A T-Systems piaci helyzetét betonozta volna be a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azzal, hogy gyorsan és közbeszerzés nélkül neki adta a időközben becsődölt online jegyértékesítési rendszer kiépítését - derül ki a BKK online jegyárusításról és e-jegyrendszerről szóló, most előkerült szerződéseiből. A hivatalos iratokat Csárdi Antal (LMP)-s fővárosi képviselő kérte ki a fővárostól. Csárdi lapunknak elmondta: a főváros láthatóan mindenáron a T-Systemset akarta helyzetbe hozni, ráadásul úgy, hogy egy másik céggel már korábban megállapodtak ugyanerről.
2014 októberében Vitézy Dávid akkori BKK-vezér már szerződést kötött a Scheidt&Bachmann GmBH-val a fővárosi elektromos jegyrendszer - holland, amerikai mintára chipes okoskártyával működő beléptetőkapuk, jegyárusító automaták - telepítéséről. A fejlesztő cég honlapján a magyar fővárosról szóló projektleírásban szerepel, hogy az e-fizetési üzletágban is utazó hong-kongi Octopus Ltd.-vel közösen olyan rendszert fejlesztenének Budapestnek, amelyhez mobilos, illetve internetes jegyárusítás is tartozik. Kétszer fizetett volna a főváros ugyanazért? - tette fel a kérdés lapunknak Csárdi Antal.
Könnyen lehet, hogy nem. Érdekes egybeesés, de a kikért szerződésekből az is kiderül, hogy a BKK-nak akkortájt vált égetően fontossá, hogy T-Systems-szel jegy-és bérlet webshopot indítson, amikor magasabb fokozatba kapcsolt a 2011 óta húzódó 67 millió eurós költségűre tervezett e-jegy-beruházás kiépítése, amire viszont korábban a Scheidt&Bachmann-Octopus duó leszerződött. Június elején kötött önkormányzati támogatási szerződést a fejlesztés finanszírozásában érintett három fél, a főváros, a BKK és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Azaz: ha a BKK esetleg azon ügyködött, hogy gyorsan bebetonozza a T-Systems helyzetét a közösségi közlekedéshez kötődő online fizetési piacon, úgy erre ez a lépés igazán alkalmas volt.
Az iratokból kitűnik, a BKK láthatóan mindent bedobott, hogy minél gyorsabban és a T-nek adhassa a megbízást. Bár korábban a BKK tagadta, a most kiadott szerződésből kiderül, hogy többek között a vizes vébével is indokolták a fejlesztés felgyorsítását: „a rendezvényre akkreditáltan mintegy 3000 fő sportoló, körülbelül 10 ezer fő kísérő, csapattag és sportvezető és (…) akár százezer fős nagyságrendű néző, turista érkezhet” - indokolja a sürgősséget a BKK, amely szerint csak a T-Systems volt képes ezt a szolgáltatást bevezetni. "Arra hivatkoztak, hogy a meglévő, lila jegyautomaták szoftverjére fog ráépülni az online jegyvásárlási rendszer" - mondja Csárdi, aki szerint az indoklás sántít. Az online jegyrendszer ugyanis hazai közönségnek szólt. Ráadásul a szerződésből az is kiderül, hogy BKK a vizes vébén túl, legalább két évig üzemeltette volna a szolgáltatást. A T-Systems ugyanis fejlesztési díjat nem számolt fel a fővárosnak, hanem 24 hónapra havonta 22-25 milliós üzemeltetési díjat kért, ami meglehetősen nagylelkű felajánlás lenne a cégtől, ha nem vesszük hozzá, hogy e-jegyrendszer kiépítése során ezzel milyen piaci előnyre tehetett volna szert.
Mint arról írtunk, nem új a BKK és a T-Systems szerelemházassága: az utóbbi években összességében 12 milliárd forint értékben kapott a cég megrendeléseket a BKK-tól. Így a T-Systems szállította a BUBI közbringahálózat informatikai hátterét, a jegykiadó automaták szállítását, az utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszert, a Futárt is rábízták és
Ráadásul nem is kell nagyítóval keresni a BKK és az informatikai cég közötti átfedéseket. A Futár kialakításában vállalt sajátos szerepet Berger András, aki a BKK elektronikus utastájékoztatási projektfelelőse, de közben cége, a QuickFish Kft. a kecskeméti buszok T-Systems által szállított utastájékoztatási rendszeréhez biztosított fedélzeti egységeket. Forrásaink Bergert a T-Systems egyik közvetítőjeként, kapcsolattartójaként írta le. Többször is megkérdeztük Tarlós István főpolgármestert arról, nem összeférhetetlen-e, hogy a BKK elektronikus utastájékoztatási projektfelelősének saját vállalkozása kapcsolatban áll a rendszert karbantartó T-Systemsszel, de Tarlós István egyelőre nem válaszolt. Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda, a BKK online rendszerével kapcsolatos nyomozása kitérhet Berger és cége ügyeire, a T-Systemssel való kapcsolatára is. Úgy tudjuk, a nyomozás intenzitása miatt a múlt héten több vezetői megbeszélést kellett elhalasztani a BKK-ban.
Miután egy hete megírtuk, hogy a Fidesz kormányzati körei Dabóczi Kálmán BKK-vezér elmozdítására készülnek, Tarlós István főpolgármester közleményben támadt lapunkra: ne a Népszava mondja meg neki, hogy kit nevezzen ki. A városházáról származó értesüléseink szerint a főpolgármester a BKK online értékesítési rendszerének botrányában elsősorban nem Dabóczit, hanem a BKK igazgatóságának elnökét, Szegvári Pétert védi. Úgy tudjuk, Szegvári aláírása is szerepel azon a dokumentumon, amivel zöld utat kapott a projekt, megkerülve a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását.
Szegvári Tarlós egyik bizalmi embere, 2010-ben lett főtanácsadója, és ha Dabóczi bukik a botrány miatt, Szegvári sem lesz tartható. Dabócziék azzal érvelnek, a közgyűlés jóváhagyására nem volt szükségük a projekt megkezdéséhez. Más jogászok szerint viszont ki kellett volna kérni a képviselő-testület hozzájárulását, mivel új termékről van szó, ehhez módosítani kellett volna a BKK közgyűlés által elfogadott tarifarendszerét.
