Aramis és magyar penge

Publikálás dátuma
2017.08.30. 07:51
Fotó: Molnár Ádám
Ha holnap este is csütörtököt mond a magyar labdarúgó-válogatott, akkor a fehérvári igazgató módszerét kell alkalmazni. A direktor a 0-4 után is úgy vélte: a Videoton az erősebb csapat. Lehet, hogy legjobbjaink győztek Andorrán?

Nem kell félni a lettek elleni mérkőzéstől, amelyet csütörtök este rendeznek az Üllői úton, s nem elsősorban azért nem, mert a vetélytárs tök utolsó a vb-selejtezők B csoportjában. A sereghajtó rivális egyetlen mutatóban jobb a szintén kegyetlenül nehéz sorsú magyar válogatottnál: nem kikapott, hanem nyert 1-0-ra Andorrában...

Persze honfitársainkkal bármi megtörténhet, és nem csupán a mini államban megesett szégyen óta, hiszen legjobbjaink legutóbb a múlt év novemberében szereztek gólt hivatalos mérkőzésen. S bár a pireneusi pokolhoz fogható gyalázatnak még a magyar futball leggyászosabb évtizedeiben sincs párja, akadt már a mostaninál gyengébb magyar sorozat is az 1984-85-ös sikeres szériát követő, kivétel nélkül kudarcos vb-kvalifikációs szakaszok során. Az 1994-es selejtezőkön hat forduló elteltével egy-egy győzelmet és döntetlent, valamint négy vereséget számlált a válogatott; ehhez képest „mennyország” a mostani 7 pont, amely nyolccal kevesebb a portugál, és tizeneggyel a svájci gyűjtésnél. Azt azért a kilencvenes évek negatív csúcstartóiról megjegyzem, hogy szeretnénk mi még olyan futballistákkal blamálni magunkat, mint Disztl László, Márton Gábor, Lipcsei Péter, Détári Lajos, Kiprich József vagy Kovács Kálmán...

Mégsem kell aggódni, Bernd Storck amúgy is megnyugtatott mindenkit, hogy kizárólag pozitív visszajelzéseket kapott a folytatással kapcsolatban. Mi mást kapott volna a vb-selejtezők tét nélkülivé silányítása, valamint négy egymást követő, 0-9-es összesített gólkülönbséggel „elért” vereség – köztük, ugye, Andorra – után? Ám, ha megint rosszul alakulnak a dolgok, lehet szépíteni, ahogyan azt a Fejér megyei Hírlap online kiadása tette a 0-4-es felcsúti felsülést követően: „A labdarúgó Európa Liga playoff-körében búcsúzott a további küzdelmektől a Videoton, miután háromgólos vereséget szenvedett a Partizan Belgrádtól.” Ne tessék csodálkozni, elvégre a mondás szerint is három, nem pedig négy a magyar igazság... (Lesz még, ha kell, A három testőrből is kettő. Aramis gyengébb formája miatt kimarad.)

Ám ez csak kozmetika. Flastrom. Az igazi megoldás az, amely a fehérvári igazgató nevéhez fűződik. A direktor úgy nyilatkozott, hogy – meggyőződése szerint – a Videoton erősebb a szerb csapatnál. Azt már nem ő említette, hanem magam bátorkodom hozzáfűzni: csak az a négy romboló Partizan-akció ne lett volna... Jelzem, a forintban milliárdos, játéktudásban koldusszegény hazai klubok közül az FTC is négyet kapott idehaza a Midtjyllandtól, és persze már minden magyar együttest – szokás szerint – kiselejteztek Európából. Az újabb kisöprés olyannyira megrázott egy jó nevű orgánumot, hogy annak szerzője már-már apokaliptikus megállapításra jutott: „Utoljára 2012-ben volt magyar csapat legalább a második számú kupasorozatnak számító Európa Liga csoportkörében.” E pusztító vízió szerint soha többé nem lesz továbbjutás a selejtezőből...

Ami biztos: a győzelmek megközelítőleg sem halmozódnak úgy, mint a Videoton-tulajdonos Garancsi István cégeinél az állami megrendelések. Egyelőre. Mert egy megejtően megértő sportközgazdász így értékelte az értékelhetetlent: „Ha versenyképesek akarunk lenni Európával, ahhoz olyan költségvetés és olyan légiósok kellenek, mert a magyar utánpótlás-nevelés még nem tart ott, hogy nemzetközileg maradandót alkossunk.” Kínomban nevetnem kell: mióta tart már az a „még”!

Lassanként egyedül a miniszterelnöknek lehet hinni. Orbán Viktor Andorra után így kommentált: „A nemzeti válogatott legutóbbi szereplése Moháccsal ér fel.”

Herr Storck annyiban feltétlenül javíthat (bár amúgy is szükség lenne korrekcióra): egy híján pozitív visszajelzéseket kapott.

Példátlan provokáció

Publikálás dátuma
2017.08.30. 07:32

Donald Trump fenyegetőzött, miután Phenjan végrehajtotta az utóbbi évek legprovokatívabb, Japánt fenyegető rakétakísérletét.

„Az Egyesült Államoknak tudnia kellene, hogy nem kényszerítheti semmire Észak-Koreát, sem gazdasági szankciókkal, sem katonai fenyegetésekkel, sem pedig zsarolással. Nem téríthetik el Észak-Koreát arról az útról, amelyet maga jelölt ki” – az észak-koreai Munkapárt központi bizottságának lapja, a Rodong Sinmun így reagált egy diadalittas kommentárban a Phenjan által végrehajtott rakétakísérletre. Bár a rezsim alig egy hónapja azzal fenyegetőzött, hogy négy rakétát lő ki az Egyesült Államok csendes-óceáni külbirtoka, Guam irányába, szakértők szerint a kedd hajnali az utóbbi évek legprovokatívabb phenjani lépése.

A történtek hatására rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa – a gyűlés lapzártánk idején is tartott –, Japán és az Egyesült Államok pedig megállapodott abban, hogy együttes erővel gyakorolnak nyomást a kommunista rezsimre. Donald Trump közölte: „minden lehetőséget" – célozva a katonai válaszlépésre – számba vesznek a krízis rendezésére. Abe Sinzó japán kormányfő „példátlan fenyegetésnek” nevezte a történteket, és kijelentette, kormánya mindent megtesz azért, hogy megvédje az állampolgárokat.

A nemzetközi közösség pánikszerű reakciója ellenére a rakétakísérlet nem meglepetés, hiszen javában tart a szokásos amerikai-dél-koreai hadgyakorlat – amelyere az észak-koreai vezetés rendkívüli provokációként tekint –, s Phenjan ilyenkor mindig igyekszik valamilyen módon fitogtatni az erejét. A nemzetközi felzúdulást inkább a kilövés iránya, és a fegyver típusa okozta.

A ballisztikus rakétát hajnalban, helyi idő szerint 6 órakor lőtték ki, Phenjantól nem messze. Szakértők szerint egy Hwasong-12 típusú rakéta lehetett, amely – az 550 kilométeres magasságot elérve – átrepült Japán fölött, majd 2700 kilométeres útját követően három darabra tört, és Hokkaidótól keletre az óceánba csapódott. A BBC szakértője, Rupert Wingfield-Hayes rámutatott, hogy a jelek szerint ez volt az első olyan észak-koreai rakéta, amelyet fel lehet szerelni nukleáris robbanófejjel.

„Miért éppen most lőtte ki a rakétát Észak-Korea? Először is azért, mert meg akarta mutatni eltökéltségét, hogy a phenjani rezsimet nem félemlítik meg az amerikai fenyegetések, és nem vesz vissza a lendületből, ahogy arra Donald Trump célozgatott két hete” – írta Wingfield-Hayes, aki hozzátette: Phenjan azt is szerette volna elérni, hogy Japán sebezhetőnek érezze magát. Más szakértők szerint azonban Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ezzel a taktikával próbálja tárgyalóasztalhoz ültetni Washingtont. „A phenjani gondolatmenet szerint, ha megmutatják, mire képes a rezsim, az megnyitja az utat a párbeszéd előtt. Ezt a logikát azonban nem érti a világ másik fele, úgyhogy nagyon nehéz a helyzet” – nyilatkozta Okonogi Maszao, a japán Keio Egyetem szakértője.

A térségben kedden igen feszült volt a helyzet. Mun Dzse In dél-koreai elnök elrendelte, hogy a katonaság mutassa meg erejét, s egy hadgyakorlat keretében dél-koreai vadászgépek több bombát is ledobtak, jelezve: ha kell, Szöul gond nélkül megsemmisíti a kijelölt észak-koreai célpontokat.

Kína figyelmeztetett: a koreai-félszigeten olyan nagy a feszültség, hogy fordulóponthoz érkezett a krízis. A pekingi vezetés azonban hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea a felelős a történtekért. Oroszország szintén hasonló módon értékelte a helyzetet. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszte-helyettes nyilatkozatában hangsúlyozta, Oroszország rendkívül tart attól, hogy a feszültség eszkalálódik, s provokációnak nevezte az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot.

Példátlan provokáció

Publikálás dátuma
2017.08.30. 07:32

Donald Trump fenyegetőzött, miután Phenjan végrehajtotta az utóbbi évek legprovokatívabb, Japánt fenyegető rakétakísérletét.

„Az Egyesült Államoknak tudnia kellene, hogy nem kényszerítheti semmire Észak-Koreát, sem gazdasági szankciókkal, sem katonai fenyegetésekkel, sem pedig zsarolással. Nem téríthetik el Észak-Koreát arról az útról, amelyet maga jelölt ki” – az észak-koreai Munkapárt központi bizottságának lapja, a Rodong Sinmun így reagált egy diadalittas kommentárban a Phenjan által végrehajtott rakétakísérletre. Bár a rezsim alig egy hónapja azzal fenyegetőzött, hogy négy rakétát lő ki az Egyesült Államok csendes-óceáni külbirtoka, Guam irányába, szakértők szerint a kedd hajnali az utóbbi évek legprovokatívabb phenjani lépése.

A történtek hatására rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa – a gyűlés lapzártánk idején is tartott –, Japán és az Egyesült Államok pedig megállapodott abban, hogy együttes erővel gyakorolnak nyomást a kommunista rezsimre. Donald Trump közölte: „minden lehetőséget" – célozva a katonai válaszlépésre – számba vesznek a krízis rendezésére. Abe Sinzó japán kormányfő „példátlan fenyegetésnek” nevezte a történteket, és kijelentette, kormánya mindent megtesz azért, hogy megvédje az állampolgárokat.

A nemzetközi közösség pánikszerű reakciója ellenére a rakétakísérlet nem meglepetés, hiszen javában tart a szokásos amerikai-dél-koreai hadgyakorlat – amelyere az észak-koreai vezetés rendkívüli provokációként tekint –, s Phenjan ilyenkor mindig igyekszik valamilyen módon fitogtatni az erejét. A nemzetközi felzúdulást inkább a kilövés iránya, és a fegyver típusa okozta.

A ballisztikus rakétát hajnalban, helyi idő szerint 6 órakor lőtték ki, Phenjantól nem messze. Szakértők szerint egy Hwasong-12 típusú rakéta lehetett, amely – az 550 kilométeres magasságot elérve – átrepült Japán fölött, majd 2700 kilométeres útját követően három darabra tört, és Hokkaidótól keletre az óceánba csapódott. A BBC szakértője, Rupert Wingfield-Hayes rámutatott, hogy a jelek szerint ez volt az első olyan észak-koreai rakéta, amelyet fel lehet szerelni nukleáris robbanófejjel.

„Miért éppen most lőtte ki a rakétát Észak-Korea? Először is azért, mert meg akarta mutatni eltökéltségét, hogy a phenjani rezsimet nem félemlítik meg az amerikai fenyegetések, és nem vesz vissza a lendületből, ahogy arra Donald Trump célozgatott két hete” – írta Wingfield-Hayes, aki hozzátette: Phenjan azt is szerette volna elérni, hogy Japán sebezhetőnek érezze magát. Más szakértők szerint azonban Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ezzel a taktikával próbálja tárgyalóasztalhoz ültetni Washingtont. „A phenjani gondolatmenet szerint, ha megmutatják, mire képes a rezsim, az megnyitja az utat a párbeszéd előtt. Ezt a logikát azonban nem érti a világ másik fele, úgyhogy nagyon nehéz a helyzet” – nyilatkozta Okonogi Maszao, a japán Keio Egyetem szakértője.

A térségben kedden igen feszült volt a helyzet. Mun Dzse In dél-koreai elnök elrendelte, hogy a katonaság mutassa meg erejét, s egy hadgyakorlat keretében dél-koreai vadászgépek több bombát is ledobtak, jelezve: ha kell, Szöul gond nélkül megsemmisíti a kijelölt észak-koreai célpontokat.

Kína figyelmeztetett: a koreai-félszigeten olyan nagy a feszültség, hogy fordulóponthoz érkezett a krízis. A pekingi vezetés azonban hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea a felelős a történtekért. Oroszország szintén hasonló módon értékelte a helyzetet. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszte-helyettes nyilatkozatában hangsúlyozta, Oroszország rendkívül tart attól, hogy a feszültség eszkalálódik, s provokációnak nevezte az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot.