Hét és fél milliárd a népi együtteseknek

Hét és fél milliárdot, eddig sosem látott összeget szán a kormány hazai és határon túli magyar népi együtteseknek a Csoóri Sándor Programon keresztül.

Hét és fél milliárd forinttal támogatja a magyar állam a népi kultúra közösségteremtő műfajainak szakmai működését, művészeti munkáját a Csoóri Sándor Program keretében – jelentette be az Emberi Erőforrások minisztere, Balog Zoltán. A minisztérium lapunk megkeresésére néhány mondatos választ küldött:

„A Csoóri Sándorról elnevezett, a népi kultúrát támogató program az idei költségvetésből 2,5 milliárd forint, a jövő éviből pedig 5 milliárd forint támogatásban részesül. A teljes Kárpát-medencére kiterjedő program kedvezményezettjei a néptánc csoportok, népi zenekarok, énekesek és kórusok. Az elsődleges cél, hogy minden regisztrált, a Kárpát-medencében aktívan működő, népi kultúrával foglalkozó együttes részesüljön a támogatásból, amelyet például a produkcióikhoz szükséges ruhák beszerzésére, fellépések költségeinek fedezésére fordíthatnak. A 2017. évi összeget meghívásos pályázat keretében osztja szét a tárca, melyre szakmai tanácsadó testület tesz javaslatot. A jövő évi támogatási keret felhasználása érdekében a testület nyílt pályázati rendszert dolgoz ki.”

„A program Orbán Viktor miniszterelnök ötlete volt” – meséli Balogh Júlia, a program tanácsadó testületének elnöke, a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató műsor ötletgazdája, az egy éve elhunyt költő, író, politikus, Csoóri Sándor özvegye. „Itthon ennek a kultúrának jó a képviselete, több mint egymillió ember táncházas, több mint háromszázezer gyerek jár alapfokú művészeti iskolába, ahol népi hangszeres muzsikálást, néptáncot, népdalt tanul. A határon túl azonban már nem ennyire jó a helyzet, az iskolai oktatásnak nem része a népi kultúra. Pedig csak Gyimesben 84-féle táncot ismertek, ebből 34 még mindig létezik. Azzal együtt hogy van még mit gyűjteni, a Népzene Tudományi Intézetben 300 ezer lejegyzett népdalunk van. Ez a saját kincsünk, olyan ritka madár, amit őrizni kell.” - indokolja a hatalmas, eddig ezen a területen még sosem látott összeget Balogh Júlia.

A program pénzéből kizárólag amatőr együttesek részesülhetnek a tanácsadó testület javaslata alapján. „Néhány hetünk volt csupán, ezért megkerestük a hazai és a Kárpát-medencét lefedő népművészeti szövetségeket, és feltérképeztük a szóba jöhető egyesületeket. Diószegi Lászlóék itt az anyaországban minden megyében kijelöltek egy szakembert, a szövetségek pedig levélben értesítették az együtteseket a lehetőségről Készítettünk egy Google-kérdőívet, ennek segítségével, a szubjektivitást kizárva születtek meg a javaslatcsomag, amelyet reményeink szerint Balog Zoltán miniszter a napokban ír alá. ” - árul el részleteket Balogh Júlia.

Az idei 2,5, jövőre 5 milliárd forint gyűjtésre nem, a népi kultúra fenntartására fordítódik, a kapott pénzből kosztümtől csizmáig, a díszlettől a hangszerekig vásárolhatnak a pályázók. A testület javaslata alapján idén 1357 jelentkező - hazai néptáncegyüttesek, határon túli néptáncegyüttesek, hazai népdalkör és népzenei együttesek, Kárpát-medencei táncházak, határon túli népzene együttesek, népzene oktatási centrumok, vajdasági népdalkörök és citerazenekarok - kap a támogatásból a Martin György Néptáncszövetség és a Táncházak Szövetsége mellett, amelyeken keresztül a nem intézményi (alapítványi, vagy egyesületi) formában működő, de kiválóan teljesítő csoportok részesülhetnek belőle és vesznek 10 cimbalmot is.

Nem átlagolható, hogy egy-egy együttes mekkora támogatás kap, ez függ a tagok számától és az igényektől is. Az együttesek szerződésben állapodnak meg a lebonyolító minisztériumi szervezettel arról, hogy mire költik el a kapott pénzt. „Reményeink szerint október és december közepe között minden együttes hozzájut a támogatáshoz. Ez a pénz nekünk csak lehetőség, nem is találkozunk vele, a minisztériumon belül zajlik a szerződés és az utalás. Nagyon fontosnak tartom az ellenőrzést, elvégre ekkora pénz soha nem volt még ebben a műfajban, és ez kicsit vakító is lehet. Azt javasoltam, hogy lévén XXI. század, mindenről készüljön rögzített mozgóképanyag. A kontroll a minisztériumi apparátus és a mi feladatunk lesz.” - meséli Balogh Júlia.

Forrás: Profimedia

Hamar Dániel, a 44 éves Muzsikás Együttes alapító tagja idegenkedik a pályázatoktól, de tudja, hogy manapság ez a pénzhez jutás egyik módja. A 7,5 milliárd forintot hatalmas összegnek találja, de minden, a népi kultúrára költött forintnak örül. „A népi kultúra, benne a népzene bár összehasonlíthatatlanul elfogadottabb, mint negyven évvel ezelőtt, még mindig perifériára szorul. Ennek oka egy képzelt ideológiai-politikai törésvonal. Sokak szerint a nemzeti-jobboldali politikai oldal kisajátítja és elhatárolja a népi kultúrát egy nyitott, modern, nyugati, városi liberális kultúrától. Bartók Béla személye önmaga cáfolata ennek: meghatározó, modern klasszikus zeneszerzőként fogott időnként hátizsákot, és járta a vidéket gyűjtőmunkája során. Sikerült a népi-urbánus ellentétet áthozni a XXI. századba” - foglalja össze a dilemmát Hamar Dániel. „Az Újlipótvárosban nevelkedtem, ebben a különös, értelmiségi mikroklímában megtapasztaltam az idegenkedést, de azt is, hogy akik nyitottak, azok közel kerülnek, és elfogadják, sőt megszeretik a népzenét.” A táncházmozgalom egyébként Budapestről indult.

Az ideológiai választóvonalról Balogh Júlia sem gondolkodik másképp. „Negyven éve komoly értelmiségi réteg állt a táncházkultúra mellé, akkor ez a nemzeti ellenállás egy formája volt. Most sincs átjárhatatlan határ. Akkor vált ez szándékosan generált problémává, amikor a politika a népi kultúra közelébe került. Van liberális ismerősöm, aki nemrég szeretett bele a táncházba, nekem sincsenek paraszt őseim, mégis megigézett ez a kultúra.” - utal a nem létező, mégis gyakran emlegetett ellentétre Balogh Júlia.

Az írek büszkén vállalják nemzeti identitásukat, népi kultúrájukat az egész világon. És ott ez nem számít „írkedésnek” - hívja fel a figyelmet a nyugat-európai példára új szót alkotva Hamar Dániel. „Ha a Csoóri Sándor Program közelebb tudná vinni az embereket a népi kultúrához, akkor nagyon is volna értelme” - teszi hozzá a Muzsikás Együttes alapítója.

A tanácsadó testület tagjai:

Balogh Júlia elnök,

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója,

Diószegi László, a Martin György Néptáncszövetség elnöke,

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője,

Berecz István néptáncos, a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője,

Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa,

Csasztvan András, a szarvasi Cervinus teátrum nonprofit kft ügyvezetője, korábban az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület elnöke

Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára

Megnyerni a fiatalokat

A Fölszállott a páva 2012-es újraindulása felforgatta és megújította a mozgalmat. „Nem mertem hinni, hogy ilyen hatása lehet Magyarországon egy televíziós népzenei tehetségkutató vetélkedőnek. Ám a több százezres nézettség és a jelentkezők száma eloszlatta a kételyeket.” - hangoztatja Balogh Júlia.

A Fölszállott a páva vetélkedőt jó népszerűsítő programnak tartja Hamar Dániel, bár nem szereti ha versenyt csinálnak a zenéből, főleg gyerekekkel. Számukra is fontos azonban a népszerűsítés. A Muzsikás évente 60 iskolában tart énekórát, és azt tapasztalják, hogy a gyerekek nem tudják, kik ők. „Amikor azonban legyőzik az első percek idegenkedését, rájönnek, hogy számukra mindez nem ismeretlen, sőt élvezik is.” Szerinte jó gondolat volt a Csík zenekaré is, amikor a Quimby Most múlik pontosan című dalát dolgozta fel, azóta rengetegen mennek Csík-koncertre, olyanok is, akik előtte népzenét sosem hallgattak. „Mi is léptünk fel rockfesztiválon Amerikában, és 40. születésnapunkat ünnepelve 2013-ban a Sziget Fesztivál nulladik napján.” - utal a nyitottságra Hamar Dániel, aki különös jelentőséget tulajdonít a rádiózásnak is. „A magyar rádiókban alig játszanak igazi népzenét, nem úgy, ahogy például Írországban. Ott tízből négy rádióban autentikus ír muzsika szól.