Meghalt Makk Károly

Publikálás dátuma
2017.08.30. 19:27
Fotó: Molnár Ádám
Életének 92. évében szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze - tudatta az MTI-vel a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, amelynek az elnöke volt.

Makk Károly 1925. december 22-én született. Gyermekkorától rendszeres mozilátogató: édesapja az 1920-s évek elején némafilmes mozitermet nyitott egy raktárépületben Berettyóújfalun, ezt 1927-ben felváltotta a szülők által tervezett és építtetett Apolló Mozi. A debreceni Piarista Gimnáziumban érettségizett 1944-ben azzal az elhatározással, hogy filmrendező lesz. A család filmes kapcsolatai révén bekerült a Hunnia Filmgyárba fizetés nélküli gyakornoknak. Még ez év őszén Budapesten beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet–esztétika–magyar irodalom szakára. 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, és részt vett a Valahol Európában forgatásán. Itt került baráti kapcsolatba Radványi Gézával. Ez az együttműködés meghatározó lett kezdeti munkáiban. Jó néhány film után jutott el, tapasztalatait leszűrve, sajátos stílusához, melynek lényege a könnyedség, a meseszövés tisztasága, a pontos forma. Számára ezek a filmkészítés alapnormái. Első filmjét, a Liliomfit, 1954-ben, a Sztálin halála utáni „politikai enyhülés” korában forgatta. Ez a vígjáték 1955-ben sikerrel szerepelt a cannes-i filmfesztiválon. A korábbi magyar fogadtatás és a nemzetközi részvétel alkotóját beemelte a legjelentősebb rendezők közé, évente készíthette filmjeit. 1953 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975 óta egyetemi tanár. 2003-tól Berettyóújfalu, 2004-től Budapest díszpolgára.

1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, 2011 szeptemberétől elnöke.

Főbb művei: Az itthon fenntartással fogadott Ház a sziklák alatt (1957) San Franciscóban elnyerte a legjobb film díját. Cannes-ba hat filmjét hívták meg az Arany Pálmáért folyó versenybe (Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat)közülük kettő díjat nyert. A Szerelem (1971) megkapta a zsűri nagydíját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari alakítását külön kiemelte (mention spéciale) a zsűri. Az Egymásra nézve (1982) elvitte a FIPRESCI (Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége) díját, főszereplője, Jadwiga Jankowska-Cieslak megkapta érte a legjobb női alakítás díját. Filmjei megjárták a londoni, New York-i, San Sebastian-i, madridi stb. fesztivált is, és jó néhány díjat nyertek. Szerelem című művét 2001-ben beválasztották a világon valaha készült száz legjobb film közé. David Robinson, a Times filmkritikusa Makk Károly 80. születésnapjára készült cikkében írja: „Munkáit a pontosság, a mesteri technikai tudás, az atmoszférateremtés jellemzi, a történetet finom ösztönnel építi fel”.

Díjak – 1959: Balázs Béla-díj; 1970: Érdemes Művész; 1973: Kossuth-díj; 1982: Kiváló Művész; 2000: Karlovy Vary Életműdíj; 2003: Hazám-díj; 2004-től: a Magyar Mozgókép Mestere; 2005: Magyar Köztársasági Érdemrend, középkereszt a csillaggal, Magyar Filmkritikusok Életműdíj; 2007: Vox Car Magazin Életműdíj; 2008: Prima Díj; 2014: A Nemzet Művésze, 2016: Cannes, Classic section diploma, 2016: Cinéfest Életműdíj, Miskolc. 

Szerző
Frissítve: 2017.08.30. 19:54

Velencei Filmfesztivál - Szatírán túli rezsicsökkentés

Publikálás dátuma
2017.08.30. 18:24
FOTÓ: AFP

A Kicsinyítés című Oscar-gyanús filmmel nyitott az idei fesztivál Velencében. Rendezője, Alexander Payne mer és tud nagyban gondolkodni. Ő az, aki elegáns módon képes keserédes komédiákban csomagolva mély és emberi filmeket készíteni, melyekkel Hollywood aranykorát szinte egyedüliként gondolta tovább. Ami pedig most az eszébe jutott, az egyszerűen frenetikus: egy norvég tudós, aki a túlnépesedés miatt a Föld megsemmisülésétől retteg, felfedezi, hogyan lehet az eredeti méreténél huszonhétszer kisebbre kicsinyíteni. Elindul egy grandiózus történet, mely ettől a ponttól kezdve lehetne egy epikus sci-fi, de Payne-t sokkal jobban érdekli a kisember sorsa.

A filmigazgató nem Berlusconi kedvence
Alberto Barbera, a Velencei filmmustra igazgatója tud valamit, amit mások nem. 2012-es visszatérése óta – volt már periódus korábban, amikor ő irányította a rendezvényt, de Silvio Berlusconi idején nemkívánatos személy volt – mindig talál egy olyan amerikai filmet, mely néhány hónappal később mérvadó lesz az Oscar-gálán. Ilyen volt a Gravitáció, a Birdman, a Spotlight vagy tavaly a Kaliforniai álom.
Természetesen most sincs ez másképpen, az idei, szerda este vetített nyitófilm, az Alexander Payne rendezte Kicsinyítés (Downsizing) már a világpremier napján, az első sajtó és szakmai vetítések után az a beszédtéma, hogy vajon hány Oscart fog jövőre nyerni. Persze, lehet mondani, hogy mindez showbiz és megfelelő időzítés kérdése, de pont ezért érdemes hangsúlyozni, a Kicsinyítés a maga nemében zseniális alkotás.

Jelen esetben Paul Safraneké (Matt Damon alakításában), aki immár a globalizmus áldozata és hagyja magát megdumálni, hogy sokkal jobban fog kijönni anyagilag, ha ő is lekicsinyíti magát és csatlakozik egy miniemberekből álló kolóniához. A mű még itt is számos ponton kapaszkodik a sci-fi műfajához, de Payne-t sokkal jobban érdekli a klasszikus mesemondás, azon belül a hibákkal teli, ügyetlenül élő ember sorstragédiája. Ehhez persze kellenek barátok, akik szembesítik a valósággal (a szerb csempészt játszó Christoph Waltz és a hajóskapitány haverját alakító Udo Kier röhejesen jók), illetve egy bizarr szerelem is egy vietnami nővel, akit hazájában a börtönben kicsinyítettek le, de el tudott menekülni egy tévé dobozában. Ezzel ő lett az első mini-migráns.

Safraneknek nagyon sokszor kell megjárnia a poklot, hogy rájöjjön: az élet valami egészen más, mint amit arról ő gondolt. A film ezzel párhuzamosan egyre inkább tendál a klasszikus dráma és az abszurd ötvözetévé. Ahogy Payne a vetítés utáni sajtótájékoztatón megjegyezte: sokat tanult Csehovtól, aki csak addig írta a szatíráit, míg azoknak mélysége, drámai éle lett. Ehhez csak azt tenném hozzá, hogy Payne korábbi műveiben, de főleg a Gimibosziban, a Kerülőutakban és a Nebraskában is olyan karaktereket ábrázolt, akik szenvednek attól, hogy túl kicsik a világegyetemben – most még azzal a szituációval is eljátszik, hogy a fizikális változás terhével is megáldja a hősét. Mesteri. Mindemellett az is biztos: Alexander Payne egyre magabiztosabban járja a saját útját, egyre inkább filozófus, mintsem „szórakoztató” filmes. Reméljük, még sokáig hagyják ezt neki.

Mit szólnak majd ehhez Trump szavazói?
Mivel a filmben a sejtszintű kicsinyítés a Föld klíma változása és a globális felmelegedéstől való félelem inspirálta, pikáns kérdést is kapott Velencében Alexander Payne. Jelesül, hogy szerinte mit fognak gondolni Trump szavazói, ha megnézik a filmjét. A direktor azzal vágta ki magát, hogy ő semmilyen nézőnek a reakcióját nem tudja megjósolni. Nemhogy a Trump szavazókét.
„Készítettünk filmet már választási rendszerről, abortusz vitáról. Minket jobban érdekel a humanizmus, mint a politika, de ha már muszáj beszélnünk róla, akkor azt személyes módon tesszük meg – tette hozzá Jim Taylor, Payne állandó társírója, producere.

Gyurcsányék pert nyertek Felcsút ellen

Publikálás dátuma
2017.08.30. 15:34
A felcsúti Pancho Aréna FOTÓ: Népszava
A DK ismét pert nyert a Felcsút ellen – írja az ellenzéki párt közleményében. A bíróság kimondta: a TAO közpénz, ezért ki kell adni, mire költötték.

Az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány évek óta a legtöbb közpénzt kapja TAO-támogatás keretében. A DK több, mint egy éve pereskedik azért, hogy megtudják: mire költi Orbán és Mészáros klubja az adóforintokat. A most érintett időszakot tekintve ez egy elsőfokú döntés, amelyet a Székesfehérvári Törvényszék hozott meg. Ez két időszakra vonatkozik: 2011. júliusától 2012. decemberéig, valamint 2015. novemberétől 2017. februárjáig. A két időszak közti intervallumot érintően korábban a Fővárosi Ítélőtábla döntött ugyanúgy, mint most, de ott már másodfokon.

A bíróság – ahogy korábban – most is kimondta: mivel az állam egy bevételi forrásáról mondott le, a TAO “közvetett állami támogatás”, tehát közpénz. A Demokratikus Koalíció felszólítja Orbán Viktort, hogy ne titkolózzon és ne bújjon az ügyvédei mögé, hanem teljesítse a bírósági döntést! Az embereknek joguk van tudni, hogy kaptak-e a Felcsúthoz jutott közpénzekből Mészáros Lőrinc vagy az Orbán-család vállalkozásai.

A felcsúti per mellett a DK számos másik adatkikérési pert is folytat a futballklubok ellen. Tudni akarjuk, hogy mire költötték azt a közpénzt, amit az oktatásra és az egészségügyre kellett volna fordítani. A DK azért is üdvözli a bíróság döntését, mert ezek az adatok fontosak lehetnek a 2018 utáni felelősségre vonásnál - írja a párt közleményében.

Szerző