Hol a határ? Játszmák az Öt sarokban

Publikálás dátuma
2017.08.21. 07:46

Senki sem makulátlan, mindenki rejteget valamit – leginkább erre az elvre épít a perui bulvárlap, amely sikertelen zsarolási kísérlet után közli hasábjain a gazdag bányamérnök prostituáltakkal folytatott orgiájának képeit. S ahogy az lenni szokott, a főszerkesztőt hamarosan meggyilkolják és az eset kezd egyre bonyolultabbá válni. Mario Vargas Llosa legújabb, Öt sarok című regénye erotika és politikai csatározások zűrös egyvelegét képezi szórakoztató módon.

A regény nem próbál meg pontos leírásokat adni a diktatúra természetéről, inkább csak könnyed betekintést enged abba a szennyes, játszmáktól fűtött közegbe, amely a kilencvenes években Fujimori – akivel szemben a szerző egyébként indult a választásokon, de alulmaradt – kormánya alatt állhatott fenn Peruban. Ez a részleges bepillantás azonban tényleg csak arra elég, hogy a regény világa és történései működni tudjanak; a könyvet becsukva nem érezzük a politika fenyegetését a hátunk mögött. Mindez talán az erotikus jelenetek és a pörgő események egyvelegének köszönhető, amelyektől a történet inkább sikamlóssá és izgalmakkal telivé válik, semmint politikai korrajzzá vagy fondorlatos krimivé.

Az erkölcsi és korrupcióval átszőtt fertőt leginkább vékony üvegfal mögül szemléli az olvasó, így bármikor könnyedén kiléphet a regény világából – épp úgy, ahogy egy bulvárlap lapozgatása sincs nagy hatással az életére, mégis izgatja a fantáziáját. Ki ne szeretne néha mások életéről titkokat megtudni, s ki az, akinek még sosem csillant fel a szeme egy-egy kétes bulvárhír vagy pletyka kapcsán? Végtére is ez a műfaj is csak az igazságról tájékoztat – legalábbis a történet tanulságai szerint. Kérdés azonban, hogy meddig vihető el a mások életében való kutakodás és milyen árat fizetünk érte.

Infó:

Mario Vargas Llosa: Öt sarok

Európa Könyvkiadó

318 oldal

Szerző

Kockába zárva

Publikálás dátuma
2017.08.21. 07:45
1. Vájtfülűek, 1991
Szurcsik József arcai mindig ellentmondásosak, a közhelynek mondanak ellent.

Telitalálat: Szurcsik József prófétai átkai és a Dubniczay palota rokokó falfestményei egy légtérben. Az Emlékmű karddal átdöfött alakjai egy rózsaág-töredék alatt, a Gondolatelszívó egy lugas-részlet előtt, egy Szégyenkező koponyaember mögött merengő táj omladozó sírkővel és énekesmadárral.

Holott Szurcsik világképe – régóta tudható – kontrasztok nélkül is megdöbbentő. A csaknem harminc éves Fogat két izmos igáslova egy kockaépületet próbál elhúzni, noha a kocka a földbe nőtt és súlyosbítja börtönrács, meg egy hatalmas, minden jel szerint ostoba emberfej. A Feljárat férfiprofiljának kinyújtott nyelve szögletes lépcső ugyanebből az időből, kilencvenből. A tus-papír sorozatból a legszókimondóbb talán az Egyenes út, amelyet komoly emberfők képeznek és rajtuk pantallós-félcipős férfilábak lépdelnek.

Fogat, 1989

Fogat, 1989

Ezek mind korábbi grafikák, és Szurcsik - mondhatni - realista módszerével készültek. Plasztikusak, gondosan tárgyszerűek, rajzban-technikákban fölényesek, valószerű modellálásuk teremti meg a jellemek és helyzetek abszurditását. A nélkül a geometriai nonszensz nélkül, amely Szurcsik akkori színes műveit karakterizálta.

Festménynek aligha lehetett nevezni (hanem minek?) azokat az olajjal, akrillal, vászonnal készült munkákat, amelyek már a kilencvenes évek végén megjelentek, és amelyeknek csak a következményei láthatók most Veszprémben. Szabálytalan háromdimenziós kockák voltak, de a kocka egyik éle férfiprofilt követve domborodott orrá és horpadt be orrnyereggé. A csonka kúppá tekeredő lemez egyenes pereme gondterhelt arcélbe váltott át. A patkó alakú konstrukció egyik éle domborított, néma arc lett.

Szerep I., 2010

Szerep I., 2010

A korszak azért kihagyhatatlan távollétében is, mert a „hagyományos” festmények később már két dimenzióban is őrizni tudták-tudják a három dimenzió meglepetéseit. A képtelenségeit, a feszengést keltő iróniáját, a szenvtelen nem-alkuvást. A megmozgatott kockaél most nem kevésbé meglepő a Szerep II. megfestett tábláján, kivált, hogy a kockafejet egy kisebb, üres kocka lékeli meg, és egy azonos méretű másik kockatest támogatja. A Várakozó vulkánok egyáltalán nem kráterszerű, mert távlatosan négyszögű nyílása litográfiában is értelmezi az emberfej-hegyeket. A Szerep I. íves hengerpalástjából legalább olyan valószerűen-lehetetlenül nő ki az egyszerre lemondó és várakozó tekintet, mint térbeli előzményéből, amelynél valóban ívben hajlították meg a vásznat.

Szurcsik domborított, rajzolt és festett arcai mindig ellentmondásosak, de szituációknak és közhelyeknek mondanak ellent. A Besúgóverseny résztvevői – akárcsak a megörökített cselekedetük – egyértelműen visszataszító, és a Vájtfülűek csoportja sem kelt szánalmat vagy rokonszenvet. De az emlékmű karddal (egyébként lemezből kivágottnak látszó, síkszerű) áldozatai elgondolkodók és megtörtek, és az Agyelszívás aktorai sem váltják ki azt a tiltakozó utálatot, amely a tárgyból következne.

Szerep II., 2010

Szerep II., 2010

A Szerep II. arca szomorkás, lemondó, a Szerep I.-é nem kevésbé, a Hiány II. (mintegy) üres betonkonstrukcióból kidomborodó tekintetei már-már derűsek. Nem kell a tizenhármas Két bajnok visszatérni látszó figurativitásához eljutni (a munkásmozgalom ihlette, száz évvel ezelőtti nagyrealizmusra emlékeztet), hogy kitessék a csendesen makacs szürrealitás biztosítéka. A kockába zárt figurák jobbára rokon-, de legalábbis nem ellenszenves részei egy mindig abszurdan rettenetes világnak. Annál lesújtóbb az ítélet a világról.

Infó:

Szurcsik József: Bálványok és hősök

Dubniczay palota, Veszprém

Nyitva: szeptember 2-ig

Bővebben: https://www.gyularozsa.com

Elhunyt a legendás komikus színész

Publikálás dátuma
2017.08.20. 23:10
FOTÓ: JENS KALAENE / dpa-Zentralbild / DPA
Kilencvenegy éves korában elhunyt Jerry Lewis, a komédia királya - adta hírül a Varity.

A legendás komikus vasárnap hunyt el Las Vegas-i otthonában - közölte ügynöke nyomán a The Las Vegas Review-Journal újságírója, John Katsilometes. A rendkívül sokoldalú művész, aki korának egyik legnagyobb komikus filmszínésze volt, rendezőként, forgatókönyvíróként, producerként, dalszerzőként is tevékenykedett, és filmes iskolájában olyan nagyságok tanultak, mint Steven Spielberg vagy John Lucas. 

Jerry Lewis Newarkban született New Jerseyben 1926. március 16-án Joseph Levitch néven. Szülei orosz zsidók voltak. Már 15 éves korában dalokat írt. Első művészneve Joey Lewis volt, de hamar átváltoztatta Jerryre. 

Komikusi karrierje a második világháború után kezdődött, amikor 1945-ben megismerkedett az énekes Dean Martinnal. Különböző szórakozóhelyeken adták elő műsoraikat, majd saját rádióműsoruk lett. A Paramount filmstúdió 1949-ben kínálta nekik az első filmszerepet. Első filmjük a My Friend Irma című mozi volt. 

FOTÓ: JENS KALAENE / dpa-Zentralbild / DPA

FOTÓ: JENS KALAENE / dpa-Zentralbild / DPA

A következő években olyan alkotásokban szerepelt, mint a Déltengeri hercegnő, a Kutyaütő golfütők, a Művészpánik, a Kenyeres pajtások, a The Delicate Delinquent, a The Sad Sack és a Hármasikrek ajándéka. 1961-ben Morty S. Tashmant alakította a Szerencsétlen flótásban. 

Később egyre kevesebb szerepet vállalt, majd 1980-ig eltűnt a képernyőkről, és csak a Hardly Workingben tért vissza. Játszott Martin Scorsese A komédia királya című 1982-ben bemutatott filmjében. 1995-ben feltűnt a Nevess, ha fáj!-ban. A 2000-es években egyre kevesebbet szerepet vállalt, legutóbb 2016-ban játszotta Nicolas Cage karakterének apját a Bizalomban, és Las Vegasban is fellépett még, ahol 1949-től dolgozott komédiásként.

Jerry Lewis filmes munkásságért soha nem kapta meg az amerikai filmakadémia elismerését, de 2008-ban humanitárius Oscar-díjat kapott. 1952 óta ugyanis elnöke volt az Izomsorvadás Társaságnak, humanitárius munkája idején 2,45 milliárd dollárt gyűjtött az ügy szolgálatába állított műsoraival. Franciaországban 1983-ban Becsületrenddel tüntették ki.

Szerző