Előfizetés

Fesztivál az Ormánságban

B.GY
Publikálás dátuma
2017.08.25. 07:47
Fotó: Tóth László

Mától vasárnapig második alkalommal rendezik meg a Bőköz Fesztivált az Ormánság három kistelepülésén, Kémesen, Szaporcán, Tésenfán, valamint az Ős-Dráva Látogatóközpontban. 27 helyszínen, 70 programmal várnak mindenkit, aki kíváncsi a tájra és fesztivál helyszíneire adaptált produkciókra. A fesztivál elindítója és szervezője Márta István lapunknak úgy fogalmazott, hogy azért is fontos ez a fesztivál, mert elindíthat olyan folyamatokat, amely a kulturális fehér foltnak számító térségben fejlesztheti a kulturális turizmust.

Másrészt a helyiek is találkozhatnak olyan kulturális értékekkel, amelyekhez nem mindennap juthatnak hozzá. A háromnapos fesztiválon több helyen is kiállít majd Szatyor Győző ormánsági faművész, grafikus, szobrász, aki a fesztivál fővendége. Fellép többek között Boban Markovic Orkestar, a Besh o’droM, Szirtes Edina Mókus, a Hagyományok Háza vendégei, a Kaláka, a Szélkiáltó együttes, Pápai Joci zenekarával, Varnus Xavér, Érdi Tamás, Szőke András, a Bóbita Bábszínház, a Tanac táncegyüttes, a Forrás Táncegyüttes, és még sokan mások.

Üzenet a falakon

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2017.08.25. 07:46
Fotók: Molnár Ádám
A nagyvárosi tűzfalakat beborító festmények, az urban art műfaja egyre inkább terjed hazánkban is, de nincs könnyű dolguk a művészeknek

Míg évtizedekkel ezelőtt a graffiti és a tűzfalfestészet valami idegen, megvetendő dolog volt a városi ember számára, mára művészeti alkotások tucatjai színesítik a háztömbök által tagolt szürke betonrengeteget. Hatalmas, eleven formáktól sugárzó festmények díszítik például a Kertész utca 27. szám alatti parkoló udvarának falát is, s már messziről látjuk, hogy valódi műalkotásokkal van dolgunk. A képek az idén negyedik alkalommal megrendezett Színes Város Budapest Fesztiválra készültek, amelynek idei témája a bor és a gasztronómia, kiemelt partnervárosa pedig Berlin, ahol a tűzfalfestésnek szintén nagy hagyománya van.

Az itt látható falat is német művészek munkái díszítik. Egyikőjük a Vidám művésznevet viseli; képén egy különleges piaci pillanat elevenedik meg: egy macska egy tyúknak ad el gyümölcsöt. „Nem lehet elmenni a kép üzenete mellett, mélyebb értelemmel is bír, akár egy vegetáriánus vonal, akár csak az, hogy hogyan tudunk egymás mellett élni, anélkül, hogy egymást felzabáljuk” – világított rá az átadón Nádudvari Noémi, művészeti kurátor.

A másik művész, "HRVB" a gasztronómia témáján keresztül mutatott rá arra, hogy „mind a főzés, mind a festés, alkotás hasonló kreatív folyamat, különböző színekből, formákból hozunk létre egy kompozíciót, és egy teljesen más végterméket, vagy műalkotást” – beszélt a képről a művészeti kurátor. Lapunk kérdésére Nádudvari Noémi elmondta, hogy míg a street art kisebb darabokból épül fel, és van idő arra, hogy szociális, társadalmi üzeneteket hordozzon, addig az urban art esetében több idő és nagyobb tér kell, illetve legális keretek. Ennek ellenére ez is épp úgy lehet társadalomkritikus, függetlenül attól, hogy hogyan valósul meg.

Mi neked a magyar? Orosz Richárd alkotása

Mi neked a magyar? Orosz Richárd alkotása

Ugyanakkor ez a művészeti ág hazánkban lassú lépésekben terjed, sok nehezítő tényező van – mondta el lapunknak a kurátor. „Nyilván az sem könnyű, hogy nagyon kevés a legális felület, tehát igazából gyakorolni is kevés helyen lehet, kevés a lehetőség arra, hogy itthon fess, így elég nehéz a portfóliódat építeni. Most már kezd beindulni az a folyamat, hogy a művészek kapnak megbízásokat itthon is, kezdik felismerni nagy cégek is annak a lehetőségét, hogy mennyivel értékesebb így létrehozni egy reklámkampányt, vagy hogy művészeten át mennyivel több mindent lehet közvetíteni egy sokkal egyedibb formában. Külföldön az a nagy előny, hogy erre már külön ágazat is épül, illetve az emberek nyitottabbak. Máshonnan indulunk, ott az, hogy valaki művész nem feltétlenül azt jelenti, hogy naplopó.” – hangsúlyozta Nádudvari Noémi.

Kérdésünkre, hazánkban is vannak-e már karakterrel rendelkező alkotók, a kurátor Bakos Zsuzsit emelte ki, neki már van saját hangja; műveivel Berlinben találkozhat majd a közönség. „Itthon nagyon nehéz bármilyen művészként felépíteni magadat. A magyaroknál még egy graffitis gyökerekből építkező, kicsit képregényes vonal van, mindenki próbálja megtalálni a saját stílusát.” – tette hozzá, ezzel együtt azonban azt is megemlítette, hogy nagyon jó úton haladunk, ami annak is köszönhető, hogy a magyar fővárosban is felismerték az ebben rejlő perspektívát és lehetőséget.

Hét és fél milliárd a népi együtteseknek

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2017.08.25. 07:45
Forrás: Profimedia/Joanne Moyes
Hét és fél milliárdot, eddig sosem látott összeget szán a kormány hazai és határon túli magyar népi együtteseknek a Csoóri Sándor Programon keresztül.

Hét és fél milliárd forinttal támogatja a magyar állam a népi kultúra közösségteremtő műfajainak szakmai működését, művészeti munkáját a Csoóri Sándor Program keretében – jelentette be az Emberi Erőforrások minisztere, Balog Zoltán. A minisztérium lapunk megkeresésére néhány mondatos választ küldött:

„A Csoóri Sándorról elnevezett, a népi kultúrát támogató program az idei költségvetésből 2,5 milliárd forint, a jövő éviből pedig 5 milliárd forint támogatásban részesül. A teljes Kárpát-medencére kiterjedő program kedvezményezettjei a néptánc csoportok, népi zenekarok, énekesek és kórusok. Az elsődleges cél, hogy minden regisztrált, a Kárpát-medencében aktívan működő, népi kultúrával foglalkozó együttes részesüljön a támogatásból, amelyet például a produkcióikhoz szükséges ruhák beszerzésére, fellépések költségeinek fedezésére fordíthatnak. A 2017. évi összeget meghívásos pályázat keretében osztja szét a tárca, melyre szakmai tanácsadó testület tesz javaslatot. A jövő évi támogatási keret felhasználása érdekében a testület nyílt pályázati rendszert dolgoz ki.”

„A program Orbán Viktor miniszterelnök ötlete volt” – meséli Balogh Júlia, a program tanácsadó testületének elnöke, a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató műsor ötletgazdája, az egy éve elhunyt költő, író, politikus, Csoóri Sándor özvegye. „Itthon ennek a kultúrának jó a képviselete, több mint egymillió ember táncházas, több mint háromszázezer gyerek jár alapfokú művészeti iskolába, ahol népi hangszeres muzsikálást, néptáncot, népdalt tanul. A határon túl azonban már nem ennyire jó a helyzet, az iskolai oktatásnak nem része a népi kultúra. Pedig csak Gyimesben 84-féle táncot ismertek, ebből 34 még mindig létezik. Azzal együtt hogy van még mit gyűjteni, a Népzene Tudományi Intézetben 300 ezer lejegyzett népdalunk van. Ez a saját kincsünk, olyan ritka madár, amit őrizni kell.” - indokolja a hatalmas, eddig ezen a területen még sosem látott összeget Balogh Júlia.

A program pénzéből kizárólag amatőr együttesek részesülhetnek a tanácsadó testület javaslata alapján. „Néhány hetünk volt csupán, ezért megkerestük a hazai és a Kárpát-medencét lefedő népművészeti szövetségeket, és feltérképeztük a szóba jöhető egyesületeket. Diószegi Lászlóék itt az anyaországban minden megyében kijelöltek egy szakembert, a szövetségek pedig levélben értesítették az együtteseket a lehetőségről Készítettünk egy Google-kérdőívet, ennek segítségével, a szubjektivitást kizárva születtek meg a javaslatcsomag, amelyet reményeink szerint Balog Zoltán miniszter a napokban ír alá. ” - árul el részleteket Balogh Júlia.

Az idei 2,5, jövőre 5 milliárd forint gyűjtésre nem, a népi kultúra fenntartására fordítódik, a kapott pénzből kosztümtől csizmáig, a díszlettől a hangszerekig vásárolhatnak a pályázók. A testület javaslata alapján idén 1357 jelentkező - hazai néptáncegyüttesek, határon túli néptáncegyüttesek, hazai népdalkör és népzenei együttesek, Kárpát-medencei táncházak, határon túli népzene együttesek, népzene oktatási centrumok, vajdasági népdalkörök és citerazenekarok - kap a támogatásból a Martin György Néptáncszövetség és a Táncházak Szövetsége mellett, amelyeken keresztül a nem intézményi (alapítványi, vagy egyesületi) formában működő, de kiválóan teljesítő csoportok részesülhetnek belőle és vesznek 10 cimbalmot is.

Nem átlagolható, hogy egy-egy együttes mekkora támogatás kap, ez függ a tagok számától és az igényektől is. Az együttesek szerződésben állapodnak meg a lebonyolító minisztériumi szervezettel arról, hogy mire költik el a kapott pénzt. „Reményeink szerint október és december közepe között minden együttes hozzájut a támogatáshoz. Ez a pénz nekünk csak lehetőség, nem is találkozunk vele, a minisztériumon belül zajlik a szerződés és az utalás. Nagyon fontosnak tartom az ellenőrzést, elvégre ekkora pénz soha nem volt még ebben a műfajban, és ez kicsit vakító is lehet. Azt javasoltam, hogy lévén XXI. század, mindenről készüljön rögzített mozgóképanyag. A kontroll a minisztériumi apparátus és a mi feladatunk lesz.” - meséli Balogh Júlia.

Forrás: Profimedia

Forrás: Profimedia

Hamar Dániel, a 44 éves Muzsikás Együttes alapító tagja idegenkedik a pályázatoktól, de tudja, hogy manapság ez a pénzhez jutás egyik módja. A 7,5 milliárd forintot hatalmas összegnek találja, de minden, a népi kultúrára költött forintnak örül. „A népi kultúra, benne a népzene bár összehasonlíthatatlanul elfogadottabb, mint negyven évvel ezelőtt, még mindig perifériára szorul. Ennek oka egy képzelt ideológiai-politikai törésvonal. Sokak szerint a nemzeti-jobboldali politikai oldal kisajátítja és elhatárolja a népi kultúrát egy nyitott, modern, nyugati, városi liberális kultúrától. Bartók Béla személye önmaga cáfolata ennek: meghatározó, modern klasszikus zeneszerzőként fogott időnként hátizsákot, és járta a vidéket gyűjtőmunkája során. Sikerült a népi-urbánus ellentétet áthozni a XXI. századba” - foglalja össze a dilemmát Hamar Dániel. „Az Újlipótvárosban nevelkedtem, ebben a különös, értelmiségi mikroklímában megtapasztaltam az idegenkedést, de azt is, hogy akik nyitottak, azok közel kerülnek, és elfogadják, sőt megszeretik a népzenét.” A táncházmozgalom egyébként Budapestről indult.

Az ideológiai választóvonalról Balogh Júlia sem gondolkodik másképp. „Negyven éve komoly értelmiségi réteg állt a táncházkultúra mellé, akkor ez a nemzeti ellenállás egy formája volt. Most sincs átjárhatatlan határ. Akkor vált ez szándékosan generált problémává, amikor a politika a népi kultúra közelébe került. Van liberális ismerősöm, aki nemrég szeretett bele a táncházba, nekem sincsenek paraszt őseim, mégis megigézett ez a kultúra.” - utal a nem létező, mégis gyakran emlegetett ellentétre Balogh Júlia.

Az írek büszkén vállalják nemzeti identitásukat, népi kultúrájukat az egész világon. És ott ez nem számít „írkedésnek” - hívja fel a figyelmet a nyugat-európai példára új szót alkotva Hamar Dániel. „Ha a Csoóri Sándor Program közelebb tudná vinni az embereket a népi kultúrához, akkor nagyon is volna értelme” - teszi hozzá a Muzsikás Együttes alapítója.

A tanácsadó testület tagjai:

Balogh Júlia elnök,

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója,

Diószegi László, a Martin György Néptáncszövetség elnöke,

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője,

Berecz István néptáncos, a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője,

Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa,

Csasztvan András, a szarvasi Cervinus teátrum nonprofit kft ügyvezetője, korábban az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület elnöke

Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára

Megnyerni a fiatalokat

A Fölszállott a páva 2012-es újraindulása felforgatta és megújította a mozgalmat. „Nem mertem hinni, hogy ilyen hatása lehet Magyarországon egy televíziós népzenei tehetségkutató vetélkedőnek. Ám a több százezres nézettség és a jelentkezők száma eloszlatta a kételyeket.” - hangoztatja Balogh Júlia.

A Fölszállott a páva vetélkedőt jó népszerűsítő programnak tartja Hamar Dániel, bár nem szereti ha versenyt csinálnak a zenéből, főleg gyerekekkel. Számukra is fontos azonban a népszerűsítés. A Muzsikás évente 60 iskolában tart énekórát, és azt tapasztalják, hogy a gyerekek nem tudják, kik ők. „Amikor azonban legyőzik az első percek idegenkedését, rájönnek, hogy számukra mindez nem ismeretlen, sőt élvezik is.” Szerinte jó gondolat volt a Csík zenekaré is, amikor a Quimby Most múlik pontosan című dalát dolgozta fel, azóta rengetegen mennek Csík-koncertre, olyanok is, akik előtte népzenét sosem hallgattak. „Mi is léptünk fel rockfesztiválon Amerikában, és 40. születésnapunkat ünnepelve 2013-ban a Sziget Fesztivál nulladik napján.” - utal a nyitottságra Hamar Dániel, aki különös jelentőséget tulajdonít a rádiózásnak is. „A magyar rádiókban alig játszanak igazi népzenét, nem úgy, ahogy például Írországban. Ott tízből négy rádióban autentikus ír muzsika szól.