Napelemtelepet épít a Mátrai Erőmű

Publikálás dátuma
2017.08.19. 07:22
FOTÓ: Molnár Ádám
Jövőre a Mátrai Erőműben húznák fel Magyarország legnagyobb napelemtelepét. Az állami MVM szorosan a nyomában jár.

A német RWE irányította Mátrai Erőmű közel 60 megawattnyi (MW) napelemtelepet épít a már meglévő 16 MW-ja mellé – tudtuk meg. A háromszor húsz MW-ból jövőre kettő – Bükkábrányban, illetve Visontán - biztos megvalósul. Így Magyarország messze legnagyobb napelemfarmja jöhet létre. Az első, több mint hatmilliárd forintból felépített 16 MW-ot - ami jelenleg szintén a legnagyobb - 2015 végén adták át. Akkor arra panaszkodtak, hogy a rákövetkező évtől már nem írhatóak le az ilyen beruházások az adóalapból. A jelek szerint ugyanakkor továbbra is vonzza a befektetőt a napelemmel megtermelt áram kötelező, kilowattóránként (kWh) mintegy 32 forintos átvételi ára, nem kevésbé pedig a napelemcellák zuhanó ára. A Mátrai Erőműtől értesüléseinket – cégük folyamatban lévő eladására hivatkozva – nem kívánták kommentálni.

Ez már csak azért is fura, mert az erőmű egyik vevőjelöltje pont az az állami MVM Magyar Villamos Művek, amely lassan szintén rákap a napfény ízére. Igaz, rajtjuk szokás szerint sajátosra sikeredett. Az Orbán-kabinet tavalyelőtt hirtelen ráeszmélt, hogy a napelemtelep-létesítésre felvehető több milliárdnyi vissza nem térítendő EU-támogatást saját berkein belül tartaná. Így néhány rejtélyeskedő határozattal végül az MVM-et bízták meg egy 10 MW-s – az MVM akkori öntömjénezéseihez képest a mátrainál kisebb - napelemtelep létesítésére. Az EU-kiírásra érzéketlenül megkésett indulás miatt a pécsi egységet rohamtempóban húzták fel. A támogatás feltételei miatt ráadásul nem a piacra termelnek és nem a kiemelt állami támogatásból élnek: az áramot csak állami intézményeknek termelik, lényegében ingyen. Mindemellett az már fel sem tűnt, hogy az üzemeltető az állami energiacsoport MVM Hungarowind nevű leányvállalata, amelynek neve továbbra is szélenergiás tevékenységre utal, miközben ilyen telepet sosem építettek. Mi több, erre a jövőben már nem is lesz esélyük, mivel az Orbán-kabinet voksát lényegében a napelem mellett letéve a további szélerőmű-építéseket ellehetetlenítette.

Az MVM Hungarowind idén 50 milliárd forint értékben 100 MW-nyi napelemtelep létesítésére írt ki pályázatot. Ezeket – mint arra júniusban az Átlátszó felhívta a figyelmet – az MVM Ovit és az AsiaNet, az Elios és a SAG, valamint az Energy Hungary egyedül nyerte meg. Az összes jelentkezőt győztesként hirdették ki, mivel a kiírás négy lehetséges kivitelező kiválasztására irányult. Az Elios korábbi áttételes résztulajdonosa Tiborcz István, a miniszterelnök veje. Annyi még tudható, hogy ezeket négy év alatt valósítanák meg. Hogy pontosan hol és mekkora erőműveket húznának fel, az MVM lapunk megkeresésére nem közölte. Annyi azonban bizonyos, hogy a szabályozásban kis mérete miatt kedvezőbb elbírálású, 0,5 MW-s egységekben is gondolkoznak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal meglehetős átláthatatlan honlapja tanúsága szerint az MVM legalábbis Kiskörére, Egerfarmosra és Verpelétre is álmodott egy-egy ilyen kisebb farmot.

Az állami energiacsoport lapunknak annyit megerősített, hogy a kivitelezések már ez év végén elkezdődnek. Idén hét napelemes erőműre nyertek uniós támogatást, ami a teljes költség 35 százalékát teszi ki. A többit anyacégük, az MVM állja. Azt is hozzáfűzték, hogy ezek megtérülését a termelt áram kiemelt átvételi árára alapoznák. (Vagyis ezeket pécsi telepüktől eltérően, a magánberuházókhoz hasonlóan üzleti alapra helyeznék.) Emellett emlékeztettek ama, honlapjukon fellelhető információra, hogy további 50-50 milliárdból „biomassza”- (vagyis fa-)tüzelésű, illetve hulladékgázra alapozó erőműveket is létesítenének. Ezek szintén kiemelt áron és biztosan értékesíthetik termelésüket.

Bár a hazai áramhasználók minden pillanatban több ezer MW-ot igényelnek, ráadásul a napelem éjjel nem termel, a tervezett fejlesztések mégis nagyságrendi ugrást képviselnek. Mindent egybevetve jelenleg körülbelül 200 MW-nyi napelem üzemel az országban. Az idéntől szigorodó jogszabályokra visszavezethető tavaly év végi engedélykérelmi roham nyomán a kisebb napelemes erőművek számában is hamarosan robbanásszerű emelkedés várható.

A kabinet a napokban némileg pontosított a kötelező áramátvételi szabályokon, növelve az előre lejelentettől eltérő termelésre vonatkozó büntetéseket. Ez elsősorban szintén a szélerőműveket sújtja.

Szerző

Gerendaiék visszavásárolhatják a Szigetet

Publikálás dátuma
2017.08.19. 07:21
Andy Vajna és Gerendai Károly a buli idejére közös nevezőre hozták eltérő értékrendjeiket FOTÓ: TÚRY GERGELY/HVG
Gerendai Károly határozottan cáfolta lapunknak azt a sejtetést, hogy fideszes gazdasági körök kerülgetnék a Szigetet. 

Azt ugyan természetesnek nevezte, hogy új, 70 százalékos tulajdonosuk, az amerikai Providence Equity Partners, mint bármely más befektető, akár értékesítheti is részesedését. Ellenben úgy fogalmazott: a Sziget jelenlegi szervezői bizonyosan nem látnák szívesen, ha valamely homályos, politika-gyanús befektető jelenne meg házuk táján. Sietett hozzátenni, hogy e tárgyban nem csak a Fideszre céloz. (Gerendai Károly sose rejtette véka alá a jelenlegi kurzus politikai értékrendjével kapcsolatos ellenérzéseit, ugyanakkor annak számos képviselőjével látványosan jó személyes kapcsolatot ápol.)

Noha egy politika-közeli tulajdonos esetén szerinte a szervezők „lelkesedése is alábbhagyna”, ennél keményebb biztosítékokat is beépítettek az év eleji szerződésbe: egy cégeladás esetén ugyanis jelenlegi kistulajdonosokként elővásárlási joguk van – árulta el lapunknak a Sziget-alapító. A Providence amúgy feléjük semminemű politikai igényt nem támasztott, pusztán további korrupcióellenes biztosítékokat kértek.

Mint arról korábban beszámoltunk, az év eleji szerződés 2020-ig garantálja a jelenlegi Sziget-vezetők irányítói posztját. Ezt követően a Providence már leválthatja és ki is vásárolhatja őket. Ennek pontos esélyeit és feltételeit firtató kérdéseinkre a befektető nem reagált, a Sziget Kft.-nél pedig azt nyomatékosították, hogy ez csak egy lehetőség. Míg a cég tavalyi, kiugró, másfélmilliárdos nyereséget még Gerendaiék vihették haza, az idei, várhatóan félmilliárd alá csökkenő eredmény 70 százalékáról már a Providence dönthet. Bonyolítja a képet, hogy Gerendai Károly már idén látványosan kivonult a fesztiválszervezésből és inkább más üzletei, illetve a megérdemelt pihenés iránt táplál érdeklődést.

Gerendai Károlynak a Sziget-többség ez év eleji eladásából számítások szerint több mint ötmilliárdos bevétele származhatott. A fennmaradó, hasonló összegen szervezőtársai, Takács Gábor, Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert osztozhatnak. Gerendai Károly – aki egy félreértés nyomán idén csak egy kisebb trükkel juthatott be a szerdán zárult rendezvényre - korábban azt is felfedte, hogy az összeg jó részét nem nagyberuházásra szánja, azt befektetési szakértőkre bízta. Igaz, a Lupa-tó melletti strandövezet kialakítására már több mint egymilliárdot fordított, de ennek nagyságrendjét maga se hasonlítja a Szigetéhez.

Szerző

Keveset ajánlott a Tesco

Nőtt az esélye annak, hogy szeptember elején lebénul a teljes Tesco-hálózat, az áruházláncnál törvényesen létrehozott sztrájkbizottság péntek délután nem fogadta el a multicég által felkínált, és "sebtiben kommunikált" szeptemberi béremelés lehetőségét, amely 11-17 ezer forintos bruttó többletet kínál a dolgozóknak - írja a Magyar Idők pénteki online kiadásában.

A lap írása szerint jövő héten csütörtökön bejelentheti a Tescónál működő sztrájkbizottság, mely napon várható először, hogy a teljes áruházláncnál leáll a működés.

Bubenkó Csaba, a sztrájkbizottság elnöke, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) vezetője a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, hogy a multicég ajánlata messze elmarad a több mint 16 ezer érintett dolgozót egységesen képviselő sztrájkbizottság követeléseitől. A Tesco ajánlata szerint az áruházi dolgozók bére bruttó 165 ezer forintról 176 ezerre nőne, ami nagyjából nettó 7-7,5 ezer forint emelést jelent. A raktárakban dolgozó úgynevezett kommisiózók bére 169 ezerről 181 ezerre emelkedne, a targoncásoké pedig az eddigi 195 ezer helyett 209 ezer forintra nőhet.

A KDFSZ elnöke úgy fogalmazott a lapnak, hogy ragaszkodnak a követeléseikhez, amelyek között nem csupán a 25 százalékos béremelés, hanem a 15 százalékos létszámemelés is szerepel szeptembertől. Ha ezek nem teljesülnek a következő tárgyaláskor, bejelentik a dolgozók körében teljes támogatottságot élvező sztrájkot - szögezte le Bubenkó Csaba.

Az elnök szerint a nap folyamán megtévesztő kommunikációt folytatott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Sáling József ugyanis annak ellenére nyilatkozta a 24.hu portálnak, hogy eredményes volt a sztrájkfenyegetés, mert megállapodás körvonalazódik a lánccal, hogy arra bármilyen felhatalmazást kapott volna - írja a Magyar Idők.

Szerző