Orbánék elmérték - Nem kell az atom a magyaroknak

Publikálás dátuma
2017.08.21. 07:00
FOTÓ: Molnár Ádám
Ha manipulációs szándék nélkül teszik fel nekik a kérdést, honfitársaink háromnegyede csak a megújulókra adna állami pénzt.

Az idei fesztiválokat is végigjárta az MVM Paks II. Zrt. atomkamionja: a pazarul berendezett mozgó PR-szoba révén azt próbálja elhitetni a kormányzat a fiatalokkal, hogy az atomenergiával termelt áram a tiszta, környezetbarát energiaforrások közé tartozik, hasonlóan a megújuló energiához. A 2009 (a bővítéssel kapcsolatos első országgyűlési döntés) óta turnézó atomkamionnak sulykolt hamis üzenetek miatt az LMP korábban már eljárást kezdeményezett, ám az állami cég nem változtatott a kifogásolt gyakorlaton – úgy tűnik azonban, hogy az elköltött milliárdok ellenére sem a szűkebb célcsoport, sem a társadalom gondolkodását nem sikerült megváltoztatni.

Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a tudatformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembemenne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de lapunk által részleteiben is megismert, tavaly év végi reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott (ráadásul 2015-höz képest – az atom érdekében eltapsolt reklám-milliárdok dacára – szignifikánsan nőtt a megújuló energiaforrások népszerűsége, miközben az atomenergiáé a felére csökkent). Még a magukat Fidesz-szavazóknak vallók körében is 68 százaléknyian szavaztak a zöldenergiára, és csak 10 százaléknyian az atomra.

Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Érdemes megjegyezni, hogy szinte az összes társadalmi csoportban és párttáborban a Paks II-t elutasítók vannak többségben, egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek.

A Greenpeace felkérésére készült országos reprezentatív kutatás szerint idehaza a nők és a férfiak is egyértelműen a zöldenergiát preferálják, de a nők közül csak 4 százalék adna zöld utat az atomnak. A falvakban élők körében valamivel kevésbé népszerű a zöldenergia, mint a városokban, illetve a fővárosban élők között, de így is a falvak lakóinak héttizede áll a megújuló energiaforrások mellett. Az alacsony iskolázottságú, legfeljebb 8 általánossal rendelkezők jelentősen kisebb arányban állnak ki a megújuló energia mellett, mint a középfokú vagy felsőfokú képesítéssel bírók: a legfeljebb általánost végzettek kétharmada, a diplomásoknak viszont a négyötöde a zöldenergiára költene az atom helyett.

A válaszokból az is kiolvasható, hogy miért vetné el a magyarok többsége az atomerőmű-építést: félnek a nukleáris technológiától illetve az orosz befolyástól, megoldatlannak érzik az atomhulladék kezelését, drágának, átláthatatlannak és túlságosan magas korrupciós kockázatúnak tartják a tervezett beruházást. A válaszok, illetve az egyértelmű társadalmi elutasítás alapján valószínűsíthető, hogy a paksi bővítés központi téma lesz a választási kampányban, mivel a Fideszen kívül az összes párt hajlik rá, hogy leállítsa, vagy egy népszavazás eredményétől tegye függővé a beruházást, a kormánypártok viszont ragaszkodnak a titkosított, társadalmi ellenőrzés nélküli projekt végigviteléhez.

Frissítve: 2017.08.21. 19:01

Íme a Debreceni Virágkarnevál idei győztese - Fotó!

Publikálás dátuma
2017.08.21. 01:49
Forrás: Facebook/Debreceni Virágkarnevál
A közönség döntése alapján a debreceni ThermoDam hőszigetelő rendszereket gyártó cég Szárnyaló Debrecen című, a tűzből újjászülető főnixmadarat ábrázoló virágkocsija nyerte meg a 48. virágkarnevált - jelentették be vasárnap este a Nagyerdei Stadionban rendezett Karneváléj gálaműsor keretében.

A művészeti csoportok versenyét - a karneváli díszvendégekből álló zsűri döntése értelmében - a brémai Stelzen Art gólyalábas művészei kapták. A zsűri értékelésében külön kiemelte a német csoport ízléses jelmezeit, kreatív gondolkodásukat, művészeti alázatukat, és a kapcsolatkialakítást a közönséggel.

A virágkarneválról készített képekért kattintson ide!

A győzteseknek a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egyedi gyártású, félmillió forint értékű porcelánserlegét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Papp László, Debrecen polgármestere, és Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója adta át a teltházas Nagyerdei Stadionban.

A köszöntők és az ünnepélyes eredményhirdetés után 2000 külföldi és hazai táncos kíséretében a legnagyobb hazai sztárok léptek fel húszezer néző előtt a Nagyerdei Stadionban. A 48. debreceni virágkarnevál az egyetem téren tűzijátékkal és éjszakai utcabállal ér véget.

Szerző

Karácsony Gergely: képtelen együttműködni az ellenzék?

Publikálás dátuma
2017.08.21. 01:29
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az ellenzéki pártok túl sokat viaskodnak egymással, és sokszor úgy látszik, hogy képtelenek együttműködni - többek között erről is beszélt a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, miniszterelnök-jelöltje vasárnap Budapesten, a Függetlenség Napja elnevezésű ellenzéki tüntetésen.

A demonstráción, amelyen a szabad sajtó támogatását kérték és a kormány leváltását ígérték a felszólalók, Karácsony Gergely azt mondta, a 2018-as választás után újra kell alapítani azt a Szent István-i államot, amit az elmúlt száz évben többször leromboltak. Az államnak az a dolga, hogy védje a polgárokat a hatalommal, a munkásokat a tőkével, a jövőt pedig a jövő felélésével szemben. Ilyen államot kell építeni, és ennek az államnak Európában van a helye - szögezte le a zuglói polgármester, aki arra is kitért, hogy a jövő évi választásokig már kevés az idő, de az ellenzéki pártok túl sokat viaskodnak egymással és sokszor úgy látszik, hogy képtelenek együttműködni.

Hajdu Nóra, a szervező Együtt alelnöke a Szabad sajtó úton összegyűlt néhány száz fős hallgatóság előtt - a sajtószabadság követelése mellett - a nemzeti együttműködés rendszerének felszámolását és egy igazságosabb, tisztességesebb ország létrehozását ígérte, ha kormányra kerülnek.

A jövő évi választásokról szólva hangsúlyozta, hogy az utolsó utáni pillanatig nyitva áll az ajtajuk minden új politikai erő előtt, amelynek szintén az a véleménye, hogy a 2010 előtti és utáni világot is meg kell haladni.

Vágó Gábor, a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület alapító tagja arról beszélt, a jelenlegi hatalom újjáépítette a pártállamot, mivel ez a rendszer nem a nép, hanem a saját érdekeit szolgálja. Az ellenzék felelőssége egy olyan állam létrehozása, amely valóban a népet szolgálja, az állampolgárok pedig ezt a helyi szabad sajtó kiépítésével, támogatásával segíthetik - mondta.

Szerző