A szakértők szerint egész szakmai csoportok tűnnek el a digitalizáció és a robotizáció miatt, ami hatékonyabb lesz, mint az ember számos intellektuális munkában. A kaliforniai Dell (számítógépes hardvertervező és -gyártó vállalat) és az Institute for The Future (IFTF - A Jövő Intézete) meghívására 2017 márciusában a digitális szféra húsz szakembere vette számba azokat a változásokat, amelyek bekövetkeznek a vállalatok és a munka világában. Az elemzésből született tanulmány megállapította, hogy 2030-ban 85 százalékban olyan munkahelyek lesznek, amelyek ma még nem is léteznek.
A megbeszélés résztvevői úgy vélték, most lépünk át a digitalizáció második szakaszába. Az első szakasz után, amely csak „a logikai gondolkodás utánzása” volt, a következő években érkezik meg az igazi kognitív intelligencia, amely képes megoldások elképzelésére, adatok értelmezésére. A harmadik szakasz 2030 után jön a „virtuális emberi lény” megjelenésével.
Az embereknek tehát arra kell koncentrálniuk, amit jobban meg tudnak csinálni, mint a gép. A tanulmány ezzel kapcsolatban egy fontos megállapítást tesz: „A tehetség egy új tudás megszerzésére többet ér majd, mint a korábban megszerzett tudás”. Nem a már megszerzett ismereteket kell tökéletesíteni egy szakmában, hanem egy új szakmában kell elegendő tudásra szert tenni. Késznek kell lenni a változásokra és a nagyobb mobilitásra.
Az átmenet valószínűleg gyorsan történik, mert a digitalizáció már most is javította a termelékenységet és a munka költségeit a vállalatoknál. Először valószínűleg a kétkezi foglalkozásokat érinti a fejlődés. A londoni Guardian 2015-ös felmérésében kimutatták, hogy míg a helyhez kötöttség felszámolása a munka költségének 65 százalékos megtakarítását teszi lehetővé, a robotizáció a 90 százalékát.
Fotó: AFP/Liu Jiao
Az átmenet megvalósításának módja az igazi nagy kihívás. A régi munkahelyek túl gyors leépítése számtalan háztartás gazdasági stabilizását veszélyeztetné és ezzel a társadalmi békét is kockára tenné. A tanulmány idézi a Dell korábbi felmérését, amelyben 4000 döntéshozót kérdeztek meg a világban és csaknem a felének fogalma sincs arról, hogy mire fog hasonlítani iparáguk három év múlva. 45 százalék viszont attól tart, hogy 3-5 éven belül elavul a vállalkozásuk. Akkor hogyan érezheti magát a munkavállaló?
A jelentés ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy a munkaerő helyhez kötöttségének megszűnése új lehetőségeket teremt. Az emberek ugyanabban az időben dolgozhatnak több munkaadónak a határok és az időeltolódás figyelembe vétele nélkül. A digitális munka elvégezhető lesz a legelmaradottabb tájak tehetségei számára, anélkül, hogy ott kellene hagyniuk otthonukat. Ezzel csökkennek az egyenlőtlenségek, dolgozni lehet fizikai kontaktus nélkül, akár úgy is, hogy nem fedik fel sem nemüket, sem faji hovatartozásukat, ami megakadályozhatja az ilyen kritériumok alapján történő elutasításokat.
Betiltatnák a gyilkolni képes önjáró fegyverek fejlesztését
A tudósok annyira megijedtek a mesterséges intelligencia képességeitől, hogy egy nyílt levélben az ENSZ-hez fordultak, és a halálos önjáró fegyverek betiltását kérték a világszervezettől. Az erről szóló nyílt levelet többek között Elon Musk, a Google Deepmind programot vezető Mustafa Suleyman, és rajtuk kívül még 114 robotikában és mesterséges intelligenciában jártas tudós írta alá. A halálos önjáró fegyverek közé azokat a drónokat, autonóm gépfegyvereket és tankokat sorolták be, amiket mesterséges intelligencia vezérel. Az ENSZ fegyverekkel foglalkozó ága már belement abba, hogy formális párbeszédet indítson az autonóm fegyverekről, és tizenkilenc országban máris támogatását jelezte, hogy hajlandók tenni valamit a gyilkos robotok ellen.
Elon Muskról eddig is tudott volt, hogy a modern technika egyik legnagyobb álmodója fél a jövőtől: szerinte a mesterséges intelligencia fenyegeti a civilizációt. Az amerikai kormányzók szervezetének tanácskozásán a Tesla tulajdonosa felvetette, hogy biztonsági intézkedéseket kellene bevezetni az Iszlám Állam lehetséges fenyegetéseivel szemben. Úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia immár a legnagyobb kockázat, amellyel szembe kell néznünk. És ha nem teszünk drasztikus lépéseket a hatalmas technológia ellen, túl késő lesz. Musk éppen ilyen tervekkel foglalkozik. Az egyik az „embergép” létrehozása, amely segíti az emberi agyat abban, hogy lépést tartson a robottal olyan agyi beültetésekkel, amelyek közvetlenül a számítógéppel lennének összekötve. Musk azt is elárulta, hogy vágya a Mars betelepítésére egyben „menedékterv” is arra az esetre, ha a gépek az emberek fölé kerekednének a Földön.
Más hírességek, mint Stephen W. Hawking professzor, vagy Bill Gates is ugyanígy gondolkodnak. Úgy vélik, hogy az emberek nyerhetnek a mesterséges intelligenciával, de óvatosnak kell lenni. Lehet mindez pozitív innováció, feltéve, ha szabályozzák.
