Mikroműanyagok milliói a Tiszában

Publikálás dátuma
2017.08.26 07:11
VIZSGÁLAT A WESSLING Hungary Kft. szakembere mikroműanyagmintát vesz a folyóból - FORRÁS: LABORATÓRIUM.HU
Fotó: /
Több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként egy most elvégzett ellenőrzés szerint. A műanyagok jelen ismereteink szerint közvetlen veszélyt nem jelentenek az emberre.

Jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában - derült ki az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták vizsgálatából. A WESSLING Hungary Kft. független laboratórium elsőként végzett mikroplasztik mintavételt és vizsgálatot hazánkban; az eredmények alapján elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket.

Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik. Természetes vizeinkbe két fő módon kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből a szennyvíztisztítókon keresztül, valamint a műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján. A Laboratorium.hu. beszámolója szerint a mikroműanyagok kutatása az utóbbi 5-10 évben a tudományos érdeklődés középpontjában áll, ám eddig elsősorban a tengereket vizsgálták. Európai folyókban és tavakban is végeztek már néhány vizsgálatot, azonban Közép-Kelet Európában eddig a mikroplasztikok jelenlétére csak következtetni lehetett a nagy mennyiségű, vízen úszó, illetve a talajon szerteszét heverő hulladékból.

A mostani vizsgálat eredményei szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db 300 mikrométernél nagyobb, de 2 mm-nél kisebb, míg 62,5 db 15 és 300 mikron közé eső részecske található. Ezek az adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek, hiszen a 300 mikrométernél nagyobb tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként. Ez alapján valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként.

Bordós Gábor a WESSLING Kft. projektmenedzsere: az édesvizekről világszerte nagyon kevés adat áll rendelkezésre.

A leggyakoribb kimutatott műanyagfajták a polipropilén, politetrafluoretilén (teflon) és a polietilén voltak. Az üledékminták eredményei alapján 1 kg tiszai üledék átlagosan 1,76 db mikroplasztikot tartalmaz. Ezek az infravörös mikroszkópos eredmények szerint politetrafluoretilén és polisztirol részecskék voltak. A Laboratorium.hu. szerint ebből az egy mérésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, s globálisan sem állnak egységes adatok rendelkezésre a mikroműanyag-szennyezés hatásainak felmérésére. Ennek ellenére több tanulmányban is megkongatták a vészharangot, hiszen kimutatták, hogy bekerülhetnek az élőlények tápcsatornájába és szöveteibe, ott fizikai úton különböző elváltozásokat okozhatnak. További kockázatuk a műanyaggyártás során használt adalékok (biszfenol-A, ftalátok) kioldódása, illetve a környezetben jelen lévő perzisztens (le nem bomló), valamint rákkeltő szerves szennyezőanyagok (DDT, policiklikus aromás szénhidrogének) megkötése a mikroműanyagok felületén.

Ugyanakkor a felszíni vizek mikroműanyag-tartalma az emberi egészségre jelen ismeretek szerint közvetlen veszélyt nem jelent, a Tisza vízitúrázásra, és a kijelölt strandokon fürdésre továbbra is alkalmas. A mikroműanyagok megjelenése felhívja a figyelmet arra is, hogy következmények nélkül nem folytatható a nagy mennyiségű műanyagtermelés, ha a hulladékok kezelése nem megfelelő, vagy nem megoldott.

Szerző
2017.08.26 07:11

Már 418 hazai madárfaj van, előkerült a lazúrcinege

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:10

Fotó: MME/Barkóczi Csaba/
Egy hazánkban eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg és fotózott le három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. Ezzel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma.
Magyarországon eddig nem bizonyított madárfajt, lazúrcinegét figyelt meg három madarász vasárnap a szegedi Fehér-tó nádasában, Sándorfalva térségében. A lazúrcinege megjelenését és viselkedését tekintve a nálunk is gyakori kék cinegére hasonlít, de farka hosszabb, a sapkája kék és a test alsó részének sárga színét pedig fehér helyettesíti. Ezért ez a világos megjelenésű madár már távolról is feltűnő. A lazúrcinege alapvetően ázsiai elterjedésű faj, Magyarországhoz legközelebb Fehéroroszország és Ukrajna határvidékén fészkel egy jelentős kiterjedésű, szigetszerű állománya.- közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A hazai cinegékhez hasonlóan fészkelőterületén ez a madár is állandó, ritka kóborló példányai Európa-szerte fel-feltűnnek, van megfigyelési adata a volt Jugoszlávia területéről is. Ezeknél a tiszta vérvonalú kóborlóknál gyakrabban fordulnak elő a kék cinege és a lazúrcinege hibridei. Ezek rendszertani besorolása többször is változott, hol önálló fajként, hol alfajként szerepelt. Magyarországon eddig legalább három ilyen madár került kézre, legutóbb a mostani megfigyelési helyhez közel, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor egyik hálójában 2008. november 6-án.
A lazúrcinege-megfigyeléssel 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését és méretét figyelembe véve, igen jónak számít. Annak köszönhetően, hogy a madárról jó minőségű bizonyító fotók is készültek, a Nomenclator Bizottság ilyenkor szokásos ellenőrzését követően a madár valószínűleg gond nélkül felkerül a hazai fajlistára. 
Észak-európai megfigyelések alapján a lazúrcinege sem idegenkedik az ember közelségétől, így amennyiben a faj nagyobb létszámú kóborlásáról van szó, a következő hetekben, hónapokban, országszerte akár az etetőkön is feltűnhet egy-egy példány.  A következő napokban valószínűleg további több száz madármegfigyelő zarándokol majd el a térségbe, akár külföldről is, hogy megfigyelhessék ez a különleges megjelenésű madarat.
2018.11.19 11:10

Napenergia tárolására alkalmas folyadékot fejlesztettek ki svéd kutatók

Publikálás dátuma
2018.11.17 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/
"Rabul ejti" és tíz évig is képes tárolni a napenergiát az, az újratölthető akkumulátorként működő folyadék, amelyet svéd kutatók fejlesztettek ki.
Szolártermikus üzemanyagnak nevezték el azt a folyadékot, amelyet a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen fejlesztettek ki, és amely több mint egy évtizeden keresztül el tudja magában tárolni a napenergiát - írta az Alternatív Energia. A találmány kifejlesztése egy évig tartott. 
A szolártermikus üzemanyag kicsit olyan, mint egy újratölthető akkumulátor: miután befogadta a napsugarakat, igény szerint tud hőt kibocsátani magából. A folyadék építőelemei szénből, hidrogénből és nitrogénből álló molekulák.
Amikor a napfény érintkezésbe lép a folyadékkal, ennek atomjai között a kötések átrendeződnek, és az anyag feszültség alá kerül. A napenergiát ezt követően az átváltozott folyadék erős kémiai kötései „rabul ejtik.” 
Az energiát még szoba-hőmérsékletű állapotban sem engedik ki kezükből a részecskék. A csapdába ejtett energia kiszabadításához egy katalizátoron keresztül kell vezetni a folyadékot – ez az eljárás visszarendezi a molekulákat az eredeti állapotukba, és az energia hő formájában távozik az anyagból.
Témák
napenergia
2018.11.17 11:11
Frissítve: 2018.11.17 11:11