Varga Péter;

Tudomány;Elon Musk;hyperloop;csővasút;

2017-08-19 07:15:00

Csővasúttal forradalmasítaná a közlekedést a milliárdos

Négy évvel azután, hogy Elon Musk közkinccsé tette csővasútjának ötletét, átengedve a megvalósítását, mégis maga építi meg a Hyperloop nevű szupervasutat.

Elon Musk a napokban jelentette be, ő is beszáll a szupervasút üzletbe, miközben a tőle független Hyperloop One elnevezésű vállalkozás már a második tesztet hajtotta végre a nevadai sivatagban.

De mi is az a hyperloop?

Elon Musk 2013-ban talán nem is futurisztikus csővasútjának, a hyperloopnak ötletével dobta a legnagyobbat, hanem azzal, hogy annak 57 oldalas tervezetét közkinccsé tette. Arra hivatkozott, cégei, a Tesla és a SpaceX túlságosan lefoglalják idejét, dolgozzák ki mások részletesen, működőképesen a felvázolt modellt. A hyperloop gondolatának magva: egy csőben, amelyben a légnyomást minimálisra csökkentik, utasokat, vagy árut szállító kapszula közlekedne, sűrített levegő meghajtással. Mivel légellenállás, súrlódás nincs, a jármű elérhetné az 1220 kilométer/órás sebességet is, amivel a Los Angeles-San Francisco távolság fél óra alatt leküzdhető, ez autóval hat órát vesz igénybe. Az energiát az egész rendszer számára napelemekkel szolgáltatnák.

Bár sokan tartották drágának, nehezen kivitelezhetőnek az ötletet, többeket csábított a lehetőség egy olyan vállalkozásba beszállni, amely mögött valamilyen módon ott áll Elon Musk kétségtelen tekintélye, tudása, amit például Teslában az elektromos autó, vagy SpaceX-ben az űrrakéták fejlesztésében már megmutatott.

„A terv megvalósítható, de olyan csövet, vagy alagutat kell építeni, amely teljesen egyenes, síkban fut, mert ekkora sebességnél nem lehet ív mentén haladni, és anélkül, hogy jelentősen megnőne a gravitációs terhelés, nem valószínű, hogy emelkedőket gyorsan le lehetne leküzdeni” – magyarázta James Powell fizikus. A csövet ezeknek az akadályoknak a leküzdésére a föld alá, vagy a föld felett oszlopokra kell építeni.

A meghajtás módját azonban az új szereplők megváltoztatták. Az alacsony légnyomás maradt, de eltérően Musk eredeti gondolatától, a kísérleti fázisba jutott elképzelésekben a mágneses térben lebegő kapszulát lineáris villanymotor hajtja. A gyakorlati megvalósítás terén a mai napig legtovább a már említett Los Angeles-i Hyperloop One nevű vállalkozás jutott. Májusban életnagyságú pályát építettek, a 3,3 méter átmérőjű csőpálya a nevadai sivatagban 500 méteren át húzódik. Elsőre 110 kilométeres sebességet ért el járművük. Második kísérletüket július végén tartották, akkor 310 kilométeres sebességre gyorsult a kapszula és 300 métert tett meg.

Közben Musk is lépett: beszállt a hyperloop üzletbe. 2017 júliusában a Twitteren tette közzé, szóbeli hozzájárulást kapott a kormánytól egy New York-Washington vonal építésére, amely ha megvalósul, huszonkilenc percre csökkenti a két nagyváros közti távolságot. De sokakban kételyek merültek fel, valóban döntési helyzetben lévő emberekkel tárgyalt-e. Azok a cégek, amelyek már éveket és dollármilliókat öltek a kísérletezésbe, nem feltétlenül örültek egy új szereplőnek, mert Musk könnyebben juthat elvi és pénzügyi támogatásokhoz, mint ők. De nem mindegyikük neheztel, vannak, akik úgy gondolják, van elég hely a piacon és minél többen kísérleteznek, annál több tőke áramolhat a projektekbe, így hozzájuk is.