PDSZ: a hittel nem lehet vitatkozni

Publikálás dátuma
2017.08.24. 13:34
Palkovics László MTI Fotó: Kovács Attila

„Az oktatási rendszer lassan változik, de mára vitathatatlanná vált, hogy az az út, amelyet néhány éve kijelöltek, helyes irány volt” - állította Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, az igazgatói megbízások átadásának alkalmával - több mint négyszáz intézményvezető előtt.

Mi mást is mondhatott volna az államtitkár, akinek hivatali kötelessége ilyenkor megszólalni? Napjaink közoktatásában nem engedhető meg az őszinte szembenézés luxusa, az annak megfelelő nyilatkozat pedig végképp elképzelhetetlen. Ez a mondat nem azoknak szól, akik – akár csak a legkisebb mértékben is, de – érintettek a közoktatás aggasztóan mély válságában, pláne nem azoknak, akik tenni is akarnak az abból való kilábalásért. Őket már nem lehet becsapni.

Az államtitkári nyilatkozat célközönsége nem látja -talán nem is kíváncsi arra – hogy mi történik valójában Magyarország közoktatásában. Nekik nem számítanak a PISA mérés katasztrofális eredményei, nem érdekli őket az OECD rangsor szégyenteljes helyezése. Nem jut el hozzájuk a szakemberek kétségbeesett segélykiáltása sem. Ők hinni akarják azt, amit az államtitkár állít. S a hittel nem lehet vitatkozni.

Palkovics László mérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Felkészült szakember, jó vitapartner. Kár, hogy nevét adja ehhez az elképesztő, jövőt romboló kormányzati cinizmushoz.

Szerző

Egyházi iskolák - A Fidesz-hívek sem kivételeznének

Publikálás dátuma
2017.08.24. 12:46
A kép illusztráció. FOTÓ: Vajda József
Még a Fidesz szavazói is egyetértenek abban, hogy minden magyar településen kell lenni világi iskolának, ahogyan abban is, hogy minden diák után ugyanannyi állami támogatás jár, függetlenül attól, világi vagy egyházi iskolában tanul. Ezek a főbb megállapításai az "Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében" című kutatásnak, amelyet a Republikon Intézet végzett.

A közoktatás központosítását követően a forrásszegény önkormányzatok úgy próbáltak megszabadulni fenntartói kötelezettségeiktől, hogy egyházi kezelésbe adták az intézményeiket. Ennek eredményeképpen 2010 és 2016 között 81 százalékkal nőtt Magyarországon az egyházi iskolákban tanuló diákok száma: míg 2010-ben 112 500 gyermek tanult egyházi intézményben, addig 2016-ban már több mint 204 ezer.

2017. augusztusi állás szerint Magyarország 95 településén csak egyházi általános iskola van, 39 további településen pedig csak egyház, illetve vallási tevékenységet végző szervezet tart fenn gimnáziumot. A Republikon Intézet kutatása szerint a válaszadók döntő többsége szerint minden településen elérhetőnek kellene lennie a világi oktatásnak, ebben a tekintetben nincsen különbség a teljes népesség és a Fidesz szavazók között.

A megkérdezettek többsége nem ért egyet azzal, hogy a 2017/18-as tanévben az egyházi iskolákban 2,7-szer több forrás jusson egy tanulóra, mint a világi intézményekben; a többség szerint minden diákra ugyanakkora támogatást kellene biztosítani az intézmény fenntartójától függetlenül. Ezzel csak az MSZP szavazói értenek kevésbé egyet, vélhetően azért, mert egy részük az egyházi iskoláknak kevesebb pénzt adna.

A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a többség a szülők és a diákok beleegyezéséhez kötné az iskolák egyházaknak történő átadását. Ez az egyetlen olyan kérdés, amelyben a párpreferencia mentén különbség mutatkozik: a Jobbik szavazóinak relatív többsége nem kötné ilyen feltételekhez az iskolák átadását. Ebben is a DK szavazóinak álláspontja a legkevésbé egyházbarát.

Szerző

Pótfelvételi - Pénteken közlik a ponthatárokat

 Pénteken hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait, akkor dől el, hogy ki került be az általa megjelölt képzésre.

A pótfelvételi során azok adhattak be kérelmet, akiket a rendes eljárásban nem vettek fel sehová, vagy akik korábban nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Jelentkezni az e-felvételi rendszerében lehetett, egyetlen felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére. A pótfelvételi keretében kizárólag önköltséges képzések indultak, ez alól kivétel volt az ápolás mesterképzési szak három felsőoktatási intézményben, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes képzései.

A pótfelvételi ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 26-án meghatározottaknál, ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, illetve a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280 pont, felsőoktatási szakképzésen 240 pont, mesterképzésen 50 pont), amennyiben a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.

A felvettek a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.

Az idén az általános felvételi eljárásban jelentkező 105 868 fiatalból 72 641-en nyertek felvételt - mondta el korábban Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár.

Horváth Zita közlése szerint állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd. Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.

Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe.

Alap- és osztatlan képzésben gazdaságtudományokra 17,1 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, amelyet az informatika, bölcsész, orvos és jogi képzés követ - ismertette.

Szerző