Jó formában a munkaerőpiac

Egyre javulnak mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatási adatok Magyarországon, lassan a munkaerőhiány válik a gondok forrásává. A KSH által tegnap közzétett adatok szerint május és július vége között a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 5 százalékkal, valamint az április-júniusban mért 4,3 százalékkal. A foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé nőtt, ez éves összevetésben 62 ezerrel több foglalkoztatottat jelent. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a legújabb adatokról elmondta, hogy a szezonális munkák felfutásának is köszönhető a munkaerő-piaci adatok javulása, mivel a szakképzetlen munkaerő ebben az időszakban hagyományosan könnyen talál állást.

A tavalyi 61,3 százalékos foglalkoztatási arány is 62 százalékra növekedett. A friss számokból az is kiderül, hogy a kormány fokozatosan visszavesz a közalkalmazottak támogatásából, ami abból is látszik, hogy most már 40 ezer fővel kevesebben vannak, mint egy évvel korábban. „Bár pontos adatokat nem lehet látni, de a közmunkaprogramból távozók egy része valószínűleg az elsődleges munkaerőpiacon kapott állást. Mindezek egy egészségesebb munkaerő-piaci szerkezet irányába mutatnak” - mondta Németh Dávid.

A tanévkezdetre tekintettel közzétettek egy friss felmérést a diákmunkáról. Kiderült, hogy amíg 2010-ben még 420 ezer diák vállalt munkát évente, addig ma már csak 170 ezer. A nappalis diákok 35 százaléka rendszeresen, további 30 százaléka alkalmilag végez munkát. A diákok legerősebb motivációja a pénzkereset mellett a választott szakmával kapcsolatos tapasztalat- és gyakorlatszerzés. A Job Force Iskolaszövetkezet közlése szerint a diákmunkára jelentkezők már csak mindössze 30 százaléka hajlandó nettó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni.

Szerző
2017.08.31 07:26

324,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel - írta az MTI.
Az euró 324,27 forinton forgott reggel hét órakor, 21 fillérrel erősödött a jegyzése a péntek esti 324,06 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,92 forintról 276,08 forintra, míg a svájci franké 287,65 forintról 287,71 forintra emelkedett.
A jent 2,4521 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,4508 forinttal.
Az euró 1,1744 dolláron forgott, napi szinten 0,03 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal erősödött az euró, 1,1269 frankot ért.
Egy dollárért 0,9596 frankot kértek, 0,08 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 112,59 jent ért.
Szerző
2018.09.24 08:15

Nem segít az áfacsökkentés sem, drágul szinte minden élelmiszer

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Akár tíz százaléknál is nagyobb mértékben emelkednek év végéig az élelmiszerárak a takarmány, az energiaárak, a bérek növekedése miatt. Több termék esetében az öt százalékos áfa csak a még erőteljesebb drágulást ellensúlyozza.
Mélyebben kell a zsebébe nyúlnia a fogyasztóknak, ha sertés-, illetve baromfihúst, kenyeret, tejet, vagy tejterméket akarnak vásárolni. Bár termékenként is eltérő mértékben, de átlagosan 10-12 százalékkal emelkednek az év végéig a legfontosabb élelmiszerek árai. A sertéscomb például kilónként 120-130, a csirke mellfilé 150-160 míg a kenyér minőségtől, fajtától függően 25-80 forinttal kerülhet többe. Az UHT és az ESL tej csak azért nem drágul, mert évekig tartó huzavona után a kormány végül beadta a derekát, és engedett a szakmai és érdekvédelmi szervezetek kérésének és 2019. januárjától az 5 százalékos áfa körbe kerülnek. Az élelmiszerláncok 8-10 százalékos tejárcsökkentéssel számolnak, de nagy kérdés, hogy ebből mi valósulhat meg. Azt ma még nehéz megmondani, mikor jut a tej a sertéshús sorsára, vagyis milyen gyorsan tűnik el a kedvezményes áfa hatása a fogyasztói árakból. A sertéscombnál maradva, jelenleg átlagosan 1210 forint kilója, ami a 2015-től érvényes 5 százalékos áfakör bevezetése óta eltelt 2,5 év alatt 16 százalékos drágulást jelent.
Az áremeléseknek egyszerre vannak hazai és nemzetközi okai. Több mint 10 százalékkal kevesebb búza termett az idén, a tavalyi 5,2 millió tonna helyett 4 825 ezer tonnát takarítottak be. A takarmánybúza aratáskori induló ára 2017-ben tonnánként 43–44 ezer forint volt, 2018. nyarán ez már eleve 47-48 ezerről indult, de már inkább az 50 ezerhez közelít. A kukorica tonnánkénti ára egy évvel ezelőtt átlagosan 40 ezer forint körül volt, míg idén már 44 ezerért kínálják. Az időjárás nemcsak Magyarországon, de Európa és a világ több, nagy gabonatermelő országában sem kedvezett a jó termésnek. Oroszországban és Ukrajnában 25-30 százalékkal kisebb volt a termés a tavalyihoz képest. 
A sertéshús termelői árában a takarmány aránya eléri a 70, de a baromfi esetében is 60-65 százalékot, ami meghatározza az átadási árakat. A sertéstartók az árak csökkenésére számítottak ugyan az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése miatt, de végül ez nem következett be, mert a Romániában fertőzés miatt levágott mintegy 100 ezer jószág hiányt teremtett az export piacokon. Ha a járvány nem terjed tovább, akkor az Európában felhalmozódó készletek mérsékelhetnék a drágulás ütemét. Ellenkező esetben a folyamat felgyorsulhat. A nyerstej árát a feldolgozóipar szeptembertől 12 százalékkal, a többi tejtermékét 5-7 százalékkal emelte, mert az átlagos 0,5 százalékos profit nem elegendő sem a fejlesztésekre, sem a termelői tej átvételi árának emelésére. Márpedig a tejágazatban is növekedtek a költségek, a 38-40 százalékkal nőttek az  energia, a 8-10 százalékkal pedig az üzemanyagárak, míg a bérekre két év alatt átlagosan egyharmaddal többet fordítottak a cégek. A fejlesztésekhez pedig megfelelő profitra van szükség – nyilatkozta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. Legalább ilyen fontos, hogy a termelők se veszteséggel állítsák elő a nyers tejet, hiszen jelenleg a hazai átlagos felvásárlási ár 91,4 forint, miközben az önköltség ennél magasabb, vagyis a tejgazdaságok veszteséggel működnek. A feldolgozóknak emelniük kell a felvásárlási árakat, hiszen létérdekük a termelők talpon maradása. Novembertől a feldolgozóipar további, igaz, a szeptemberinél kisebb mértékű áremelésre készül. A feldolgozóipar óriási munkaerőhiánnyal küzd mert magasabb bérek miatt elmennek a dolgozók, ezért a tejágazatban jövőre is emelni kell a betanított munkások bruttó 180-200 ezer, valamint a szakmunkások a 300-350 ezer forintos fizetését. Emellett erősíteni kell az automatizálást. A baromfihús is drágább lesz a takarmányárak és a kínálati piac szűkülése miatt. Az olcsó dél-amerikai, főleg brazíliai csirkeimport ugyanis elsősorban a szalmonella fertőzés miatt alaposan visszaesik 2018-ban. A tavalyi 500 ezer tonna, jellemzően mellfilé helyett, legföljebb 250-300 ezer tonna érkezik. A hazai baromfiforgalom nagyjából 50 százaléka a csirke, s élősúlyban számolva ez évi 300-330 ezer tonnát tesz ki. Termékféleségenként eltérő mértékben, de átlagosan a baromfihús is 10-15 százalékkal drágul idén. A baromfihús ára európai szinten is emelkedik az említett okok miatt. A hazai 5 százalékos áfának köszönhetően kisebb mértékű a drágulás, mint azokban az országokban, ahol a baromfihús áfája magasabb. Az árakat nemcsak a költségek növekedése mozdíthatja feljebb, hanem az is, hogy idén ősszel is lesz-e madárinfluenza járvány, és sajnos rossz előjel, hogy Oroszországban egy új vírustörzs jelent meg – mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BAT) elnöke, igazgatója. A szakember szerint ha a dél-amerikai országok és az unió között létre is jön a baromfi hús importjáról szóló megállapodás, az egyelőre csak elméleti lehetőség lesz, hiszen többnyire egyikük sem teljesíti az uniós állategészségügyi előírásokat. Így az olcsó dél-amerikai baromfi egyelőre nem nyomja le az európai árakat.

Tárgyalnak az árakról

Az áremeléseket korlátozza a kereskedelemben az éles verseny, illetve a hazai vásárlók árérzékenysége. Kétségtelen, hogy egyes élelmiszerek esetében megindult egy drágulási folyamat, de a termékpálya minden szereplőjének nemcsak az az érdeke, hogy talpon tudjon maradni, hanem az is, hogy a fogyasztók ne vásároljanak kevesebbet, mert a legalapvetőbb élelmiszereken kívül sok terméknél az áremelkedés forgalom csökkenéssel jár – említette Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A termelők, feldolgozók, kereskedők ártárgyalásain dől el, mi az az ár, amit a vásárló még elfogad. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bolti árak között is van különbség ugyanazon termék esetében is.   

2018.09.24 08:00
Frissítve: 2018.09.24 08:00