"A patkánynak nem élettere a kórház"

Publikálás dátuma
2017.08.29. 20:07

Félévente érkezik egy-egy bejelentés a fővárosi kórházakból patkányok feltűnéséről – állítja az irtásra szakosodott cég vezetője. A volt országos tisztifőorvos szerint viszont már a gyanú esetén intézkedni kellene.

Nem találták meg a médiaszereplővé vált patkányt a rágcsálóirtók a Merényi kórház álmennyezetében, ellenben a csatornában már volt az állat jelenlétére utaló nyom. Papp György, a Bábolna Bio ügyvezetője a Népszavának azt mondta: megtették a szükséges teendőket, jövő hétfőn visszamennek, újra ellenőrzik a területet.

Hétfőn az RTL-Klub híradója számolt be arról, hogy az Egyesített Szent István-Szent László kórházhoz tartozó Merényiben, a nemrég felújított pszichiátrián a patkányok miatt beszakadt az egyik álmennyezet, egy állat pedig ráesett egy ápolóra az ebédlőben. A rejtett kamerával forgató riporternek több dolgozó elpanaszolta, hogy hiába látják a rágcsálókat hónapok óta, a kórház vezetése nem tett eddig semmit. Az RTL Híradója megkereste az ügyben a kórház fenntartóját. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közleményében azt írta, az egyik ápoló ugyan egy kisméretű állatot észlelt, de tagadták, hogy az álmennyezet leszakadt volna. Jelezték: az intézményben elrendelték a rágcsálóirtást. Eközben a kórház közleményben utasította vissza a – mint írták – az intézményt lejárató álhíreket, ugyanakkor az eset miatt soron kívüli belső vizsgálatot is elrendeltek.

Lapunknak az intézmény egyik dolgozója azt mondta: a Merényi utcai kórházban nagyon sok az üres épület, az elhagyott, szeméttel telezsúfolt pince. Amíg ezeket nem takarítják ki – szerinte – kevés az esélye, hogy eltűnjenek a rágcsálók. Hozzátette: előfordult már vele is, hogy az éjszakai ügyeletben a néptelen folyóson találkozott ilyen állattal.

A főváros patkánymentesítéséért már évtizedek óta a Bábolna Bio Kártevőirtó Szolgáltató Kft. a felelős. Lapunknak a cég ügyvezetője, Papp György elmondta: kedden már jártak is a helyszínen a munkatársai. Az álmennyezet alatt nem találtak patkány-nyomokat, a csatornában viszont igen, azt a területet „kezelték” is, valamint műszaki megoldásokat javasoltak az intézményvezetőknek arra, hogyan védjék meg az épületet a rágcsálóktól. A szakember hozzátette: a patkánynak nem élettere a kórház, a csatornában él, és bizonyos műszaki megoldásokkal meg lehet akadályozni, hogy bemenjen az épületbe. Ezeket jelezték itt is, az intézmény vezetője konstruktív volt – mondta. Arra a kérdésünkre, hogy ritka-e a fővárosi kórházakban a patkány, Papp György azt felelte: nem gyakori, évente – félévente egy-egy bejelentésük van. Hozzátette: Budapest patkánymentes városnak számít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állatok számát sikerül kordában tartani annyira, hogy az nem okoz gondot a városban élőknek.

– Már a gyanú esetén is le kellene zárni, fertőtleníteni azt a pavilont, ha valaki azt látta, hogy állatok szaladgálnak az álmennyezet alatt – nyilatkozta lapunknak Falus Ferenc. A volt tiszti főorvos hangsúlyozta: a kórház higiénikus főorvosának kell ebben az ügyben javaslatot tennie a teendőkre. Egy ilyen helyzetben nincs pardon, nincs mire várniuk a fenntartóknak. A patkány számtalan betegség kórokozóját „terítheti” az intézményben, épp egy olyan helyen, ahol legyengült embereket gondoznak. Ráadásul, ha az ebédlő plafonjában sétálgathat bármilyen állat, mi a garancia arra, hogy a műtő, a labor vagy más csíramentesen tartandó terület fölött nincsenek – tette fel a kérdést, hozzátéve, az ő hivatali idejéből nem tud felidézni hasonló esetet.

Szerző

Novellaíró pályázatot hirdet a Központi Statisztikai Hivatal

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága - közölte a szervezet az MTI-vel kedden.

A pályázatra 14. életévét betöltött szerzők máshol nem publikált, magyar nyelvű prózai műveit várják Magyarországról és a határon túlról is. Az elkészült művekkel egyénileg és közösen is lehet pályázni, de egy pályázó legfeljebb három alkotással nevezhet. A pályaműveket statisztikusokból és irodalmárokból álló szakmai zsűri értékeli majd. A KSH a zsűri által legjobbnak ítélt három alkotást díjazza, az első helyezettet 300 ezer, a másodikat 200 ezer, a harmadikat 100 ezer forinttal. A hivatal honlapján az olvasók is szavazhatnak kedvencükre, a közönségdíjjal 250 ezer forintos pénzjutalom jár.

A pályamunkákat november 1-jéig lehet beküldeni, eredményhirdetés a beküldési határidőtől számított 45 napon belül lesz.

A felhívás célja a KSH tevékenységének népszerűsítése, valamint a statisztikai kultúra terjesztése - írja a közlemény, amely szerint Keleti Károly korának kiváló, itthon és külföldön is elismert tudósa és ritka tehetségű szervezője volt, egyben regényes személyiség. Egyéniségére jellemző, hogy egy alkalommal véres párbajban kaszabolta össze Áldor Imre újságírót, vélhetően annak pontatlan publicisztikája miatt.

A magyar statisztikatudomány megalapozójaként tisztelt Keleti Károly 1833. július 18-án született Pozsonyban. Német polgárcsaládból származott, festőművész apja Drezdából került Budára, ahol József nádor gyermekeit tanította rajzolni. 1848 tavaszán, 15 évesen beállt a honvédtüzérek közé, végigharcolta Bem erdélyi hadjáratát.  A világosi fegyverletétel után fogságba esett, de megszökött, visszatért a szülői házba. József nádor örököseinek engedélyével Alcsúton uradalmi gyakornokként kerülte el a besorozást az osztrák hadseregbe, később Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként, és a pozsonyi jogakadémián végezte tanulmányait.

1861-ben az országos adómegtagadás melletti tüntetésként lemondott állásáról, visszatért Pestre, és újságírásból tartotta fenn magát. 1864-től tevékenykedett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Statisztikai Bizottságában. Kezdeményezésére hozták létre a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban 1867-ben a statisztikai osztályt, amely vezetésével működött. Munkatársaival megszervezte az 1869. évi népszámlálást, a Statisztikai Füzetek évkönyvében megjelentette az ország jellemző adatait.  1871-ben elgondolásai alapján szervezték meg az önálló Statisztikai Hivatalt, amelynek haláláig igazgatója volt. Az ő kezdeményezésére alkottak törvényt a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére 1874-ben. A kiváló tudós 1868-ban lett az MTA levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben igazgató tagja lett.

Keleti Károly szenvedélyes vadász volt, 1892-ben egy vadászat során hűlt meg, és kapott végzetes tüdőgyulladást.



Szerző

Novellaíró pályázatot hirdet a Központi Statisztikai Hivatal

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága - közölte a szervezet az MTI-vel kedden.

A pályázatra 14. életévét betöltött szerzők máshol nem publikált, magyar nyelvű prózai műveit várják Magyarországról és a határon túlról is. Az elkészült művekkel egyénileg és közösen is lehet pályázni, de egy pályázó legfeljebb három alkotással nevezhet. A pályaműveket statisztikusokból és irodalmárokból álló szakmai zsűri értékeli majd. A KSH a zsűri által legjobbnak ítélt három alkotást díjazza, az első helyezettet 300 ezer, a másodikat 200 ezer, a harmadikat 100 ezer forinttal. A hivatal honlapján az olvasók is szavazhatnak kedvencükre, a közönségdíjjal 250 ezer forintos pénzjutalom jár.

A pályamunkákat november 1-jéig lehet beküldeni, eredményhirdetés a beküldési határidőtől számított 45 napon belül lesz.

A felhívás célja a KSH tevékenységének népszerűsítése, valamint a statisztikai kultúra terjesztése - írja a közlemény, amely szerint Keleti Károly korának kiváló, itthon és külföldön is elismert tudósa és ritka tehetségű szervezője volt, egyben regényes személyiség. Egyéniségére jellemző, hogy egy alkalommal véres párbajban kaszabolta össze Áldor Imre újságírót, vélhetően annak pontatlan publicisztikája miatt.

A magyar statisztikatudomány megalapozójaként tisztelt Keleti Károly 1833. július 18-án született Pozsonyban. Német polgárcsaládból származott, festőművész apja Drezdából került Budára, ahol József nádor gyermekeit tanította rajzolni. 1848 tavaszán, 15 évesen beállt a honvédtüzérek közé, végigharcolta Bem erdélyi hadjáratát.  A világosi fegyverletétel után fogságba esett, de megszökött, visszatért a szülői házba. József nádor örököseinek engedélyével Alcsúton uradalmi gyakornokként kerülte el a besorozást az osztrák hadseregbe, később Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként, és a pozsonyi jogakadémián végezte tanulmányait.

1861-ben az országos adómegtagadás melletti tüntetésként lemondott állásáról, visszatért Pestre, és újságírásból tartotta fenn magát. 1864-től tevékenykedett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Statisztikai Bizottságában. Kezdeményezésére hozták létre a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban 1867-ben a statisztikai osztályt, amely vezetésével működött. Munkatársaival megszervezte az 1869. évi népszámlálást, a Statisztikai Füzetek évkönyvében megjelentette az ország jellemző adatait.  1871-ben elgondolásai alapján szervezték meg az önálló Statisztikai Hivatalt, amelynek haláláig igazgatója volt. Az ő kezdeményezésére alkottak törvényt a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére 1874-ben. A kiváló tudós 1868-ban lett az MTA levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben igazgató tagja lett.

Keleti Károly szenvedélyes vadász volt, 1892-ben egy vadászat során hűlt meg, és kapott végzetes tüdőgyulladást.



Szerző