Megdöbbentő adatok a nyári feketemunkáról

Publikálás dátuma
2017.08.21. 07:03
Leginkább az építőiparban jellemző a feketemunka Illusztráció: Shutterstock
A tipikusan nyári munkákat kínáló munkáltatók 80 százaléka nem tartja be a munkajogi szabályokat, az építőiparban, kereskedelemben és vendéglátásban, vagy épp a mezőgazdaságban ilyenkor foglalkoztatott dolgozók majdnem háromnegyede a szenvedő alanya valamilyen jogsértésnek.

 A június 19. és július 7. között tartott ellenőrzéseken rögzített megdöbbentő adatokon a munkaügyi hatóság munkatársai csak azért nem lepődtek meg, mert az utóbbi években hasonló eredményeket hoztak az ilyen akcióik. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett jelentés szerint a dolgozók bejelentésének elmulasztásával, a munkaidő hosszával vagy a túlórák kifizetésével trükköző legtöbb cég Budapesten bukott le, de sok ilyen vállalkozást találtak az ellenőrök Borsod és Fejér megyében is. A leginkább a csongrádi és a nógrádi cégek voltak tisztességesek az alkalmazottjaikkal.

Romlott a helyzet a bejelentés nélküli foglalkoztatás terén az építőiparban, a mezőgazdasági szezonális munkáknál, valamint a kereskedelemben, de kevesebb feketén foglalkoztatottat találtak az idén a vendéglátásban és a feldolgozóiparban. A legszélsőségesebb példa Tolna megye, ahol az építőiparban ellenőrzött összes dolgozót bejelentés és munkaszerződés nélkül foglalkoztatták, de találtak olyan egyházi építkezést is, ahol a felekezetnek tett felajánlásnak titulálták a munkások alkalmazását.

A feketefoglalkoztatás a vagyonvédelem területén is csökkent, de most kevés ilyen céget ellenőriztek, mert ebben a szektorban átfogó munkaügyi ellenőrzést tartanak ősszel. Az ellenőrök munkáját változatlanul nehezíti, hogy a bejelentés nélkül alkalmazott emberek nem mernek a munkáltató ellen vallani, mert, ha elveszítik a munkát, sokszor a család megélhetése kerül veszélybe.

Az idei ellenőrzések azt mutatják - olvasható az NGM internetes oldalán -, hogy a kis-és középvállalkozások támogatása miatt bevezetett enyhébb büntetések egyértelműen a jogszabályok tudatos megsértése felé húznak egyes munkáltatókat. Tudják, hogy sokat spórolnak, ha nem jelentik be a munkásokat és az első jogsértésért a legsúlyosabb esetben sem kapnak bírságot, ezért bátran kockáztatnak.

Szerző

Jegybotrány - A T-Systemsnek kedvezett a BKK

Publikálás dátuma
2017.08.21. 07:01
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Szoros a kapcsolat a botrányos online jegyrendszert fejlesztő T-Systems és a BKK között: nemcsak közös munkatársuk van, ám a most előkerült szerződésekből úgy tűnik: az összecsapott jegyrendszerrel a BKK a T-Systemsnek egyengette a terepet.

A T-Systems piaci helyzetét betonozta volna be a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azzal, hogy gyorsan és közbeszerzés nélkül neki adta a időközben becsődölt online jegyértékesítési rendszer kiépítését - derül ki a BKK online jegyárusításról és e-jegyrendszerről szóló, most előkerült szerződéseiből. A hivatalos iratokat Csárdi Antal (LMP)-s fővárosi képviselő kérte ki a fővárostól. Csárdi lapunknak elmondta: a főváros láthatóan mindenáron a T-Systemset akarta helyzetbe hozni, ráadásul úgy, hogy egy másik céggel már korábban megállapodtak ugyanerről.

2014 októberében Vitézy Dávid akkori BKK-vezér már szerződést kötött a Scheidt&Bachmann GmBH-val a fővárosi elektromos jegyrendszer - holland, amerikai mintára chipes okoskártyával működő beléptetőkapuk, jegyárusító automaták - telepítéséről. A fejlesztő cég honlapján a magyar fővárosról szóló projektleírásban szerepel, hogy az e-fizetési üzletágban is utazó hong-kongi Octopus Ltd.-vel közösen olyan rendszert fejlesztenének Budapestnek, amelyhez mobilos, illetve internetes jegyárusítás is tartozik. Kétszer fizetett volna a főváros ugyanazért? - tette fel a kérdés lapunknak Csárdi Antal.

Könnyen lehet, hogy nem. Érdekes egybeesés, de a kikért szerződésekből az is kiderül, hogy a BKK-nak akkortájt vált égetően fontossá, hogy T-Systems-szel jegy-és bérlet webshopot indítson, amikor magasabb fokozatba kapcsolt a 2011 óta húzódó 67 millió eurós költségűre tervezett e-jegy-beruházás kiépítése, amire viszont korábban a Scheidt&Bachmann-Octopus duó leszerződött. Június elején kötött önkormányzati támogatási szerződést a fejlesztés finanszírozásában érintett három fél, a főváros, a BKK és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Azaz: ha a BKK esetleg azon ügyködött, hogy gyorsan bebetonozza a T-Systems helyzetét a közösségi közlekedéshez kötődő online fizetési piacon, úgy erre ez a lépés igazán alkalmas volt.

Az iratokból kitűnik, a BKK láthatóan mindent bedobott, hogy minél gyorsabban és a T-nek adhassa a megbízást. Bár korábban a BKK tagadta, a most kiadott szerződésből kiderül, hogy többek között a vizes vébével is indokolták a fejlesztés felgyorsítását: „a rendezvényre akkreditáltan mintegy 3000 fő sportoló, körülbelül 10 ezer fő kísérő, csapattag és sportvezető és (…) akár százezer fős nagyságrendű néző, turista érkezhet” - indokolja a sürgősséget a BKK, amely szerint csak a T-Systems volt képes ezt a szolgáltatást bevezetni. "Arra hivatkoztak, hogy a meglévő, lila jegyautomaták szoftverjére fog ráépülni az online jegyvásárlási rendszer" - mondja Csárdi, aki szerint az indoklás sántít. Az online jegyrendszer ugyanis hazai közönségnek szólt. Ráadásul a szerződésből az is kiderül, hogy BKK a vizes vébén túl, legalább két évig üzemeltette volna a szolgáltatást. A T-Systems ugyanis fejlesztési díjat nem számolt fel a fővárosnak, hanem 24 hónapra havonta 22-25 milliós üzemeltetési díjat kért, ami meglehetősen nagylelkű felajánlás lenne a cégtől, ha nem vesszük hozzá, hogy e-jegyrendszer kiépítése során ezzel milyen piaci előnyre tehetett volna szert.

Mint arról írtunk, nem új a BKK és a T-Systems szerelemházassága: az utóbbi években összességében 12 milliárd forint értékben kapott a cég megrendeléseket a BKK-tól. Így a T-Systems szállította a BUBI közbringahálózat informatikai hátterét, a jegykiadó automaták szállítását, az utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszert, a Futárt is rábízták és

Ráadásul nem is kell nagyítóval keresni a BKK és az informatikai cég közötti átfedéseket. A Futár kialakításában vállalt sajátos szerepet Berger András, aki a BKK elektronikus utastájékoztatási projektfelelőse, de közben cége, a QuickFish Kft. a kecskeméti buszok T-Systems által szállított utastájékoztatási rendszeréhez biztosított fedélzeti egységeket. Forrásaink Bergert a T-Systems egyik közvetítőjeként, kapcsolattartójaként írta le. Többször is megkérdeztük Tarlós István főpolgármestert arról, nem összeférhetetlen-e, hogy a BKK elektronikus utastájékoztatási projektfelelősének saját vállalkozása kapcsolatban áll a rendszert karbantartó T-Systemsszel, de Tarlós István egyelőre nem válaszolt. Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda, a BKK online rendszerével kapcsolatos nyomozása kitérhet Berger és cége ügyeire, a T-Systemssel való kapcsolatára is. Úgy tudjuk, a nyomozás intenzitása miatt a múlt héten több vezetői megbeszélést kellett elhalasztani a BKK-ban.

Miután egy hete megírtuk, hogy a Fidesz kormányzati körei Dabóczi Kálmán BKK-vezér elmozdítására készülnek, Tarlós István főpolgármester közleményben támadt lapunkra: ne a Népszava mondja meg neki, hogy kit nevezzen ki. A városházáról származó értesüléseink szerint a főpolgármester a BKK online értékesítési rendszerének botrányában elsősorban nem Dabóczit, hanem a BKK igazgatóságának elnökét, Szegvári Pétert védi. Úgy tudjuk, Szegvári aláírása is szerepel azon a dokumentumon, amivel zöld utat kapott a projekt, megkerülve a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását.

Szegvári Tarlós egyik bizalmi embere, 2010-ben lett főtanácsadója, és ha Dabóczi bukik a botrány miatt, Szegvári sem lesz tartható. Dabócziék azzal érvelnek, a közgyűlés jóváhagyására nem volt szükségük a projekt megkezdéséhez. Más jogászok szerint viszont ki kellett volna kérni a képviselő-testület hozzájárulását, mivel új termékről van szó, ehhez módosítani kellett volna a BKK közgyűlés által elfogadott tarifarendszerét.

Szerző

Orbánék elmérték - Nem kell az atom a magyaroknak

Publikálás dátuma
2017.08.21. 07:00
FOTÓ: Molnár Ádám
Ha manipulációs szándék nélkül teszik fel nekik a kérdést, honfitársaink háromnegyede csak a megújulókra adna állami pénzt.

Az idei fesztiválokat is végigjárta az MVM Paks II. Zrt. atomkamionja: a pazarul berendezett mozgó PR-szoba révén azt próbálja elhitetni a kormányzat a fiatalokkal, hogy az atomenergiával termelt áram a tiszta, környezetbarát energiaforrások közé tartozik, hasonlóan a megújuló energiához. A 2009 (a bővítéssel kapcsolatos első országgyűlési döntés) óta turnézó atomkamionnak sulykolt hamis üzenetek miatt az LMP korábban már eljárást kezdeményezett, ám az állami cég nem változtatott a kifogásolt gyakorlaton – úgy tűnik azonban, hogy az elköltött milliárdok ellenére sem a szűkebb célcsoport, sem a társadalom gondolkodását nem sikerült megváltoztatni.

Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a tudatformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembemenne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de lapunk által részleteiben is megismert, tavaly év végi reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott (ráadásul 2015-höz képest – az atom érdekében eltapsolt reklám-milliárdok dacára – szignifikánsan nőtt a megújuló energiaforrások népszerűsége, miközben az atomenergiáé a felére csökkent). Még a magukat Fidesz-szavazóknak vallók körében is 68 százaléknyian szavaztak a zöldenergiára, és csak 10 százaléknyian az atomra.

Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Érdemes megjegyezni, hogy szinte az összes társadalmi csoportban és párttáborban a Paks II-t elutasítók vannak többségben, egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek.

A Greenpeace felkérésére készült országos reprezentatív kutatás szerint idehaza a nők és a férfiak is egyértelműen a zöldenergiát preferálják, de a nők közül csak 4 százalék adna zöld utat az atomnak. A falvakban élők körében valamivel kevésbé népszerű a zöldenergia, mint a városokban, illetve a fővárosban élők között, de így is a falvak lakóinak héttizede áll a megújuló energiaforrások mellett. Az alacsony iskolázottságú, legfeljebb 8 általánossal rendelkezők jelentősen kisebb arányban állnak ki a megújuló energia mellett, mint a középfokú vagy felsőfokú képesítéssel bírók: a legfeljebb általánost végzettek kétharmada, a diplomásoknak viszont a négyötöde a zöldenergiára költene az atom helyett.

A válaszokból az is kiolvasható, hogy miért vetné el a magyarok többsége az atomerőmű-építést: félnek a nukleáris technológiától illetve az orosz befolyástól, megoldatlannak érzik az atomhulladék kezelését, drágának, átláthatatlannak és túlságosan magas korrupciós kockázatúnak tartják a tervezett beruházást. A válaszok, illetve az egyértelmű társadalmi elutasítás alapján valószínűsíthető, hogy a paksi bővítés központi téma lesz a választási kampányban, mivel a Fideszen kívül az összes párt hajlik rá, hogy leállítsa, vagy egy népszavazás eredményétől tegye függővé a beruházást, a kormánypártok viszont ragaszkodnak a titkosított, társadalmi ellenőrzés nélküli projekt végigviteléhez.

Frissítve: 2017.08.21. 19:01