André Goodfriend igazgatói kinevezést kapott a külügyben

Publikálás dátuma
2017.08.30. 10:57
André Goodfriend. FOTÓ: Vajda József
 

Előléptette a korábbi budapesti amerikai ügyvivőt, M. André Goodfriendet a washingtoni külügyminisztérium, az eddigi vezető tanácsadó a State Department e-diplomáciával foglalkozó irodájának (Office of eDiplomacy) élére került igazgatóként. André Goodfriend 2013 augusztusától 2014 decemberéig töltött be az ideiglenes ügyvivői posztot Budapesten az előző amerikai nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis távozásától Colleen Bell kinevezéséig. Goodfriend vezette a budapesti követséget a kitiltási botrány idején, amelyet követően kiéleződött az amerikai-magyar diplomáciai viszony. Vida Ildikó, a NAV – tolmács után kiáltó – elnöke beperelte az ügyvivőt, akinek mentességét azonban a washingtoni külügy nem vonta vissza. André Goodfriend végül családi okokra hivatkozva tért vissza az Egyesült Államokba nem sokkal azt követően, hogy Colleen Bell elfoglalta posztját a magyar fővárosban.

A korábbi ügyvivő kinevezése nem meglepetés, hiszen Goodfriend karrierdiplomata, az 1980-as években kezdte pályáját a State Departmentben. Ha változik a washingtoni kormányzat, csak a politikai kinevezett diplomatákat váltják le. Donald Trump radikálisan távolította el az Obama-kormányzat kinevezettjeit, a szokásokkal ellentétben a nagykövetek egyetlen napig sem maradhattak beiktatását követően. A nagy sietség végül visszaütött, rengeteg poszt továbbra is betöltetlen. A magyar ügyekben is többször szerepelt Victoria Nuland, az európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes külügyi államtitkár posztjára is csak július végén nevezett meg utódjelöltet a Fehér Ház. A 188 nagyköveti poszt közül 57-re még csak nem is jelöltek, kulcsállamokban, s számos nemzetközi szervezet mellett sincs kinevezett nagykövet. A budapesti amerikai nagyköveti posztra sem jelölt még senkit a Trump-kormányzat az amerikai külszolgálati dolgozók szövetsége, az AFSA nyilvántartása szerint. A washingtoni külügyminisztériumban több mint kétezer állás leépítését tervezik költségvetési takarékosság címén.

Nem csupán a külügy, hanem az amerikai adminisztráció számos más fontos posztja is máig betöltetlen. Több mint 1100 olyan megbízatás van, amely szenátusi jóváhagyást igényel. A Partnership for Public Service nonprofit szervezet adatai szerint – a bírósági és katonai posztokat kivéve – Trump eddig 277 személyi javaslatot küldött a szenátus elé, ezek közül 124-et hagytak jóvá. A 141 külügyi állás közül 46 jelölés érkezett a Capitoliumra. Rex Tillerson külügyminiszter a Fehér Házat hibáztatja, mert nem bólintanak rá jelöltjeire, a szenátusi republikánusok szerint a demokraták akadályozzák a kinevezéseket. A demokraták szerint túl lassú a jelölések üteme, a Harvey-hurrikán érkezésekor vált világossá, hogy a katasztrófaelhárítással foglalkozó szövetségi ügynökség, a FEMA élén is csak ügyvezető áll.

Szerző
Frissítve: 2017.08.30. 20:45

Elítélte az ENSZ BT az észak-koreai rakétakilövést

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elítélte az észak-koreai rakétakísérleteket, köztük a legutóbbit, amely miatt Japán északi részén légiriadót rendeltek el és megszólaltak a szirénák. 

A BT majdnem négy órás rendkívüli ülésen vitatta meg, hogy milyen választ adjanak arra, hogy Észak-Korea közepes hatótávolságú, ballisztikus rakétát lőtt ki, amely Hokkaido szigete fölött repült át. A BT közleménye szerint a rakétakísérletek „nem csupán a térséget, hanem az ENSZ valamennyi államát fenyegetik. A világszervezet azonban nem szigorított az érvényben lévő, Phenjant sújtó szankciókon, s nem is helyezett kilátásba hasonló intézkedést.

Nikki Haley, az amerikai ENSZ nagykövet ugyanakkor a New York Times jelentése szerint közleményében utalt egy amerikai akció lehetőségére, amikor úgy fogalmazott: „Az Egyesült Államok nem engedi meg, hogy ez a törvénytelenség folytatódjon.” Donald Trump amerikai elnök azt mondta, mindenféle opciót tekintetbe vesznek, a katonai lépéseket sem zárva ki.

Az újabb, az eddigieknél is veszélyesebb rakétakilövés nyomást helyez az Egyesült Államokra, hogy válaszlépést tegyen – jelentette Washingtonból a Reuters. Nincs jele azonban annak, hogy a Trump-kormányzat közvetlen katonai lépésre készülne. Jim Mattis amerikai védelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy lelőnek bármely rakétát, amely az Egyesült Államok vagy szövetséges állam területét fenyegeti, de nem tudni, hogy egy következő hasonló – Japán irányába tartó – rakéta kilövése esetén megpróbálkoznának-e aktiválni rakétavédelmi rendszerüket. Kínos lenne, ha kudarcot vallanának, s egy ilyen lépést ráadásul Észak-Korea háborús oknak tekinthetne. Az elemzők szerint Kína is ellenezne egy közvetlen amerikai katonai választ.

Szerző

Barcelonai terror - Letartóztattak két férfit Marokkóban

Publikálás dátuma
2017.08.30. 10:33
Illusztráció: PAU BARRENA / AFP
A barcelonai terrortámadásokkal kapcsolatban Marokkóban letartóztatott két férfi egyikét azzal gyanúsítják, hogy ő szállíthatta a gázpalackokat, amelyek felhasználásával műemlék épületek felrobbantását tervezték. A bombagyártás során azonban véletlen baleset történt, s Alcanarban levegőbe repült egy épület, a romok között a 12 tagú sejt három tagját találták meg, s több mint száz propán-bután gázpalackot. 

Miután az eredeti terv meghiúsult, a sejt többi tagja a merényletek előrehozásáról döntött, s másnap két autóval is a tömeg közé hajtottak, a katalán főváros népszerű sétálóutcáján, a Ramblán, illetve Cambrils üdülőhely tengerparti sétányán. Itt a rendőröknek sikerült megállítani és ártalmatlanná tenni a terroristákat, öt támadót lőttek le.

A két marokkói letartóztatását Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminiszter tegnap jelentette be. A terrorista sejtet előző héten megsemmisítették, de a merénylet ügyében több nemzetközi szálon is folytatják a nyomozást. Az egyik kérdés, amelyre választ keresnek, az, hogyan tudtak a terroristák a gyanú felkeltése nélkül szert tenni a bombagyártáshoz szükséges alapanyagokra.

Szerző