Mélyponton a német-török viszony

Németországban óriási felháborodást keltett Recep Tayyip Erdogan török elnök két legutóbbi, Berlinnel szembeni megnyilvánulása. Múlt pénteken felszólította a Németországban élő törököket arra, hogy a szeptember 24-én esedékes parlamenti választáson ne adják a voksukat Angela Merkel pártjára, a CDU-ra, a szociáldemokratákra és a Zöldekre. Szombaton pedig Ankara közbenjárására Spanyolországban az Interpol elrendelte a német állampolgárságú író, a Kölnben élő Dogan Akhanli letartóztatását, akit Erdogan rezsimje „gülenistának” minősített. A lépést élesen bírálták a német politikusok, minek nyomán vasárnap szabadon engedték Akhanlit. Ügyvédje azonban közölte, védence nem hagyhatja el Madridot, mert meg kell várnia az ellene zajló eljárás lezárását, addig pedig hetente egyszer jelentkeznie kell a rendőrségen.

Ankarának 40 napja van arra, hogy Spanyolországhoz forduljon jól megindokolt kiadatási kérelemmel. Így a spanyol igazságszolgáltatás gyorsaságától függ, mennyi ideig tart még az egész eljárás, s az író mikor térhet vissza Németországba. Amennyiben kiderülne, hogy letartóztatását politikai okokból rendelték el, semmi esély sem lenne a kiadatásra.

Akhanli 1991-ben menekült Törökországból Németországba, ma már kizárólag német állampolgár. Ezért is keltett Berlinben óriási felháborodást a török lépés. Martin Schulz, a német szociáldemokraták elnöke azt közölte, botrányos, ha a török elnök ártatlanokat vet börtönbe hazájában. Ha azonban ez már Törökország területén kívül történik, „európaiként határozottan ellen kell állnunk: ne tovább!” Hasonlóképpen nyilatkozott Sigmar Gabriel külügyminiszter, aki kifejtette: „Nagyon rossz üzenete lenne annak, a Törökország Európa másik felében is elérné, hogy letartóztassák azokat, akik Erdogan ellen szólaltak fel”.

A kérdés az, hogyan kerülhetett egyáltalán sor Akhanli letartóztatására? Ügyvédje szerint az Interpol úgynevezett vörös riasztást kapott az íróról. Ez nem nemzetközi elfogatóparancsot jelent, hanem egy kérést arról: az ügynökség tárja fel az illető tartózkodási helyét és ideiglenesen vegye őrizetbe. Vörös riasztást egy tagország – ez esetben Ankara – kérhet. Akhanlit már hazájában – távollétében – bíróság elé állították azzal a váddal, hogy szerepe volt egy 1989-es rablógyilkosságban. 2011-ben azonban felmentették, 2013-ban azonban újra kezdték az ügy felgöngyölítését, ügyvédje szerint politikai okok miatt. A Nemzetközi PEN Club szintén politikai motivációt emlegetett. Volker Beck, a németországi Zöldek politikusa számára az nem világos, a spanyol rendőrséget miért érdekelte az, hol nyaral a török író. A környezetvédők frakcióvezető-helyettese, Konstantin von Notz viszont úgy értékelt, hogy az író őrizetbe vétele egyértelmű hadüzenet a német politikának Törökország részéről. Mint fogalmazott, bölcs reagálásra van szükség. Reményét fejezte ki, hogy Ankara kitart a tavaly márciusban, az Európai Unió és Törökország között létrejött menekültügyi megállapodás mellett.

Emberi jogi aktivisták úgy vélik, az eset arra mutat rá, hogy az Interpol reformra szorul. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy autoriter rendszerek éljenek vissza vele.