Mészáros lebetonozta a Bükköt

Betonteknő. Szarkofág. Monstrum. Bunker. Förmedvény. Ocsmányság. Íme néhány szó, amellyel a szilvásváradiak jellemezték a Heves megyei település központjában magasodó lovasstadiont.

Hatalmas, tájidegen betontömb töri meg a Bükk-hegység eddigi, szemet gyönyörködtető láncolatát Szilvásvárad központjában: épül Mészáros Lőrinc csaknem hétmilliárdos lovas stadionja. A beruházás része a szabadtéri létesítmény szomszédságában tavaly év végén átadott fedett lovarda, amelyről a Népszava korábban megírta: lovas szakemberek szerint annyi pénzért, amennyibe került, már egy fűtött, jó talajú versenyhelyet is építhettek volna, nem ilyen komfort nélküli, fapados, több sebből vérző, s az átadás után javításra szoruló változatot.

Még a lovas szakemberek sem örülnek

– A szabadtéri stadion úgy éktelenkedik ki a tájból, mint egy ronda pattanás. Amikor elmegyek mellette, elfordítom a fejem – mondja egy asszony a mozgóárus zöldséges kocsi előtt. Szavai szerint sokkal jobban járt volna a falu, ha a régi, már meglévő lovas stadiont – ami egyébként csak ötszáz férőhelynyivel volt kisebb a mostani, hatezresre tervezettől – felújítják, kicserélik a padokat meg a világítást. Mások szerint inkább egy strandfürdőt kellett volna a pálya helyére építeni, az legalább egész nyáron vonzaná ide a turistákat – hisz belőlük él a falu jó része –, lovasprogramból azonban jó, ha évente egy-kettő akad. Egyetlen pozitív véleményt hallottunk a faluban a „szörnyről”: a Szalajka-völgy bejáratánál lévő vendéglátósok egyike azt mondta, mióta épül a stadion, megnőtt a forgalmuk. – Olyan ez, mint a katasztrófaturizmus: sokan hallották milyen ronda lesz, és személyesen akarnak meggyőződni róla – mondta. Hozzátette: a korábbi stadion már az enyészeté lett, az sem volt felemelő látvány a Bükk kapujában.

– Azzal szoktam nyugtatni az elégedetlenkedőket, hogy várjuk ki a végét: a beruházás most mutatja a legcsúnyább arcát, mindenhol munkagépek, betonhalmok, széttúrt utak – mondta Szaniszló László polgármester. A falu vezetője szerint az elégedetlenkedők egy részének teljesen mindegy, miként néz ki a létesítmény, eleve azzal van bajuk, hogy ide épült, és nem Kecskemétre. Az is igaz, hogy fákat kellett kivágni a parkolók és utak kialakításához, de később ezek helyére újakat ültetnek, így a zöld felület nagysága nem csökken, sőt, még növekszik is – mondta. Sokan kételkednek abban, elég lesz a parkolóhely, ha a hatezres lelátót megtölti egy-egy nagyobb verseny, a falu vezetője szerint azonban ha egy-egy húsvét hétfőn „fel tudnak szívni” plusz tízezer embert autóstól, motorostul, úgy ezzel sem lesz probléma.

Trükköztek a látvánnyal és a költségekkel

Az eredeti látványterv még nem tartalmazta azt a monstrumot, amivé végül változott a lovascentrum ötlete. Igaz, a kezdetekkor a költségek is csak a mostani negyedére rúgtak. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője – akit Orbán Viktor 2011-ben bízott meg a Nemzeti Lovas Program elkészítésével és a végrehajtás koordinálásával – 2013-ban harangozta be először, hogy „harminc évvel a valamikori nagy esemény, az 1984-es fogathajtó világbajnokság után, összességében több mint 1,6 milliárd forintos kormányzati beruházással Szilvásvárad nevéhez, híréhez méltó épületegyüttes jöhet létre a településen.”

Az akkori látványterven egy szolid, a tájba simuló stadion látszik, ami köszönőviszonyban sincs mai énjével. A Heves Megyei Hírlap 2015-ben – amikor még nem voltak maguk is Mészáros Lőrinc tulajdonában – megpróbált utánajárni annak, miért épül a szilvásváradi lovascentrum az eredetinél négyszer magasabb áron. Idézték Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, aki azt mondta: nem akarnak félmunkát végezni, így ez egy olyan építkezés lesz, amelyet megérdemel Szilvásvárad, a magyar lovas társadalom, a lószerető közönség.

A lovascentrumra első körben – még az alapkőletétel idején – 1,6 milliárd forintot szántak, aztán több alkalommal is emelték az összeget, végül 6,8 milliárdig nőtt a tervezett költség. A kivitelezést a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az egri Euro Campus Kft. nyerte el, meghívásos közbeszerzésen. Arról azonban ma sem tudni, Mészárosékon kívül egyáltalán hívtak-e másokat is a zsíros falatnak számító tenderre.