Előfizetés

Kenya betiltotta a műanyag tasakokat

Publikálás dátuma
2017.08.30. 07:18

Kenyában megalkották a legkeményebb nejlonzacskó-ellenes törvényt a világon - írja a The Guardian. Gyártásuk, eladásuk és használatuk egyaránt törvénytelen, 40 000 dollár pénzbüntetés vagy 4 év börtön fenyegeti a jogszabálysértőket. A világon már több mint 40 országban korlátozzák valamilyen szinten a műanyagtasakok használatát.

Kis magyar népszavazási abszurd

Publikálás dátuma
2017.08.30. 07:04
AZ ARCUKRA VAN ÍRVA - A kormány érezhetően meghökkent az aláírásgyűjtés váratlan sikerétől - Fotó: Tóth Gergő
Az Alkotmánybíróságtól várja két magánszemély annak kimondását, hogy a fővárosi közgyűlés - és a Kúria - törvénysértően akadályozta meg a népszavazást a budapesti olimpiáról.

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) két magánszemély a Momentum Mozgalom NOlimpia nevű népszavazási kezdeményezése kapcsán, mert úgy vélik, miután év elején összegyűlt a megfelelő számú aláírás, a fővárosi közgyűlésnek mindenképpen el kellett volna rendelnie a referendumot arról, rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben. Mivel a Kúria jóváhagyta a közgyűlés határozatát, azt kérik az Ab-tól, semmisítse meg a legfőbb bírói szerv és a közgyűlés döntését is.

A történet ismert, a Momentum Mozgalom tavaly december 2-án népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Fővárosi Választási Irodánál (FVI), a következő kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” A kérdést a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) december 7-én hitelesítette, majd a Kúria is jóváhagyta, így január közepén elkezdhették az aláírásgyűjtést. Február 17-én a Momentum a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást nyújtott be ellenőrzésre az FVI-hez.

Nem is volt szükség az összes benyújtott szignó ellenőrzésére; az FVB március 7-i határozatában kimondta: "az ellenőrzött érvényes aláírások száma: 151.239", s a többi aláírás vizsgálatától eltekintettek. A jogorvoslat során a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ugyan megváltoztatta a helyi - fővárosi - népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírás-mennyiséget, de kimondta, hogy az összegyűjtött érvényes aláírások száma elérte ezt. Az NVB határozatát a Kúria – eltérő indokolással – jóváhagyta, döntése március 24-én vált jogerőssé, s így kezdetét vehette a helyi népszavazás kötelező elrendelésének procedúrája.

A népszavazási törvény szerint az aláírások ellenőrzésének eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül - a FVB elnöke tájékoztatja a főpolgármestert, aki a legközelebbi testületi ülésen bejelenti a referendumot. A fővárosi közgyűlés pedig a helyi népszavazás elrendeléséről 30 napon belül döntést hoz.

Ám eközben, még február 22-én, az összegyűlt aláírásoktól megijedve, illetve az esetleges népszavazás politikai következményeitől tartva Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke megállapodott, hogy visszavonják Budapest 2024-es olimpiai pályázatát. Előtte a kormány – melynek jogilag semmilyen köze nem volt az olimpiai rendezéshez – határozatban rögzítette: "Budapest olimpiai rendezési pályázata esélytelenné vált. Ebben a helyzetben csak az a felelős döntés, ha a Fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke az Olimpia rendezésére irányuló pályázatot visszavonja.” De mint Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető bejelentette: a kormány mellett a főváros vezetése, a Fidesz elnöksége és a Fidesz-frakció is az olimpiai pályázat visszavonását tanácsolta a MOB-nak és Budapestnek. Ez meg is történt, a fővárosi közgyűlés március 1-i rendkívüli ülésén, 22 igennel, 6 nemmel az olimpiai pályázat visszavonásáról döntött.

Mint a dátumokból is kiderül, a közgyűlés visszavonó döntésétől függetlenül a népszavazási eljárás nem állt le, hiszen március 1. után hozott határozatot az FVB az összegyűjtött aláírások számáról, s a jogorvoslatok után március 24-én nyílt meg az út a népszavazás elrendelése előtt. Csakhogy a fővárosi közgyűlés saját korábbi, a rendezést visszavonó határozatára hivatkozva április 5-én úgy döntött, hogy "a fővárosi szintű helyi népszavazást – tekintettel arra, hogy a népszavazással elérni kívánt cél már teljes mértékben megvalósult", nem rendeli el.

A főváros vezetése abban reménykedhetett, hogy a döntést megtámadják bíróság előtt, s az kimondja: okafogyottság miatt a népszavazást nem kell megtartani. Így is történt, az ügy H. Cs. magánszemély felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria elé került, amely azonban május 23-án (!) jóváhagyta a közgyűlés döntését. Az indoklás szerint bár a népszavazási törvényből és a helyi önkormányzati szabályozásból "valóban az következne, hogy ha összegyűlik a választópolgári kezdeményezés alapján indult helyi népszavazás elrendeléséhez az önkormányzati rendeletben előírt arányú szavazat, úgy az önkormányzati képviselő-testület nem mérlegelhet, köteles a népszavazást elrendelni", a Kúria mégis talált kibúvót, mondván: "az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a helyi népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be", mellyel a népszavazás okafogyottá vált. A legfőbb bírói fórum is érezhette azonban, hogy döntése nagyon kétséges, hiszen a határozat indoklása szerint előfordulhat, hogy egy helyi népszavazás elrendelése előtt, de már a megfelelő számú aláírás összegyűjtése után a helyi önkormányzati testület vagy közgyűlés "a referendumnak megfelelő" döntést hoz, majd erre hivatkozva nem rendeli el a népszavazást. Később, a jogorvoslati határidők letelte után viszont visszaállítja a korábbi körülményeket.

A népszavazási törvény egyértelműen fogalmaz: "a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte". Egyetlen, már idézett szöveghely van a jogszabályban, amely "a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás elrendelését elutasító határozat" elleni jogorvoslatról szól. A Kúria viszont az alaptörvényre hivatkozva mondta ki: "a józan észnek ellentmond az a jogszabály-értelmezés, amely szerint hiába vonta vissza az olimpiai pályázatát a főváros, a népszavazást arról, hogy a főváros vonja vissza az olimpiai pályázatát mégis el kell rendelni".

Márpedig az alkotmányjogi panaszt benyújtó magánszemélyek úgy vélik, hogy a fővárosi közgyűlésnek mérlegelés nélkül el kellett volna rendelni a népszavazást. Érveik szerint a közgyűlés elé a népszavazás elrendeléséről szóló előterjesztést kellett volna benyújtani, s ha az előterjesztést a közgyűlés – a képviselők szavazatával – elutasította volna, csak ebben az esetben lett volna lehetőség jogorvoslatra a Kúriánál, vagyis csak ekkor lehetett volna figyelembe venni a törvény már idézett, ominózus szöveghelyét "a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás elrendelését elutasító határozatról." Vagyis csak akkor, ha hiányzik a közgyűlési határozathoz szükséges érvényes többségi szavazat. Érveik szerint a közgyűlés el nem rendelő határozata nem tartozik a népszavazási törvény hatálya alá, s annak törvényességi felülvizsgálatát a Fővárosi Kormányhivatal kérhette volna a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.

A magánszemélyek szerint a közgyűlés határozata és a Kúria ezt jóváhagyó döntése sérti az indítványozók – fővárosi lakosok – jogait, hiszen népszavazási joguktól fosztotta meg őket – az összegyűlt megfelelő számú aláírás ellenére. Kifogásolják azt is, hogy a közgyűlés nem fűzött indoklást határozatához, s úgy vélik, a Kúria nem veheti át ezt az indokláshoz való jogot. Kifogásolják továbbá, hogy a Kúria döntéséről nem lehetett hitelt érdemlő információt szerezni, s hogy a Kúria döntése ellen nincs lehetőség jogorvoslatra. Ezért azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy a Kúria döntését és a fővárosi közgyűlés határozatát is semmisítse meg.

Az FVB és a bíróság packázásai

Ma tárgyalja a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a pert, amelyet a két magánszemély indított a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) elnöke ellen, mert Temesi István nem adott választ április 26-i közérdekű adatigénylésükre. Többek között arról érdeklődtek az FVB elnökénél a Momentum népszavazási kezdeményezése kapcsán, hogy mikor tájékoztatta a főpolgármestert az aláírások hitelesítéséről, illetve a főpolgármester az FVB elnökét a referendum elrendeléséről. Mivel a törvényben meghatározott határidőn belül választ nem kaptak, keresetet nyújtottak be a PKKB-ra.

A bíróság – Barta Ágnes bíró – azonban két ízben is olyan időpontra, június 20-ra, majd ezt követően július 6-ra tűzte ki a per tárgyalásának időpontját, továbbá oly késedelmes módon kézbesítette számukra az idézést, hogy egyik tárgyaláson sem tudtak megjelenni. De nem csak ők, az FVB elnöke, Temesi István sem jelent meg a tárgyalási napokon.

Eközben az alperes FVB-elnök ellenkérelmet nyújtott be, mondván: ő nem közérdekű adatközlés teljesítésére kötelezett szerv, s a felperesek által kért információk nem közérdekű adatok. Ráadásul ugyanebben az ellenkeresetben az FVB elnöke úgy fogalmazott, már eleget is tett az adatkérésnek. (Az FVB elnöke azonban megtagadta alkotmányjogi panaszuk Ab-hoz való továbbítását is , pedig a törvény szerint ez is az ő kötelezettsége.) Minderről a felperesek nem a bíróságtól szereztek tudomást, hanem oly módon, hogy egyikük iratbetekintést kért.

A tárgyalások kitűzése, a hiányzó jegyzőkönyvek és amiatt, hogy a bíróság az alperesi ellenkérelmet a felpereseknek nem küldte meg, kifogást terjesztettek elő. Erre válaszul egyikük megkapta a bíróságtól a kért dokumentumokat, kivéve az ellenkérelmet. Emiatt a felperesek egy beadványban kérték a mára kitűzött tárgyalás elhalasztását, ám a PKKB ezt végzésében elutasította, az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogásukat pedig figyelmen kívül hagyta. Ugyanakkor már nem a korábbi – törvényes bíró – Barta Ágnes, hanem Gyuris Judit bíró jegyezte a végzést. A bíróváltás okáról a felperesek nem kaptak tájékoztatást. Ám az egyik felperes két hete egy köteg újabb bírósági iratot is kapott, amelyeket már egy harmadik bíró, Vargáné Gerényi Mónika jegyzett.



Kis magyar népszavazási abszurd

Publikálás dátuma
2017.08.30. 07:04
AZ ARCUKRA VAN ÍRVA - A kormány érezhetően meghökkent az aláírásgyűjtés váratlan sikerétől - Fotó: Tóth Gergő
Az Alkotmánybíróságtól várja két magánszemély annak kimondását, hogy a fővárosi közgyűlés - és a Kúria - törvénysértően akadályozta meg a népszavazást a budapesti olimpiáról.

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (Ab) két magánszemély a Momentum Mozgalom NOlimpia nevű népszavazási kezdeményezése kapcsán, mert úgy vélik, miután év elején összegyűlt a megfelelő számú aláírás, a fővárosi közgyűlésnek mindenképpen el kellett volna rendelnie a referendumot arról, rendezzen-e Budapest olimpiát 2024-ben. Mivel a Kúria jóváhagyta a közgyűlés határozatát, azt kérik az Ab-tól, semmisítse meg a legfőbb bírói szerv és a közgyűlés döntését is.

A történet ismert, a Momentum Mozgalom tavaly december 2-án népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Fővárosi Választási Irodánál (FVI), a következő kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” A kérdést a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) december 7-én hitelesítette, majd a Kúria is jóváhagyta, így január közepén elkezdhették az aláírásgyűjtést. Február 17-én a Momentum a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást nyújtott be ellenőrzésre az FVI-hez.

Nem is volt szükség az összes benyújtott szignó ellenőrzésére; az FVB március 7-i határozatában kimondta: "az ellenőrzött érvényes aláírások száma: 151.239", s a többi aláírás vizsgálatától eltekintettek. A jogorvoslat során a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ugyan megváltoztatta a helyi - fővárosi - népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírás-mennyiséget, de kimondta, hogy az összegyűjtött érvényes aláírások száma elérte ezt. Az NVB határozatát a Kúria – eltérő indokolással – jóváhagyta, döntése március 24-én vált jogerőssé, s így kezdetét vehette a helyi népszavazás kötelező elrendelésének procedúrája.

A népszavazási törvény szerint az aláírások ellenőrzésének eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül - a FVB elnöke tájékoztatja a főpolgármestert, aki a legközelebbi testületi ülésen bejelenti a referendumot. A fővárosi közgyűlés pedig a helyi népszavazás elrendeléséről 30 napon belül döntést hoz.

Ám eközben, még február 22-én, az összegyűlt aláírásoktól megijedve, illetve az esetleges népszavazás politikai következményeitől tartva Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke megállapodott, hogy visszavonják Budapest 2024-es olimpiai pályázatát. Előtte a kormány – melynek jogilag semmilyen köze nem volt az olimpiai rendezéshez – határozatban rögzítette: "Budapest olimpiai rendezési pályázata esélytelenné vált. Ebben a helyzetben csak az a felelős döntés, ha a Fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke az Olimpia rendezésére irányuló pályázatot visszavonja.” De mint Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető bejelentette: a kormány mellett a főváros vezetése, a Fidesz elnöksége és a Fidesz-frakció is az olimpiai pályázat visszavonását tanácsolta a MOB-nak és Budapestnek. Ez meg is történt, a fővárosi közgyűlés március 1-i rendkívüli ülésén, 22 igennel, 6 nemmel az olimpiai pályázat visszavonásáról döntött.

Mint a dátumokból is kiderül, a közgyűlés visszavonó döntésétől függetlenül a népszavazási eljárás nem állt le, hiszen március 1. után hozott határozatot az FVB az összegyűjtött aláírások számáról, s a jogorvoslatok után március 24-én nyílt meg az út a népszavazás elrendelése előtt. Csakhogy a fővárosi közgyűlés saját korábbi, a rendezést visszavonó határozatára hivatkozva április 5-én úgy döntött, hogy "a fővárosi szintű helyi népszavazást – tekintettel arra, hogy a népszavazással elérni kívánt cél már teljes mértékben megvalósult", nem rendeli el.

A főváros vezetése abban reménykedhetett, hogy a döntést megtámadják bíróság előtt, s az kimondja: okafogyottság miatt a népszavazást nem kell megtartani. Így is történt, az ügy H. Cs. magánszemély felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria elé került, amely azonban május 23-án (!) jóváhagyta a közgyűlés döntését. Az indoklás szerint bár a népszavazási törvényből és a helyi önkormányzati szabályozásból "valóban az következne, hogy ha összegyűlik a választópolgári kezdeményezés alapján indult helyi népszavazás elrendeléséhez az önkormányzati rendeletben előírt arányú szavazat, úgy az önkormányzati képviselő-testület nem mérlegelhet, köteles a népszavazást elrendelni", a Kúria mégis talált kibúvót, mondván: "az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a helyi népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be", mellyel a népszavazás okafogyottá vált. A legfőbb bírói fórum is érezhette azonban, hogy döntése nagyon kétséges, hiszen a határozat indoklása szerint előfordulhat, hogy egy helyi népszavazás elrendelése előtt, de már a megfelelő számú aláírás összegyűjtése után a helyi önkormányzati testület vagy közgyűlés "a referendumnak megfelelő" döntést hoz, majd erre hivatkozva nem rendeli el a népszavazást. Később, a jogorvoslati határidők letelte után viszont visszaállítja a korábbi körülményeket.

A népszavazási törvény egyértelműen fogalmaz: "a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte". Egyetlen, már idézett szöveghely van a jogszabályban, amely "a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás elrendelését elutasító határozat" elleni jogorvoslatról szól. A Kúria viszont az alaptörvényre hivatkozva mondta ki: "a józan észnek ellentmond az a jogszabály-értelmezés, amely szerint hiába vonta vissza az olimpiai pályázatát a főváros, a népszavazást arról, hogy a főváros vonja vissza az olimpiai pályázatát mégis el kell rendelni".

Márpedig az alkotmányjogi panaszt benyújtó magánszemélyek úgy vélik, hogy a fővárosi közgyűlésnek mérlegelés nélkül el kellett volna rendelni a népszavazást. Érveik szerint a közgyűlés elé a népszavazás elrendeléséről szóló előterjesztést kellett volna benyújtani, s ha az előterjesztést a közgyűlés – a képviselők szavazatával – elutasította volna, csak ebben az esetben lett volna lehetőség jogorvoslatra a Kúriánál, vagyis csak ekkor lehetett volna figyelembe venni a törvény már idézett, ominózus szöveghelyét "a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás elrendelését elutasító határozatról." Vagyis csak akkor, ha hiányzik a közgyűlési határozathoz szükséges érvényes többségi szavazat. Érveik szerint a közgyűlés el nem rendelő határozata nem tartozik a népszavazási törvény hatálya alá, s annak törvényességi felülvizsgálatát a Fővárosi Kormányhivatal kérhette volna a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.

A magánszemélyek szerint a közgyűlés határozata és a Kúria ezt jóváhagyó döntése sérti az indítványozók – fővárosi lakosok – jogait, hiszen népszavazási joguktól fosztotta meg őket – az összegyűlt megfelelő számú aláírás ellenére. Kifogásolják azt is, hogy a közgyűlés nem fűzött indoklást határozatához, s úgy vélik, a Kúria nem veheti át ezt az indokláshoz való jogot. Kifogásolják továbbá, hogy a Kúria döntéséről nem lehetett hitelt érdemlő információt szerezni, s hogy a Kúria döntése ellen nincs lehetőség jogorvoslatra. Ezért azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy a Kúria döntését és a fővárosi közgyűlés határozatát is semmisítse meg.

Az FVB és a bíróság packázásai

Ma tárgyalja a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a pert, amelyet a két magánszemély indított a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) elnöke ellen, mert Temesi István nem adott választ április 26-i közérdekű adatigénylésükre. Többek között arról érdeklődtek az FVB elnökénél a Momentum népszavazási kezdeményezése kapcsán, hogy mikor tájékoztatta a főpolgármestert az aláírások hitelesítéséről, illetve a főpolgármester az FVB elnökét a referendum elrendeléséről. Mivel a törvényben meghatározott határidőn belül választ nem kaptak, keresetet nyújtottak be a PKKB-ra.

A bíróság – Barta Ágnes bíró – azonban két ízben is olyan időpontra, június 20-ra, majd ezt követően július 6-ra tűzte ki a per tárgyalásának időpontját, továbbá oly késedelmes módon kézbesítette számukra az idézést, hogy egyik tárgyaláson sem tudtak megjelenni. De nem csak ők, az FVB elnöke, Temesi István sem jelent meg a tárgyalási napokon.

Eközben az alperes FVB-elnök ellenkérelmet nyújtott be, mondván: ő nem közérdekű adatközlés teljesítésére kötelezett szerv, s a felperesek által kért információk nem közérdekű adatok. Ráadásul ugyanebben az ellenkeresetben az FVB elnöke úgy fogalmazott, már eleget is tett az adatkérésnek. (Az FVB elnöke azonban megtagadta alkotmányjogi panaszuk Ab-hoz való továbbítását is , pedig a törvény szerint ez is az ő kötelezettsége.) Minderről a felperesek nem a bíróságtól szereztek tudomást, hanem oly módon, hogy egyikük iratbetekintést kért.

A tárgyalások kitűzése, a hiányzó jegyzőkönyvek és amiatt, hogy a bíróság az alperesi ellenkérelmet a felpereseknek nem küldte meg, kifogást terjesztettek elő. Erre válaszul egyikük megkapta a bíróságtól a kért dokumentumokat, kivéve az ellenkérelmet. Emiatt a felperesek egy beadványban kérték a mára kitűzött tárgyalás elhalasztását, ám a PKKB ezt végzésében elutasította, az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogásukat pedig figyelmen kívül hagyta. Ugyanakkor már nem a korábbi – törvényes bíró – Barta Ágnes, hanem Gyuris Judit bíró jegyezte a végzést. A bíróváltás okáról a felperesek nem kaptak tájékoztatást. Ám az egyik felperes két hete egy köteg újabb bírósági iratot is kapott, amelyeket már egy harmadik bíró, Vargáné Gerényi Mónika jegyzett.