Robotkőműves a láthatáron

Publikálás dátuma
2017.08.18 07:22
A földmunkagépeket már inkább – akár évekre is –, bérlik a cégek. FOTÓ: ÉBSZ
Fotó: /
 Robbanásszerű az építőipar bővülése. Ám csak a vállalkozás maradhat versenyben, amelyik hajlandó áldozni a géppark és technológiai fejlesztésre.

Sok építési vállalkozó a megrendelések idei robbanásszerű növekedése miatt korszerűsíti eszközparkját, mert a gépesítéssel mérsékelhető a szakemberhiány okozta gond. A konjunktúrát a lízingpiacon is érzékelik. Az építőipari gépekre a lízingcégek 8,33 milliárd forintot helyeztek ki az első félévben, ez 33 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest, egyben ez a legmagasabb összeg az utóbbi években - közölte a Magyar Lízingszövetség a részletes féléves adatok elemzése alapján. Az építőgépeknél 2013 óta az első féléves finanszírozott összegek 3,4-7,7 milliárd forint között mozogtak.

Az építőipari gépek lízingje iránti kereslet az ágazat fellendülésével magyarázható - kommentálta az adatokat Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Az építőipar ugyanis 2017 első félévében 27 százalékos növekedést ért el. Ha pedig az ágazat növekedése tartós marad, akkor a következő 1-2 évben az építőipari gépek finanszírozása jelentősen növekedhet a Lízingszövetség előrejelzése szerint.

A gépek iránti keresletet magyarázza az is, hogy egyre több vállalkozó ismeri fel, a technológiai fejlesztések nélkül kihullhat a rostán. Nyugat-Európában már a kőművesmunkák automatizálása is a kézzel fogható jövő - nyilatkozta a Népszavának egyebek mellett Csorba Kázmér, az Építőgép-Forgalmazók és Bérbeadók Szövetsége (ÉBSZ) elnöke.

Az építőipar mostani élénkülése elsősorban a magasépítést és annak gépesítését érinti, azonban várhatóan az ágazat más területein is beköszönt a konjunktúra. Az ÉBSZ tagjai elsősorban a mélyépítés/földmunka gépeiben érintettek, emellett magasépítéshez használt gépcsoportok is megtalálhatók a szövetség tagjainál. A nehézgépek forgalmazói, bérbeadói 2018-tól számítanak fellendülésre. Már csak azért is, mert megkezdődnek az újabb autópályaszakaszok, illetve gyorsutak építései is, például az M4-es autópálya hossza 30 kilométerrel bővül, az R67-es kétszer két sávos gyorsút ugyanekkora hosszban készülhet el.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar vállalkozók sokkal inkább előnyben részesítik a saját tulajdonú eszközöket, mint nyugati társaik, még mindig idegenkednek a lízingeléstől, bérléstől. Ennek ellenére vannak olyan gépcsoportok, mint például a homlokzati szerelőállványok, ahol már ma is jóval több a bérelt eszköz, mint a saját, de érezhető a tendencia a mini kotróknál, kézi tömörítő eszközöknél is. A nagyobb földmunkagépeknél is növekszik a bérlési igény. Ezeket általában évekre kölcsönzik a vállalkozók. Összességében a gépek egyharmadát bérlik a vállalkozók, a vásárlások - a lízinget is ideszámítva - fedik le a piac kétharmadát - tette hozzá az ÉBSZ elnöke.

A hazai építőipar gépesítése, az arra alapozott technológia meglehetősen vegyes képet mutat, azonban elmondható, hogy a nagy márkák mind jelen vannak, és piaci részesedési arányuk hasonló a nyugat-európaihoz. Gyakori azonban, hogy a tendernyertesek alvállalkozóknak, azok pedig további alvállalkozók adják ki a munkát. A sor végén levő cégeknél általában nagyon régi, elavult, alacsony termelékenységű gépek is működnek, amelyek ráadásul nem is üzembiztosak. Ebből azután határidő csúszások és láncfizetési gondok is adódnak - mutatott rá az ÉBSZ elnöke.

Az alvállalkozói rendszer miatt a gépesítés építési költségre gyakorolt kedvező hatása is nehezen mérhető. Természetesen az igaz és könnyen kiszámolható, hogy egy új, modern, üzembiztos gép termelékenysége többszöröse egy régi, elavult eszközének. Ám a kis és középvállalkozók (kkv) esetében az alultőkésítés és a bizonytalanság gátja az új gépek beszerzéseknek. Nem látnak előre 5-6 évre, márpedig egy új gép megtérülésénél legalább ennyivel kell számolni – jegyezte meg Csorba Kázmér.

A lemaradás hatásai beláthatatlanok. Az egyik nagy nyugat-európai építőipari konszern asztalán már olyan a géptervek fekszenek, amelyek önállóan, emberi kéz nélkül, komplett házak falazatát képesek felhúzni. Az elektronizálás, az informatika felhasználása, a gépek online rendszerű figyelése viszont már szinten mindenhol gyakorlat. Ritka az a gyártó, amelyik ezzel a trenddel szembemegy és az üzembiztonságot az egyszerűségben látja.

Seregszemle
Hogy melyek az aktuális építőgép trendek, azt a hazai építési vállalkozók is megismerhetik szeptember 14-17 között, amikor is az ÉBSZ szervezésében a tököli repülőtéren mintegy 50 nemzetközi építőgépgyártó vonultatja fel termékeit. Méretét tekintve nem lehet összehasonlítani a BAUMÁ-val, melyet Németországban szintén 3 évente rendeznek meg, ám ez a kiállítás más jellegű - jegyezte meg Csorba Kázmér. A szakma csúcsrendezvényének tartott, immár hatodik alkalommal megrendezett kiállításon életszerű helyzetekben lehet látni, kipróbálni a gépeket, amire kevés hasonló seregszemlén van példa. Emellett a gyártók a nagyközönségnek is készítenek látványos bemutatókat. Az előző események tapasztalatai alapján 4-5 ezer látogatóra számít a szervező ÉBSZ.

2017.08.18 07:22

Újabb haladékot adna az online pénztárgép alkalmazására a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.12 16:50

Fotó: / Vajda József
Az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg az NGM.
Az elmúlt években rendre felmentést kaptak a közösségi közlekedési szolgáltatók az online pénztárgép rendeletnek megfelelő pénztárgépek alkalmazása alól, és ez nem lesz másként jövőre sem: egy jogszabálytervezet alapján az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg a Nemzetgazdasági Minisztérium – írja az mfor.hu. A tervezetben olvasható indoklás szerint a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok jogszabályi felhatalmazás alapján jelenleg még az online pénztárgép rendeletnek meg nem felelő pénztárgépeket üzemeltetnek. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adóalanyok is áttérhessenek az új, korszerű készülékekre,
„szükséges a megfelelő felkészülési időt biztosítani, ezért a régi gépek üzemeltethetőségére vonatkozó határidő egy évvel történő meghosszabbítása indokolt”.
Ugyanezzel a szöveggel halasztják már évek óta az átállást ebben az adóalanyi körben – teszi hozzá a portál.
2018.12.12 16:50

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09