Mikroműanyagok milliói a Tiszában

Publikálás dátuma
2017.08.26 07:11
VIZSGÁLAT A WESSLING Hungary Kft. szakembere mikroműanyagmintát vesz a folyóból - FORRÁS: LABORATÓRIUM.HU
Fotó: /
Több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként egy most elvégzett ellenőrzés szerint. A műanyagok jelen ismereteink szerint közvetlen veszélyt nem jelentenek az emberre.

Jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában - derült ki az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták vizsgálatából. A WESSLING Hungary Kft. független laboratórium elsőként végzett mikroplasztik mintavételt és vizsgálatot hazánkban; az eredmények alapján elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket.

Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik. Természetes vizeinkbe két fő módon kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján. A Laboratorium.hu. beszámolója szerint a mikroműanyagok kutatása az utóbbi 5-10 évben a tudományos érdeklődés középpontjában áll, ám eddig elsősorban a tengereket vizsgálták. Európai folyókban és tavakban is végeztek már néhány vizsgálatot, azonban Közép-Kelet Európában eddig a mikroplasztikok jelenlétére csak következtetni lehetett a nagy mennyiségű, vízen úszó, illetve a talajon szerteszét heverő hulladékból.

A mostani vizsgálat eredményei szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db 300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb, míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek, hiszen a 300 mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként. Ez alapján valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként.

Bordós Gábor a WESSLING Kft. projektmenedzsere: az édesvizekről világszerte nagyon kevés adat áll rendelkezésre.

A leggyakoribb kimutatott műanyagfajták a polipropilén, politetrafluoretilén (teflon) és a polietilén voltak. Az üledékminták eredményei alapján 1 kg tiszai üledék átlagosan 1,76 db mikroplasztikot tartalmaz. Ezek az infravörös mikroszkópos eredmények szerint politetrafluoretilén és polisztirol részecskék voltak. A Laboratorium.hu. szerint ebből az egy mérésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, s globálisan sem állnak egységes adatok rendelkezésre a mikroműanyag-szennyezés hatásainak felmérésére. Ennek ellenére több tanulmányban is megkongatták a vészharangot, hiszen kimutatták, hogy bekerülhetnek az élőlények tápcsatornájába és szöveteibe, ott fizikai úton különböző elváltozásokat okozhatnak. További kockázatuk a műanyaggyártás során használt adalékok (biszfenol-A, ftalátok) kioldódása, illetve a környezetben jelen lévő perzisztens (le nem bomló), valamint rákkeltő szerves szennyezőanyagok (DDT, policiklikus aromás szénhidrogének) megkötése a mikroműanyagok felületén.

Ugyanakkor a felszíni vizek mikroműanyag-tartalma az emberi egészségre jelen ismeretek szerint közvetlen veszélyt nem jelent, a Tisza vízitúrázásra, és a kijelölt strandokon fürdésre továbbra is alkalmas. A mikroműanyagok megjelenése felhívja a figyelmet arra is, hogy következmények nélkül nem folytatható a nagy mennyiségű műanyagtermelés, ha a hulladékok kezelése nem megfelelő, vagy nem megoldott.

Szerző
2017.08.26 07:11

A nemdohányzók is napi három cigarettát "szívnak" a nagyvárosokban

Publikálás dátuma
2018.08.14 13:25
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A tíz leglátogatottabb európai város levegőjének belélegzése olyan, mint ha naponta 1-4 cigarettát szívnánk el - figyelmeztetett az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség.
A légszennyezés egészségügyi hatásait vizsgálta az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség  nyáron a leglátogatottabb Európai városokban - írta a Greenfo. 
A légszennyezettség és a cigarettázás összehasonlítását a Berkeley Earth kutatásai alapján készítették a levegőben található finom részecskék koncentrációja alapján.
Ennek alapján Londonban három, Párizsban kettő, Prágában pedig négy „cigarettát szív el” naponta minden turista.
"A szakemberek azt javasolják, szennyezett levegőn ne végezzünk fizikai tevékenységét, és ne is együnk a szabadban. A nyári városlátogatások viszont éppen erről szólnak: a városi sétákról és az éttermek, kávézók teraszain üldögélésről, így a turisták, a gyerekek is, arra kényszerülnek, hogy olyan levegőt szívjanak, ami napi egy-négy cigaretta elszívásával egyenlő” – jelentette ki Jens Müller, a szövetség levegőminőségi és dízel koordinátora.
„Budapesten sem jobb a helyzet: az ide látogatók, ahogy az itt élők is napi három cigaretta elszívásával egyenértékű szennyező anyagot lélegeznek be”
– mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Mint mondta, a helyzet javításához elsősorban lakossági összefogásra van szükség, hiszen kutatás szerint minél erősebbek egy városban a civil szerveződések, annál jobb ott a környezet állapota. 
"Fontos, hogy a lakosok tájékozódjanak a helyzetről, beszéljék meg ismerőseikkel, jelezzék a sajtónak és a döntéshozóknak, hogy itt az ideje változtatni.”
A portál szerint a civil szervezetek mérései alapján a helyzet valószínűleg rosszabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak.
2018.08.14 13:25

Okos ember a macskáját is okosabbnak tartja

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:40
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
A macskák és gazdáik közötti kommunikációt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói.
Százötvenhét macskatulajdonos megkérdezése után megállapították, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között. A tanulmány a Science Direct tudományos honlapon jelent meg - írta az MTI az ELTE közlése alapján.
A macska mint házi kedvenc a kutyához hasonlóan a társállat kategóriába tartozik. A macskával (is) rendelkező háztartások száma ugyanolyan magasnak mondható, mint a kutyatartóké. Ugyanakkor a macskákról az etológia sokkal "kevesebbet tud", amikor az ember-macska kapcsolatról van szó, mint a több évtizede intenzíven kutatott kutya-ember interakciókról.
A házimacskákról szóló etológiai kutatások eddig elsősorban a ragadozó viselkedésről, illetve a különféle magatartásproblémákról szóltak. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói - Pongrácz Péter egyetemi docens és Szapu Julianna Szulamit MSc hallgató - most megjelent tanulmányukhoz kapcsolódva viszont a társállatként tartott macska és gazdája közötti viszony jellegzetességeiről kérdezték a magyar macskatartókat. 
A tudósok arra keresték a választ, hogy a macskatulajdonosok hogyan képesek megérteni háziállatuk viselkedését, szándékait és hangulatát, illetve hogy a macska képes-e ugyanerre, vagyis milyen állat a macska az emberrel való együttélés szempontjából. 
"Lényeges, hogy ebben a tanulmányban nem a kutyához viszonyítva elemeztük a macska viselkedését, és nem is arra voltunk kíváncsiak, milyen gondok merülnek fel a macskával kapcsolatban. Sokkal inkább arról kívántunk képet kapni, hogy a macska-ember kapcsolat mennyire sokrétű, milyen mértékben élik meg azt az emberek kétirányú interakciók folyamataként
- mondta Pongrácz Péter.
 Amint az a válaszokból kiderült, a macskatartók szemszögéből nézve kedvenceik jelentős értelmi és érzelmi képességekkel rendelkezhetnek, a macskák értik az emberi kommunikáció különféle formáit és maguk is többféle módon kommunikálhatnak az emberrel. A macskatartók viszonyulása kedvenceikhez nem egyforma: a nők "többet feltételeznek" empátia terén a macskáról, mint a férfiak, és a magasabb végzettségű macskatartók szintén kommunikatívabbnak és empatikusabbnak tartották állataikat. 
Az idősebb emberek inkább számoltak be arról, hogy macskájuk érzelmileg igazodik hozzájuk. A gazda és macskája közötti interakciók sokrétűsége és a két fél közötti érzelmi közösség között összefüggés volt megfigyelhető. Emellett elmondható, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között. 
Érdekes szokásként merült fel a macskahang-utánzás különösen a fiatalabbak körében. Ugyanakkor a macskák hangjából a gazdák nem tudják kikövetkeztetni, pontosan mit is "szeretne" az állat, vagyis a macskanyávogás kevésbé informatív az ember számára. 
A tanulmány rávilágított arra, hogy a társállatként tartott macskák minden szempontból "teljes élményt" nyújtanak gazdáiknak az ember és állat között tapasztalható, kétirányú interakciók és társas megértés terén. A kérdőíves eredményekre támaszkodva a jövőben több kísérletes munkához is ötleteket meríthetnek a kutatók.
2018.08.14 10:40
Frissítve: 2018.08.14 10:40