következő, szeptember eleji ülésükön válaszokat vár Pintér Sándortól az ügyben. „Hogyan és milyen biztonsági védettséggel fog működni? Mit próbálnak ezzel kikerülni, és miért tartják jobbnak az analóg rendszert mint a fejlett technikát?" - sorolta Molnár, hozzátéve: azt nem tudja elfogadni, hogy csak a spórolás az indok.

Varju László FOTÓ: Népszava

A K-vonal újraélesztésének még senki sem tudja a valódi okát, a Demokratikus Koalíció alelnöke a Népszavának viszont úgy fogalmazott: „valakinek ezzel a megbízással pénzt akar adni a kormány”. Varju László szerint, ha komolyan vennénk, hogy egy ilyen hálózatra szükség van, akkor csak azért lehet, mert lekapcsolták a mobiltelefon-hálózat. „Ki kapcsolhatja ezt le, és miért?” - kérdezte az ellenzéki politikus. Varju felidézte, hogy korábban Kövér László fideszes házelnök rendkívüli helyzettel fenyegetett és őszi zavargásokat vizionált. „Az internetet már megpróbálta korlátozni a Fidesz, akkor az is elképzelhető, hogy a mobiltelefonokkal is próbálkoznának, a saját vonalukat meg szép csendben felépítik” - fogalmazott a DK alelnöke.

„A mobiltelefon korában indokolatlan a K-vonalat visszaállítani” – mondta Kovács László, az MSZP volt külügyminisztere is lapunknak, aki korábban használta ezt a rendszert. Felidézte: ha az ember K-vonalon hívott valakit, akkor kevésbé kellett megküzdenie azzal, hogy félóráig foglalt a vonal. „Külügyminiszter-helyettesként felhívott Amerikából Tom Lantos akkori demokrata képviselő, hogy a Ferihegyi repülőtéren elvették Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) társalapítójának a csomagját. Azonnal hívtam a belügyminiszter-helyettest a K-vonalon, a kabinetfőnöke természetesen felvette, és intézkedett is. Ha városi vonalon hívom, lehet fel sem veszi, így viszont egy óra alatt megoldódott a dolog” - magyarázta Kovács.

1986-os K-telefonkönyv, az élen Kádár János FOTÓ: ÜVEGES ZSOLT

Az államigazgatási szerveknek 2018 nyarára le kell cserélniük vezetékes telefonszolgáltatójukat a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-re. A következő lépés a zárt, kormányzati mobilhálózat kiépítése lehet, ami a Magyar Telekomnak fájhat majd. Jelenleg a német cég a kormány mobilszolgáltatója, a szerződés öt milliárd forintról szól, és évekig érvényes még.

Pintér nosztalgiája

1998-ban csengett le a K-telefonok ötven éven át tartó korszaka. A vonalak szülőatyja Gerő Ernő, a Rákosi-éra második embere volt. A rendszer kiépítésére azért volt szükség, mert Magyarország a II. világháború után nem rendelkezett megbízható telefonhálózattal, az információáramlás viszont stratégiai jelentőséggel bírt. A munkálatok 1947-ben kezdődtek, és fontossági sorrendben kapcsolták be a bizalmas körbe az elvtársakat. A hálózat folyamatosan bővült: fénykorában – a nyolcvanas évek végén – csaknem háromezer állomása volt. A számlát az államkasszából "csengették" ki. Az 1995-ös „Közigazgatási Távbeszélő Hálózat Távbeszélő Névsorában” több ismerős névvel találkozhatunk. Az akkor még országos rendőr-főkapitányt, Pintér Sándort is elérhették, ahogy Szájer József akkori Fidesz frakcióvezetőt is. Az első név a telefonkönyvben Göncz Árpád, egykori köztársasági elnöké volt.