Több okból bukhat a paksi bővítés

Publikálás dátuma
2017.08.30 07:05
Népszava fotó/Szalmás Péter
Fotó: /
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői nyilatkozata alapján „semmi nem állíthatja meg” a paksi bővítést, jövő év elején elkezdődik az építkezés. Lapunk értesülései szerint azonban a kormány korántsem ennyire biztos a dolgában, a projekt négy okból is elcsúszhat.

1. Hiányzó engedélyek

Az eredeti kormánybejelentés szerint ezernél is több hatósági engedélyre van szükség az építkezés megkezdéséhez, ebből eddig két fontosabb papír, a környezetvédelmi engedély és a telephelyengedély van meg (de komoly tartalmi hiányosságok miatt mindkettőt megtámadták). Súlyos problémának látszik, hogy a kijelölt paksi építési helyszín földrengés-biztonsági okok miatt nem felel meg az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásainak és az azokra épülő magyar jogszabályoknak sem. A Népszava úgy tudja, léteznek olyan szakvélemények, amelyek szerint a NAÜ elvárásainak teljesítéséhez nem néhány száz méterrel, hanem kilométerekkel kellene távolabb helyezni az új blokkokat a régiektől, ami az egész engedélyezési folyamat újraindítását tenné szükségessé.

2. Az Európai Bíróság közbeavatkozása

Amikor még folyt a vizsgálat az Európai Bizottságnál a tervezett paksi bővítés tiltott állami támogatása miatt, Ausztria, majd a nyomában Luxemburg is jelezte, hogy amennyiben a Bizottság az állami támogatás ellenére engedélyezi a projektet, az Európai Unió Bíróságához fognak fordulni. Mint ismeretes, az atomellenes Ausztria ugyanezt korábban is megtette, amikor a Bizottság hozzájárult, hogy Nagy-Britannia állami támogatással építse meg a Hinkley Point C atomerőművet. A döntésig a brit kormány az összes beruházási előkészületet felfüggesztette, ami az egyetlen helyes álláspont ilyenkor, hiszen a bíróság dönthet úgy is, hogy kötelezi a feleket a projekt elhagyására. Amennyiben Magyarországgal szemben is bírósági eljárás indul, úgy a kormány sem tehet mást, mint hogy felfüggeszti a munkálatokat, hiszen senki sem vállalhat olyan gazdasági és politikai kockázatot, hogy ezermilliárdokat költ el közpénzből egy olyan építkezésre, amely egy bírósági döntés után befejezhetetlenné válik.

Szorosan az ügyhöz tartozik, hogy az Európai Bizottság tavaly év végén hagyta jóvá a paksi bővítés állami támogatását, de a magyar kormány nyomására azóta sem hozta nyilvánosságra sem a határozatot, sem az indoklást (nem adta oda például Jávor Benedek magyar EP-képviselő kérésére sem). Ennek forrásaink szerint az az oka, hogy amíg nem ismert a határozat, addig nem lehet megtámadni a bíróságnál – az Orbán-kabinet tehát időhúzásra játszik abból a megfontolásból, hogy Ausztriában ősszel választások lesznek, és egy új összetételű osztrák kormány hátha engedékenyebb lesz a jelenleginél. (Erre egyébként kicsi az esély – nyugati szomszédunknál teljes konszenzus övezi az atomenergia elutasítását –, az pedig végképp érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért asszisztál ehhez a politikai játszmához.)

3. Pénzügyi bizonytalanságok

A beruházási hitel nyújtására kijelölt Vnyesekonombank továbbra is nehéz pénzügyi helyzetben van, csak többszöri állami beavatkozással sikerült megmenteni a csődtől. Csakhogy az orosz fél ragaszkodik hozzá, hogy Magyarország az 5 százalékos kamatozású orosz euróhitelt vegye igénybe, annak ellenére, hogy ma már a magyar állam ennél lényegesen olcsóbban tud forráshoz jutni a pénzpiacról (még az is fölmerült, hogy az orosz hitelt azonnal visszatörlesztenénk piaci kölcsönből, ami ugyanakkor a kétszeres banki költségek miatt nem feltétlenül tűnik jó ötletnek). Emlékezetes momentum volt Putyin elnök februári budapesti látogatásakor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, szóba sem került a finanszírozás ügye, az orosz elnök viszont azonnal cáfolta őt, kijelentve: megmondta magyar partnerének, nem lehet kihátrálni a hitelszerződésből.

4. Belpolitika

Minél közelebb kerülünk a választások időpontjához, és minél inkább kampánytémává válik a bővítés, annál kevésbé valószínű, hogy a kormány tényleg belevág a voksolás előtt, mivel a közvélemény ellenzi a beruházást. Sok függ a választás eredményétől is: a Fideszen kívül ugyanis az összes párt kikérné az emberek véleményét a projektről.

Mennyi az annyi?
Sokan felkapták a fejüket, amikor Putyin 12 milliárd dolláros orosz finanszírozásról beszélt budapesti látogatásán, ez azonban a jelenlegi árfolyamon megegyezik a hitelszerződésben szereplő 10 milliárd euróval. Az elnök megerősítette azt is, hogy 5 milliárd dollár (4 milliárd euró) értékű munkát magyar vállalkozók végezhetnek el, ami a magyar hírügynökség szerint azonos a korábbi szándéknyilatkozatokban szereplő 40 százalékos részaránnyal. Csakhogy a szerződés a finanszírozás terén 20 százaléknyi magyar önrésszel kalkulál, ha pedig a teljes projekt 12 milliárd euróba kerül, abból a 4 milliárd eurónyi magyar hányad már nem 40, hanem csak 33 százalék.



Szerző
2017.08.30 07:05

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34

Parlament: már az ellenőrzőket is ellenőrzik

Publikálás dátuma
2019.02.17 19:39

Fotó: / Vajda József
Szigorítják a belépést: az országgyűlési őrök saját kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat.
Az Országgyűlés Hivatala főigazgató-helyettesének vasárnapi körlevelében az szerepel, hogy „2019. február 18-tól további intézkedésig az Országházba, illetve az Országgyűlés Irodaházába történő belépés során a biztonsági igazolvánnyal, az Országgyűlési Őrség szolgálati igazolványával rendelkező személyeket, és az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott országgyűlési köztisztviselőket és munkavállalókat az Országgyűlési Őrség tagjai csak biztonságtechnikai ellenőrzést (személy- és csomagellenőrzést) követően léptetik be” – írja a hvg.hu. A portál szerint a körlevél indoklást, magyarázatot nem tartalmaz.    Mint írják, „biztonsági igazolványt” a vonatkozó házelnöki rendelkezés szerint „az Országgyűlés, illetve a védett személyek biztonságáért felelős fegyveres testületek – amelyek ellátják a személyvédelmi, illetve a Szent Korona és a hozzá kapcsolódó jelvények védelmi feladatait – az Országházban, az Irodaházban szolgálatot teljesítő állománya” használ. Vagyis az ellenőrzőket is ellenőrzik, az országgyűlési őrök saját éppen szolgálatban lévő kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat. Az újságíróknak és más látogatóknak eddig is túl kellett esniük ilyen ellenőrzésen. Magukra az országgyűlési képviselőkre az intézkedés nem vonatkozik, mert az ő okmányukat képviselői igazolványnak hívják.
2019.02.17 19:39