Nem akarnak ujjat húzni? - Kórházigazgatók hallgatási vizsgán

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:02
Heim Pál kórház - Népszava fotó/Vajda József
Békés, barátságos eszmecseréről számolt be a tárca közleménye az egészségügyi államtitkárság és a kórházszövetség csütörtöki találkozójáról. Az idill azért is lehet meglepő, mert ez volt az első alkalom, amelyen az érdekvédők szemtől-szemben tehették volna szóvá a kórházigazgatók elégedetlenségét a hó elején kapott munkaszerződés-ultimátummal kapcsolatban.

Mint a Népszava elsőként megírta: július 31-én a kórházi vezetők több mint felének lejárt az öt éves vezetői kinevezése. Az érintett főigazgatók az utolsó percig nem tudták, maradhatnak vagy sem a posztjukon, míg a hónap utolsó napjaiban, illetve néhány augusztus elején-közepén meg nem kapták a Balog Zoltán humánminiszter által már július 27-én aláírt főigazgató kinevezéseket. Az érintettek egy részének azonban a munkaszerződéssel is volt valami problémája. Egyebek mellett nehezményezték, hogy a papír meglehetősen homályosan fogalmaz arról, meddig szól az új mandátumuk: „az új vezetői pályázat elbírálásig, de legfeljebb öt évre”. Hogy kinek a posztját kívánja megrövidíteni a kormány, arról egy szó sincs a szerződésben. Furcsa kitétele volt a kontraktusnak az is, hogy az évek óta hivatalban lévő főigazgatók augusztustól „csak” három hónapos próbaidővel folytathatták vezetői munkájukat. Az új munkaszerződésben nem rendelkeztek arról sem, hogy a kórház vezetője gyakorolhatja-e orvosi munkáját. Ez azok miatt a továbbképzések miatt fontos, amelyek nélkül később se végezhet önálló orvosi munkát egy intézményvezető. (Azóta ezt úgy korrigálták, hogy aki orvosként is dolgozni akar, annak azt kérvényeznie kell a kórházfenntartó (ÁEEK) főigazgatójától - a szerk.)

A Magyar Kórházszövetség testületileg nem reagált a számos jogbizonytalanságot tartalmazó munkaszerződésekre. Ugyanakkor információink szerint a csütörtöki találkozón sem tette szóvá senki az orvosvezetők sérelmeit. Nem is csoda, legtöbbjük éppen most tölti a legújabb próbaidejét, és nyilván nem akartak ujjat húzni azokkal, akiken a „véglegesítésük” múlik.

Tanulhattak persze egyikük példájából is. A Heim Pál kórház főigazgatója, Nagy Anikó ugyanis valamiért nem kapta meg időben az új munkaszerződését, így nem is tudta aláírni. A hiányzó szignó pedig elég ok volt arra, hogy Németh László, az ÁEEK főigazgatója augusztus 14-én a főigazgatói pozíciót betöltetlennek minősítse, és felkérje az intézmény orvosigazgatóját, Fekete Ferencet a poszt átmeneti betöltésére. A Népszava úgy tudja, e levél után Nagy Anikó aláírta az új munkaszerződést, és így visszakapta a kórházát.

Azt többszöri érdeklődésünkre sem sikerült megtudni azonban a kormányzati kommunikációtól, hogy összesen hány főigazgató nem írta alá időben, azaz eredeti megbízatása lejárata napjáig az új munkaszerződését. Egyébként a kórházszövetség és az államtitkárság találkozójáról készült közlemény szerint a következő egy hónapban „a tárgyaló partnerek a felmerült lehetőségek részleteinek kidolgozásán dolgoznak.” Ezek pedig a nyugdíj melletti foglalkoztatás, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos nehézségek, valamint annak a problémának a megoldása, hogyan ne szipkázzák el egymástól orvosokat az intézmények. A három hónapos próbaidő november elején jár le, ebből pedig az is következik, hogy egy hónap múlva se nagyon lesz ellenvetése a szövetségnek a kormányzati akarattal szemben jelentsen az bármit is rájuk, vagy a betegre nézve.

Szerző

Hollandia nem szívta mellre

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:00
Gajus Scheltema nőnapi köszöntője 2017. március 8-án - FORRÁS: A MAGYARORSZÁGI HOLLAND NAGYKÖVETSÉG FACEBOOK-OLDALA
Hiába duzzasztott volna nemzetközi botrányt egy pontatlanul idézett, ráadásul személyes véleményként közölt nagyköveti mondatból a magyar külügyminiszter, ez most nem jött be.

A holland külügyminiszter arról tájékoztatta Szijjártó Pétert, a magyar diplomácia vezetőjét, hogy kormánya elhatárolódik a távozó budapesti nagykövet azon állításától, amely egyenlőségjelet tesz a terroristák és a magyar kormány közé – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke az MTI-vel péntek este. Menczer Tamás elmondta: Bert Koenders telefonon felhívta Szijjártó Pétert, és leszögezte, amit a távozó budapesti holland nagykövet nyilatkozott, az nem a holland kormány álláspontja. A holland kormány nem gondolja, hogy bármilyen összefüggés lenne a terrorizmus és a magyar kormány tevékenysége között – tudatta a sajtófőnök.

Gajus Scheltema nőnapi köszöntője 2017. március 8-án - FORRÁS: A MAGYARORSZÁGI HOLLAND NAGYKÖVETSÉG FACEBOOK-OLDALA

Gajus Scheltema nőnapi köszöntője 2017. március 8-án - FORRÁS: A MAGYARORSZÁGI HOLLAND NAGYKÖVETSÉG FACEBOOK-OLDALA

Igaz ugyan, hogy ilyet a távozó nagykövet nem is mondott, de azért úgy tűnik: Szijjártó nagy kegyesen megbocsát, s mégsem üzen hadat Hollandiának. Gajus Scheltema távozó holland külképviseleti vezető ugyanis még a csütörtöki 168 Órának a muszlim terroristákról azt mondta, hogy „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”. A nagykövet marxistának nevezte Orbánék világlátását, arra hivatkozva, hogy Magyarországon „csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk”. Minderre Szijjártó a bizonyítás erejével reagált, hiszen még aznap kijelentette: „Reméljük, hogy gyorsan hazamegy” – majd hozzátette, hogy Scheltemát nem látják szívesen többé a külügyminisztériumban. A magyar ügyvivőt ezután arra utasította Szijjártó, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot. Majd pedig, mielőtt még a holland kormány bármit reagálhatott volna, Szijjártó azzal is előállt péntek reggel, hogy hazarendelte a hollandiai magyar nagykövetet, s határozatlan időre megszakította a magas szintű diplomáciai kapcsolatot.

Csakhogy Hollandia keresztülhúzta az európai belháborúskodás tervét. Nemcsak olcsó színjátéknak, de diplomáciai és gazdasági értelemben vett melléfogásnak is tartja a botránykeltést Balázs Péter volt külügyminiszter, aki szerint a a figyelemelterelés lehet a cél. Ráadásul, s ez a súlyosabb, Hollandia kiemelkedően fontos üzleti partnere Magyarországnak, tehát egy komoly konfliktus igen kevéssé hiányozna.

Nem jelentéktelen

- 21 és félezer fő dolgozik holland tulajdonú cégnél

- Magyarországon a hollandok a 3. legnagyobb befektetők

- 725 holland tulajdonú cég termeli meg a magyar GDP mintegy több százalékát

- Hollandia Magyarország 9. legfontosabb külkereskedelmi partnere

- Hollandiából csak tavaly 24 milliárd forintnyi működőtőke érkezett hazánkba

- Legfontosabb holland cégek Magyarországon: Philips, Unilever, Friesland Campina, Heineken, Royal Dutch Shell, Primagáz, ING, Getronics, Randstad, Aegon, Hunland, Wolters Kluwer, DAF, Mondi.

A hollandok vélhetően még a reggeli kávéjuk melletti sajtószemlét sem fogyaszthatták el, mire Szijjártó Péter rendkívüli külügyminiszteri sajtótájékoztatón péntek reggel bejelentette: hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet, Kocsis Andrást – aki egyébként a magyar külügyminiszter gimnáziumi évfolyamtársa volt – , s ezzel határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Ráadásul álláspontjával - mint az a kormányülés szünetében nyilatkozó Kovács Zoltán kormányszóvivő szavaiból kiderült - az Orbán-kabinet egyet is értett.

Pedig Hollandia az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, épp ezért aligha nemzeti – akár külgazdasági – érdek, hogy veszélybe kerüljenek a kétoldalú kapcsolatok. „Hamar lecseng” – ez volt ugyanakkor a leggyakoribb szófordulat, amit a holland gazdasági életben érintett szereplőktől hallottunk a távozó holland nagykövet Orbán-kormányt kritizáló nyilatkozata nyomán kapcsán. Míg a budapesti holland nagykövetségnél nyilatkozatstopot rendeltek el és a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara sem akart nekünk tájékoztatást adni, addig az ügy természete miatt nevük elhallgatását kérő gazdasági forrásaink azt hozták fel, hogy az itteni cégvezetők az utóbbi években már hozzáedződtek a magyar politikusok hasonló, látványosan kurucos kirohanásaihoz, amelyeket valójában soha nem követett lényegében semmi.

Visszavinnének Európába

Az Orbán-kormány korábban elképzelhetetlen mélységekbe húzta le Magyarország nemzetközi megítélését – közölte Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint még a Rákosi-rendszerben is nagyköveti szintű kapcsolatban állt a két ország, magyarán "Orbán még Rákosinál is kevésbé tűri a kritikát". Botka kijelentette: "meg fogjuk akadályozni azt, hogy Orbánék kivigyék az országot az Unióból". Úgy vélte, egyértelmű, hogy 2018-ban arról is döntünk: Európa vagy a Fidesz.

De valamennyi más ellenzéki párt is úgy látta: folytatódik hazánk elszigetelődése. Ara-Kovács Attila, a DK külpolitikai kabinetvezetője szerint újabb mérföldkövön vagyunk túl Európából kifelé menet. Szél Bernadett, az LMP társelnöke azt írta: ha mindenkivel összevesznek, csak Putyin marad nekik. "Tudjuk, hogy ez a céljuk, csakhogy mi ezt nem fogjuk engedni nekik" - fogalmazott. Eközben a Párbeszéd Szijjártó visszahívását követelte, de még a Jobbik is úgy látta: a magyar külügynek fontosabbak a saját korrupciós forrásai, mint a nemzet érdekképviselete.

Ellenkezőleg: teljesen megszokott, hogy a nyilvánosság előtt sokszor konkrétan megfenyegetett cégek vezetői rendre azt tapasztalják, hogy közben a színfalak mögött, a tárgyalóasztaloknál nyoma sincs a feszültségnek – írta körbe a szituációt egy forrásunk, aki szerint az amúgy is mindenben kompromisszumkereső hollandok nyilván most is tesznek valami engedményt a magyar kormánynak, majd pedig csöndben elalszik az ügy. Annál is inkább, mert a magyarországi holland befektetések súlya messze túlmutat a kirohanásairól ismert magyar külügyminiszter megszólalásainak a jelentőségén.

Míg ugyanis a kormánypárt évek óta jobbára csak afféle dekadens, kulturálisan gyökértelen, elsúlytalanodó térségként mutogatja a Nyugatot és benne Hollandiát, az általa körülrajongott keleti „illiberális” államokat pedig gazdasági óriásnak, a valóság teljesen más. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból ugyanis világosan kiderül: a magyar cégek számára a kicsiny Hollandia valójában megközelítőleg akkora felvevőpiac, mint Oroszország és Kína összevéve. De ugyanígy Hollandia Magyarország egyik legfőbb befektetője: az európai uniós országok közül 2016-ban az Egyesült Királyság után Hollandia hozta be a második legtöbb működő tőkét Magyarországra, nem mellesleg háromszor annyit, mint Oroszország és tízszer annyit, mint amennyi Törökországból érkezik.

Ráadásul míg a keleti nyitással megcélzott „illiberális” államokkal való gazdasági kapcsolataink inkább stagnálnak, addig például a magyar politikusi megszólalásokban meglehetősen fanyalogva kezelt Hollandiával felszálló ágban van üzleti partnerségünk, így a holland tőkebehozatal harmadával nőtt 2015-höz képest. Bár a magyarországi holland cégek száma a korábbi 1200-ról 700 körülire csökkent, ezt a piacot ismerők azzal kommentálták, hogy a leépülők inkább kisebb egy-két fős képviseletek voltak. Ugyanakkor szinte az összes nagy, régiós holland multinacionális cégnek van Magyarországon képviselete. Nem véletlen, hogy a most Orbánékat kritizáló Scheltema is hangsúlyozta, a színfalak mögött mindig baráti viszonya volt Szijjártóval. „A magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek. Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek” – fogalmazott a távozó nagykövet az ominózus interjúban a 168 Órának.

Kell a botrány, avagy a cirkusz a népnek

A balhékkal tereli el a figyelmet az Orbán-kormány, hogy ne kelljen számot adnia saját kormányzásáról – állítja Balázs Péter volt külügyminiszter.

- Figyelemelterelésnek szánja a magyar diplomácia ezt a balhét?

- Egyáltalán nem baj, ha egy kormány figyel a kritikus hangokra, s még az érzékenység sem róható fel. Csakhogy teljesen világos, hogy ami Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján történt, az egy színjáték, ráadásul a magyar diplomácia vezetője tisztában volt és van azzal, hogy nem a holland kormány hivatalos álláspontjáról volt szó.

- De közölhet-e egyáltalán mást egy nagykövet, mint kormánya álláspontját?

- Hivatalosan nem, ráadásul diplomaták esetében elvárható, hogy pontosan fogalmazzanak. Ebben az esetben a kontextus nem figyelmen kívül hagyható, hiszen egy távozó nagykövetről van szó, aki egyúttal nyugdíjba is vonul, s aki közismerten nagyon szereti, be is járta Magyarországot. Az erről megjelent könyve kapcsán kérdezték, s kérdésre válaszolva fogalmazta meg személyes véleményét, amelyet ráadásul pontatlanul idéztek sok helyen. A magyar kormánynak e kontextus ismeretében meg kellene elégednie a holland külügyminiszter nyilatkozatával, hiszen abban szerepelt a kulcsmondat: nincs ilyen holland kormányzati álláspont.

- Mégis úgy tűnik, Szijjártó Péternek fontos volt élezni ezt a konfliktust.

Amennyiben Szijjártó úr a helyzet tisztázásában lenne, lett volna érdekelt, a holland kormány álláspontjáról érdeklődött volna, amely - ismétlem - tisztázza, hogy nincs ok semmiféle diplomáciai csörtére. Ráadásul a magyar külügyminiszter ismét bizonyította konfliktuskereső politikai céljait, ezúttal is figyelmen kívül hagyva, hogy mérlegelni kellene, kivel balhézunk. De a magyar külügy az utóbbi két évben nyakra-főre sérteget mindenkit, aki valójában fontos gazdasági, politikai partnerünk. Ebből is látszik, hogy ezekkel a balhékkal más a cél: kell a botrány, avagy a cirkusz a népnek, hiszen a kreált ellenségképekkel terelik el a figyelmet arról, hogy saját kormányzásuk eredményeiről, azaz inkább kudarcairól számot kelljen adniuk. Diplomáciai szempontrendszerben pedig talán fontosabb a holland-ügynél, hogy a korábbi bejelentés ellenére Emmanuel Macron francia elnök akkor sem látogat Budapestre, amikor Orbán Viktor épp a visegrádi négyek soros elnöke. Ez bizony egy konkrét üzenet.

Hollandia nem szívta mellre

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:00
Gajus Scheltema nőnapi köszöntője 2017. március 8-án - FORRÁS: A MAGYARORSZÁGI HOLLAND NAGYKÖVETSÉG FACEBOOK-OLDALA
Hiába duzzasztott volna nemzetközi botrányt egy pontatlanul idézett, ráadásul személyes véleményként közölt nagyköveti mondatból a magyar külügyminiszter, ez most nem jött be.

A holland külügyminiszter arról tájékoztatta Szijjártó Pétert, a magyar diplomácia vezetőjét, hogy kormánya elhatárolódik a távozó budapesti nagykövet azon állításától, amely egyenlőségjelet tesz a terroristák és a magyar kormány közé – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke az MTI-vel péntek este. Menczer Tamás elmondta: Bert Koenders telefonon felhívta Szijjártó Pétert, és leszögezte, amit a távozó budapesti holland nagykövet nyilatkozott, az nem a holland kormány álláspontja. A holland kormány nem gondolja, hogy bármilyen összefüggés lenne a terrorizmus és a magyar kormány tevékenysége között – tudatta a sajtófőnök.

Gajus Scheltema nőnapi köszöntője 2017. március 8-án - FORRÁS: A MAGYARORSZÁGI HOLLAND NAGYKÖVETSÉG FACEBOOK-OLDALA

Gajus Scheltema nőnapi köszöntője 2017. március 8-án - FORRÁS: A MAGYARORSZÁGI HOLLAND NAGYKÖVETSÉG FACEBOOK-OLDALA

Igaz ugyan, hogy ilyet a távozó nagykövet nem is mondott, de azért úgy tűnik: Szijjártó nagy kegyesen megbocsát, s mégsem üzen hadat Hollandiának. Gajus Scheltema távozó holland külképviseleti vezető ugyanis még a csütörtöki 168 Órának a muszlim terroristákról azt mondta, hogy „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”. A nagykövet marxistának nevezte Orbánék világlátását, arra hivatkozva, hogy Magyarországon „csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk”. Minderre Szijjártó a bizonyítás erejével reagált, hiszen még aznap kijelentette: „Reméljük, hogy gyorsan hazamegy” – majd hozzátette, hogy Scheltemát nem látják szívesen többé a külügyminisztériumban. A magyar ügyvivőt ezután arra utasította Szijjártó, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot. Majd pedig, mielőtt még a holland kormány bármit reagálhatott volna, Szijjártó azzal is előállt péntek reggel, hogy hazarendelte a hollandiai magyar nagykövetet, s határozatlan időre megszakította a magas szintű diplomáciai kapcsolatot.

Csakhogy Hollandia keresztülhúzta az európai belháborúskodás tervét. Nemcsak olcsó színjátéknak, de diplomáciai és gazdasági értelemben vett melléfogásnak is tartja a botránykeltést Balázs Péter volt külügyminiszter, aki szerint a a figyelemelterelés lehet a cél. Ráadásul, s ez a súlyosabb, Hollandia kiemelkedően fontos üzleti partnere Magyarországnak, tehát egy komoly konfliktus igen kevéssé hiányozna.

Nem jelentéktelen

- 21 és félezer fő dolgozik holland tulajdonú cégnél

- Magyarországon a hollandok a 3. legnagyobb befektetők

- 725 holland tulajdonú cég termeli meg a magyar GDP mintegy több százalékát

- Hollandia Magyarország 9. legfontosabb külkereskedelmi partnere

- Hollandiából csak tavaly 24 milliárd forintnyi működőtőke érkezett hazánkba

- Legfontosabb holland cégek Magyarországon: Philips, Unilever, Friesland Campina, Heineken, Royal Dutch Shell, Primagáz, ING, Getronics, Randstad, Aegon, Hunland, Wolters Kluwer, DAF, Mondi.

A hollandok vélhetően még a reggeli kávéjuk melletti sajtószemlét sem fogyaszthatták el, mire Szijjártó Péter rendkívüli külügyminiszteri sajtótájékoztatón péntek reggel bejelentette: hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet, Kocsis Andrást – aki egyébként a magyar külügyminiszter gimnáziumi évfolyamtársa volt – , s ezzel határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Ráadásul álláspontjával - mint az a kormányülés szünetében nyilatkozó Kovács Zoltán kormányszóvivő szavaiból kiderült - az Orbán-kabinet egyet is értett.

Pedig Hollandia az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, épp ezért aligha nemzeti – akár külgazdasági – érdek, hogy veszélybe kerüljenek a kétoldalú kapcsolatok. „Hamar lecseng” – ez volt ugyanakkor a leggyakoribb szófordulat, amit a holland gazdasági életben érintett szereplőktől hallottunk a távozó holland nagykövet Orbán-kormányt kritizáló nyilatkozata nyomán kapcsán. Míg a budapesti holland nagykövetségnél nyilatkozatstopot rendeltek el és a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara sem akart nekünk tájékoztatást adni, addig az ügy természete miatt nevük elhallgatását kérő gazdasági forrásaink azt hozták fel, hogy az itteni cégvezetők az utóbbi években már hozzáedződtek a magyar politikusok hasonló, látványosan kurucos kirohanásaihoz, amelyeket valójában soha nem követett lényegében semmi.

Visszavinnének Európába

Az Orbán-kormány korábban elképzelhetetlen mélységekbe húzta le Magyarország nemzetközi megítélését – közölte Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint még a Rákosi-rendszerben is nagyköveti szintű kapcsolatban állt a két ország, magyarán "Orbán még Rákosinál is kevésbé tűri a kritikát". Botka kijelentette: "meg fogjuk akadályozni azt, hogy Orbánék kivigyék az országot az Unióból". Úgy vélte, egyértelmű, hogy 2018-ban arról is döntünk: Európa vagy a Fidesz.

De valamennyi más ellenzéki párt is úgy látta: folytatódik hazánk elszigetelődése. Ara-Kovács Attila, a DK külpolitikai kabinetvezetője szerint újabb mérföldkövön vagyunk túl Európából kifelé menet. Szél Bernadett, az LMP társelnöke azt írta: ha mindenkivel összevesznek, csak Putyin marad nekik. "Tudjuk, hogy ez a céljuk, csakhogy mi ezt nem fogjuk engedni nekik" - fogalmazott. Eközben a Párbeszéd Szijjártó visszahívását követelte, de még a Jobbik is úgy látta: a magyar külügynek fontosabbak a saját korrupciós forrásai, mint a nemzet érdekképviselete.

Ellenkezőleg: teljesen megszokott, hogy a nyilvánosság előtt sokszor konkrétan megfenyegetett cégek vezetői rendre azt tapasztalják, hogy közben a színfalak mögött, a tárgyalóasztaloknál nyoma sincs a feszültségnek – írta körbe a szituációt egy forrásunk, aki szerint az amúgy is mindenben kompromisszumkereső hollandok nyilván most is tesznek valami engedményt a magyar kormánynak, majd pedig csöndben elalszik az ügy. Annál is inkább, mert a magyarországi holland befektetések súlya messze túlmutat a kirohanásairól ismert magyar külügyminiszter megszólalásainak a jelentőségén.

Míg ugyanis a kormánypárt évek óta jobbára csak afféle dekadens, kulturálisan gyökértelen, elsúlytalanodó térségként mutogatja a Nyugatot és benne Hollandiát, az általa körülrajongott keleti „illiberális” államokat pedig gazdasági óriásnak, a valóság teljesen más. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból ugyanis világosan kiderül: a magyar cégek számára a kicsiny Hollandia valójában megközelítőleg akkora felvevőpiac, mint Oroszország és Kína összevéve. De ugyanígy Hollandia Magyarország egyik legfőbb befektetője: az európai uniós országok közül 2016-ban az Egyesült Királyság után Hollandia hozta be a második legtöbb működő tőkét Magyarországra, nem mellesleg háromszor annyit, mint Oroszország és tízszer annyit, mint amennyi Törökországból érkezik.

Ráadásul míg a keleti nyitással megcélzott „illiberális” államokkal való gazdasági kapcsolataink inkább stagnálnak, addig például a magyar politikusi megszólalásokban meglehetősen fanyalogva kezelt Hollandiával felszálló ágban van üzleti partnerségünk, így a holland tőkebehozatal harmadával nőtt 2015-höz képest. Bár a magyarországi holland cégek száma a korábbi 1200-ról 700 körülire csökkent, ezt a piacot ismerők azzal kommentálták, hogy a leépülők inkább kisebb egy-két fős képviseletek voltak. Ugyanakkor szinte az összes nagy, régiós holland multinacionális cégnek van Magyarországon képviselete. Nem véletlen, hogy a most Orbánékat kritizáló Scheltema is hangsúlyozta, a színfalak mögött mindig baráti viszonya volt Szijjártóval. „A magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek. Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek” – fogalmazott a távozó nagykövet az ominózus interjúban a 168 Órának.

Kell a botrány, avagy a cirkusz a népnek

A balhékkal tereli el a figyelmet az Orbán-kormány, hogy ne kelljen számot adnia saját kormányzásáról – állítja Balázs Péter volt külügyminiszter.

- Figyelemelterelésnek szánja a magyar diplomácia ezt a balhét?

- Egyáltalán nem baj, ha egy kormány figyel a kritikus hangokra, s még az érzékenység sem róható fel. Csakhogy teljesen világos, hogy ami Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján történt, az egy színjáték, ráadásul a magyar diplomácia vezetője tisztában volt és van azzal, hogy nem a holland kormány hivatalos álláspontjáról volt szó.

- De közölhet-e egyáltalán mást egy nagykövet, mint kormánya álláspontját?

- Hivatalosan nem, ráadásul diplomaták esetében elvárható, hogy pontosan fogalmazzanak. Ebben az esetben a kontextus nem figyelmen kívül hagyható, hiszen egy távozó nagykövetről van szó, aki egyúttal nyugdíjba is vonul, s aki közismerten nagyon szereti, be is járta Magyarországot. Az erről megjelent könyve kapcsán kérdezték, s kérdésre válaszolva fogalmazta meg személyes véleményét, amelyet ráadásul pontatlanul idéztek sok helyen. A magyar kormánynak e kontextus ismeretében meg kellene elégednie a holland külügyminiszter nyilatkozatával, hiszen abban szerepelt a kulcsmondat: nincs ilyen holland kormányzati álláspont.

- Mégis úgy tűnik, Szijjártó Péternek fontos volt élezni ezt a konfliktust.

Amennyiben Szijjártó úr a helyzet tisztázásában lenne, lett volna érdekelt, a holland kormány álláspontjáról érdeklődött volna, amely - ismétlem - tisztázza, hogy nincs ok semmiféle diplomáciai csörtére. Ráadásul a magyar külügyminiszter ismét bizonyította konfliktuskereső politikai céljait, ezúttal is figyelmen kívül hagyva, hogy mérlegelni kellene, kivel balhézunk. De a magyar külügy az utóbbi két évben nyakra-főre sérteget mindenkit, aki valójában fontos gazdasági, politikai partnerünk. Ebből is látszik, hogy ezekkel a balhékkal más a cél: kell a botrány, avagy a cirkusz a népnek, hiszen a kreált ellenségképekkel terelik el a figyelmet arról, hogy saját kormányzásuk eredményeiről, azaz inkább kudarcairól számot kelljen adniuk. Diplomáciai szempontrendszerben pedig talán fontosabb a holland-ügynél, hogy a korábbi bejelentés ellenére Emmanuel Macron francia elnök akkor sem látogat Budapestre, amikor Orbán Viktor épp a visegrádi négyek soros elnöke. Ez bizony egy konkrét üzenet.