Kell a politikai hátszél a focinak

A labdarúgó NB II húsz csapata közül legalább hatnak van reális esélye a visszajutásra az NB I-be, ezért a másodosztály történetének egyik legizgalmasabb szezonjára van kilátás.

Nemcsak az élvonalban, a másodosztályban is rengeteget változott a lebonyolítás, sokáig két csoportban – Kelet, Nyugat – zajlottak a küzdelmek, a 2013/2014-es szezon óta azonban a jelenlegi rendszerben, egy húszcsapatos csoportban csatáznak egymással a csapatok.

Amióta a kormány stratégiai ágazatként tekint a sportra, a honi futballban az állami pénzek elosztásakor kiemelt szempont a megfelelő politikai kapcsolat. Nincs ez másképp az NB II-ben sem, ahol egész más lehetőségei vannak az MTK-nak, amelynek elnöke Deutsch Tamás fideszes politikus vagy a Kisvárdának, ahol Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter „elnököl”.

Szerencsére pont az NB I előző kiírása bizonyította, hogy a jó politikai kapcsolatok és a számolatlanul érkező százmilliók sem elegendőek a bajnoki cím megszerzéséhez, ha a kiemelt támogatás nem társul megfelelő szakmai háttérrel, így lehetett bajnok a Budapest Honvéd, amelynek tulajdonosa, George F. Hemingway nem tartozik a honi politikai elit kegyeltjei közé.

Az idei másodosztályú pontvadászat azért várhatóan az utolsó fordulóig rendkívül izgalmas, mert a már korábban említett, komoly politikai támogatást (is) élvező csapatok mellett itt is van esély arra, hogy a tudatos szakmai munka fölveszi a versenyt a százmillió forintokkal.

A Nyíregyháza és a Győri ETO sem a pályán elért eredményei, hanem a finoman fogalmazva rendezetlen háttér miatt kényszerült a harmadosztályba, ahonnan saját nevelésű fiatalokra építve jutott vissza az NB II-be. Mindkét, komoly élvonalbeli hagyományokkal büszkélkedő csapatnál az a cél, hogy folytatva a türelmes építkezést, ismét NB I-es mérkőzéseket lássanak a szurkolók.

Az eddig lejátszott négy forduló után az újonc Kazincbarcika az egyik üde színfolt a második vonalban: a borsodiak csak rosszabb gólkülönbségük miatt szorulnak a harmadik helyre a Kisvárda és az MTK mögé.

A futballszerető közvélemény az előző idényben figyelt fel a Budafokra, amely NB III-as együttesként jutott el a Magyar Kupa elődöntőjéig – többek között kiejtve a Videotont is –, idén azonban már a másodosztályban bizonyíthat a csapat, a kispadján Prukner László vezetőedzővel, aki az első osztályban Kaposváron éveken át a legmagasabb osztályban tartott egy „fillérekből” működtetett klubot.

Bajnok volt az NB I-ben, a Bajnokok Ligája selejtezőjében a Puskás Stadionban a Manchester Unitedet is legyőzte a ZTE, amely kicsit beragadt a rajtnál, és most csupán 16., igaz, még mindig jobban áll, mint a brit befektetőtől a régi sikerek visszatérésében reménykedő, jelenleg 17. Vác, amely szintén büszkélkedhet bajnoki címmel a legmagasabb osztályból (1994), igaz, jelenleg még igazi hazai pályája sincs, mert a stadionja nem felel meg a másodosztályú licenc-követelményeknek, az együttes Budapesten, a III. ker. TVE Hévízi úti pályáján rendezi otthoni találkozóit.

Az alsóbb osztályban is milliárdokat hozhat a kapcsolati tőke

Nem csak az élvonalban, a másodosztályban is számos példát lehet arra találni, hogy a Fidesz-holdudvarába tartozó személyek labdarúgó klubot irányítsanak. Kiss-Rigó László püspök a Szeged 2011 labdarúgócsapat alapítója. Nem titkolja, hogy elkötelezett fideszes, s családi barátként bejáratos a miniszterelnökhöz. Az Orbán család mellett VIP-helye van a felcsúti Pancho Arénában, amit ő szentelt fel.

Barkász Sándor, a békéscsabai együttes többségi tulajdonosát többen a békési Mészáros Lőrincként emlegetik, akihez a Fidesz hatalomra kerülése óta ömlik a közpénz. Vállalkozása, a Békés Drén Kft. 2010 és 2015 között konzorciumi partnereivel közösen majdnem 70 milliárd forintnyi állami megbízást nyert el, miközben a szocialista kormányzatok idején csak elvétve futott be közbeszerzéseken.

Az élvonalból búcsúzó MTK Budapest együttesét 2013-ban a Blue & White Investment Zrt. vásárolta meg, melynek két tulajdonosa a székesfehérvári Lórodi László és az AVP Svéd-Magyar Videó- és Filmgyártó Kft. Ez utóbbi Deutsch Péteré, aki nem más, mint Deutsch Tamás EP-képviselő, MTK elnök öccse.

Nyerges Zsolt, a Szolnoki MÁV FC tulajdonosa 2014-ig Fidesz-közeli üzletembernek számított, ám mivel Simicska Lajos ügyvédje és jobb keze, így lazult a kapcsolata a kormánnyal. Kisvárdára Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter révén érkeznek a milliók, míg a Csákvár a Puskás Akadémia, a Soroksár pedig a Ferencváros fiókcsapataként működik.

Közben külföldiek is látnak perspektívát a honi labdarúgásban, John P Marshall 2012 júliusában szerezte meg a Vác FC 100 százalékos tulajdonrészét, a Budafok pedig a magyar származású ausztrál Bélteky Róberttel sző nagy terveket. - K. M.

Harcosabb, keményebb a játék a másodosztályban

Torghelle Sándor légiósként futballozott a német élvonalban és Görögországban is, válogatott játékosként pedig például Brazília, Németország és Argentína kapuját is bevette. Napjainkban, a tavasszal még első osztályú MTK Budapest labdarúgójaként a Merkantil Bank Ligában lép pályára hétről hétre.

- Négy játéknap alapján milyen különbségekről tud beszámolni az NB I és az NB II között?

- A játékosok közti technikai különbségét látom máris, az a tapasztalatom, hogy ebben a ligában sokkal inkább belemennek a párharcokba a futballisták, keményebben játszanak. Csapatszinten, amit vártunk, egyelőre igazolódni látszik: mivel az MTK nagy favoritja a bajnokságnak, mindenki ellenünk igyekszik megmutatni magát.

- A csapat felkészülése, az elvégzett munka a második vonalban is azonos egy élvonalbeli gárdáéval?

- Minden edző más-más munkát követel meg, így erre akkor tudnék 100 százalék pontossággal válaszolni, ha a jelenlegivel már végigcsináltam volna egy NB I-es felkészülést is. Amit most megcsináltunk, az alapján egyébként nincsen semmi különbség. Volt már olyan edzőm is, akivel az élvonalbeli szezonra kevésbé intenzív felkészülésünk volt.

- Ön szerint a fiatalokat megfelelően felkészíti az NB II az élvonalra?

- Ha rendszeresen játszik egy fiatal, szerintem megfelelő lépcsőfok lehet számára a másodosztály. Az ugyanakkor nem szerencsés, ha valaki csak azért játszik, mert a szabály ezt megköveteli.

- Több, korábban élvonalbeli város csapata is ott van a jelenlegi mezőnyben. Kik lehetnek harcban a feljutó helyekért?

- Három-négy csapat is esélyes a feljutásra, említhetném akár a Kisvárdát vagy a Nyíregyházát is, ám az, hogy melyik lesz az a kettő, amelyik végül örülhet, egyelőre megjósolhatatlan. A legfontosabb, hogy az MTK legyen az egyik, sőt: kijelenthető, hogy bajnokként szeretnénk visszajutni.

- Volt válogatott játékosként, nemzetközi karrierrel a háta mögött mennyire tartja értékesnek az NB II-ben szerzett góljait?

- Jelen pillanatban ebben a bajnokságban játszom, támadóként pedig az a célom, hogy betaláljak. Ha nyerünk a góljaimmal, megszereztük azt a 3 pontot, ami szükséges ahhoz, hogy megnyerjük az NB II-t. Pillanatnyilag ez a legfontosabb. Ugyanolyan fontos ez jelenleg, mint korábban akár a német élvonalban vagy címeres mezben gólt szerezni; ugyanannyit ér ez nekem most, mint hogy akkor a válogatottban gólt tudtam elérni. - H. SZ.

Stadionok állami forrásból felújítva

A húszcsapatos másodosztályban jelenleg majdnem minden együttes stadionjáról elmondható, hogy vagy befejeződtek, vagy éppen folyamatban vannak a felújítási munkálatok.

Az MTK Budapest és a Győri ETO pályái külön kategóriába tartoznak, mivel mindkét csapat az első osztályban szerepelt, amikor a régi helyén teljesen új arénával gazdagodott. Az NB II-ben hosszabb ideje szereplő együttesek közül a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében először a Szolnok stadionja készült el: az 1974-ben átadott Tiszaligeti Stadion felújítása 2 milliárd forintba került, ebből 1,2 milliárdot költöttek létesítményre, 800 milliót a környezet fejlesztésére. Az állam 400 millió forinttal támogatta az egyesületet, melynek utánpótlása a nyilvánosságra hozott elszámolás szerint 600 milliónyit teremtett elő, a fennmaradó összeg pedig a TAO-pénzekből folyt be a 3400 fős stadion megépítésére.

Seszták Miklós, fejlesztési miniszter csapatának otthona is jelentős összegből épül jelenleg. A Kisvárda stadionjára mintegy másfél milliárd forint áll rendelkezésre, plusz 500 millió az akadémiára. A fedett lelátókon kívül skyboxokat alakítanak ki, ahol üzleti tárgyalásokat lehet folytatni például a Kisvárda-Cegléd mérkőzés megtekintése közben. A fedett lelátó felülről úgy néz ki, mint bármelyik nagy nyugat-európai stadion, "belül" már más a helyzet, mert a csodálatos tetőszerkezet összesen 2750 ülőhelyet fed majd be. A kisvárdai stadiont idén szeptemberben adják át. - K. GY.