Brüsszel szerint javult a romák helyzete

Összességében valamelyest javult a romák helyzete 2011 óta az Európai Unióban, azonban további erőfeszítésekre van szükség az oktatási és foglalkoztatási lehetőségek javításához - derült ki az Európai Bizottság által szerdán közzétett jelentésből.

Lassan javul a helyzet az Európai Unióban, például egyre több roma gyerek jár óvodába, és csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, az összkép ugyanakkor még mindig meglehetősen problémás, a romák nagyjából 80 százalékát továbbra is szegénység fenyegeti - derült ki az uniós tagországok romaintegrációs stratégiáinak végrehajtását értékelő dokumentumból. Az értékelés szerint az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén tapasztalható javulás "egyenlőtlen és szerény mértékű".

Mint írták, a korábbiaknál több roma gyerek - a 2011-es 47 százalékhoz képest 2016-ban 53 százalék - részesül óvodai nevelésben. E tekintetben Spanyolországban, Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon és Romániában volt érzékelhető a legjelentősebb fejlődés. Emellett a korai iskolaelhagyó romák száma a 2011-es 87 százalékról 2016-ban 68 százalékra csökkent.

A jelentés készítői hangsúlyozták, hogy ezek a számok még mindig túl magasak, és több országban továbbra is gondot jelent az oktatási szegregáció: Szlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában a roma gyermekek több mint 60 százaléka roma osztályokban, más gyerekektől elkülönítve tanul.

Egyes tagállamokban, köztük Magyarországon növekedett a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő roma fiatalok aránya (a 2011-es 56 százalékhoz képest 2016-ban 63 százalék), ami a szakértők szerint azt mutatja, hogy korántsem zökkenőmentes az átmenet az oktatásból a munka világába.

Több vizsgált országban is komoly problémát jelent az alapvető egészségbiztosítás hiánya. Bulgáriában és Romániában például a roma népesség fele nem fér hozzá az alapvető egészségbiztosításhoz - olvasható a jelentésben. "Az EU a tolerancia és az egyenlőség értékeire épült. Ezen értékeket mégsem élvezheti minden uniós állampolgár, és ez elfogadhatatlan. A tagországoknak fokozniuk kell az erőfeszítéseiket a romák integrációja terén, ha véget akarunk vetni az előítéleteknek, a szegregációnak és a diszkriminációnak" - emelte ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke.

Közleményében Vera Jourová uniós igazságügyi biztos az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés fontosságára hívta fel a figyelmet, az ugyanis szerinte kulcsfontosságú a jobb társadalmi integrációhoz, s ezáltal a munkalehetőségekhez és a jobb életkörülményekhez.

Szerző
2017.08.30 16:30

Oda a könyvelés, elégtek az európai ügyészségi csatlakozásért gyűjtött aláírások is DK irodájában

Publikálás dátuma
2018.11.19 15:30

Fotó: MTI/ Kocsonya Zsófia
Gyakorlatilag minden megsemmisült a Demokratikus Koalíció központi irodáiban a szombati épülettűzben - jelentette be a párt ügyvezető alelnöke.
Molnár Csaba hétfőn az épület előtt tartott sajtótájékoztatót, miután a párt néhány tagja felmehetett a kiégett tetőtéri irodákba. A politikus azt mondta, hogy az eszközeik és használati tárgyaik vagy elégtek vagy a lezuhanó gerendáktól, illetve az oltóvíztől semmisültek meg.
Még mindig csak annyit tudnak, hogy az épület alsó és az ötödik emeletén is kiütött egy-egy tűz, de a tűzoltóság egyelőre nem tudja megmondani, hogy van-e összefüggés a két eset között, mondta Molnár. A DK által kezelt adatbázisokat és személyes adatokat nem az épületben lévő szervereken tárolták, ezért azok biztonságban vannak,
a könyveléseik és irataik azonban megsemmisültek.
A politikus hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék munkatársai éppen az elmúlt héten kértek dokumentumokat tőlük, azokat már korábban átadták.
Azt is elmondta, hogy az irodáikban több kortárs művészeti alkotást is kiállítottak, ezek egy vagy kettő kivételével teljesen megsemmisültek.
Szintén elégett az összes, a közvetlen főpolgármester-választásért, valamint az európai ügyészség felállításának érdekében gyűjtött aláírásuk is
- jelentette be Molnár, aki egyúttal köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek felajánlották, hogy megosztják velük irodáikat. Ám a DK nem él a lehjetőséggel, mert nem férnének el. A párt központja több mint harminc alkalmazottnak adott helyet, ők átmenetileg a Képviselői Irodaházból, illetve otthonról folytatják munkájukat.
Az ügyvezető alelnök megköszönte a felajánlott adományokat is. Egy kérdésre felelte, hogy még nem tudják, hogy mikor és mennyit fog fizetni a biztosító, ezért az adományokból a működésükhöz leginkább szükséges eszközöket veszik majd meg.
2018.11.19 15:30

A kormány az állatkertben érzi magát Gruevszki miatt

Publikálás dátuma
2018.11.19 15:30

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Természetesen téma volt a Parlamentben a Magyarországra szökött volt macedón miniszterelnök ügye. Harangozó Tamás nem mondhatta el Orbán Viktornak címzett kérdését, mert megvonták tőle a szót.
A statisztikák szerint az ország leglátogatottabb intézménye a Fővárosi Állatkert, örömmel látom, hogy hamarosan akár a most második helyen álló Országgyűlés is felzárkózhat hozzá – ez a kijelentés Nikola Gruevszki Magyarországra szökött volt macedón miniszterelnök kapcsán hangzott el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről. A minisztert Varju László, a DK képviselője kérdezte a hazájában korrupció miatt két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt politikussal kapcsolatban. Varju László szerint a kormány a letelepedési kötvényekkel „soha be nem fektető befektetőket” engedett be nagy számban az országba, a Gruevszki megszöktetésében játszott magyar szerep, a különleges bánásmód pedig diktatúrákat, banánköztársaságokat idéz. Gulyás Gergely a válaszában a fentieken túl még azt mondta, hogy a Gruevszkit érintő menekültügyi eljárásról már „így is sokkal több információt közölt a kormány, mint azt számos nyugat-európai országban tennék”, az ügy pedig tisztán jogi megítélésű. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője kérdésében az uniós alapszerződés 83. cikkelyét idézte, miszerint egyes súlyos bűncselekmények esetében (ilyen a korrupció is), az EU jogi minimumokat állapít meg, az egyik ilyen, hogy a korrupcióért jogerősen elítéltek nem kaphatnak menekültstátuszt – feltéve, hogy az Orbán-kormány az ilyen eseteket nem „szabadságjognak” tekintik, aminek üldözése miatt az illető védelmet érdemel. A képviselő azt is kérdezte, milyen alapon kapott Gruevszki különleges elbírálást a Magyarországra lépése esetében, mivel a magyar törvények ilyet csak terhes nőknek, kisgyermekes anyáknak, kísérő nélküli kiskorúaknak, háborús traumákon átesetteknek biztosítja. Gulyás Gergely válaszában megismételte, hogy menekültügyi eljárás zajlik az ügyben, „mindezek a szempontok ennek keretében értelmezendők”, a bevándorlási hivatal önállóan dönt, ezért meg kell várni a határozatát. Egyébként pedig „a korrupció súlyos bűncselekmény, ezért ez a kormány szigorította is a büntetését”. Szabó Tímea szerint az egész ügyben „kínosabbnál kínosabb válaszokat ad a kormány”. Harangozó Tamás nem mondhatta el az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett kérdését, mert az elnöklő Jakab István megvonta tőle a szót. Az MSZP képviselője Pintér Sándor belügyminisztert is kérdezte volna, de nem fogadta el a válaszadónak kijelölt belügyi államtitkárt, ezek után szerette volna a Gruevszkire vonatkozó kérdését feltenni az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergelynek, de Jakab István erre már nem hagyott időt. Harangozó Tamás a Népszavának azt mondta, miután a sajtó gyakorlatilag teljes mértékben rekonstruálta Gruevszki menekülését, és azt, hogy ebben milyen formában vettek részt magyar diplomaták, azt akarta megkérdezni, hogy erre ki és milyen alapon adott nekik utasítást, illetve azt is elmondta volna, hogy az a különleges bánásmód, amire a kormány hivatkozik Gruevszkivel kapcsolatban, a törvények szerint tömeges migráció okozta válsághelyzetben nem alkalmazható, így a kormány mindenképpen megszegte saját törvényeit.
2018.11.19 15:30
Frissítve: 2018.11.19 15:30