Jó formában a munkaerőpiac

Egyre javulnak mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatási adatok Magyarországon, lassan a munkaerőhiány válik a gondok forrásává. A KSH által tegnap közzétett adatok szerint május és július vége között a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 5 százalékkal, valamint az április-júniusban mért 4,3 százalékkal. A foglalkoztatottak száma 4,4 millió fölé nőtt, ez éves összevetésben 62 ezerrel több foglalkoztatottat jelent. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a legújabb adatokról elmondta, hogy a szezonális munkák felfutásának is köszönhető a munkaerő-piaci adatok javulása, mivel a szakképzetlen munkaerő ebben az időszakban hagyományosan könnyen talál állást.

A tavalyi 61,3 százalékos foglalkoztatási arány is 62 százalékra növekedett. A friss számokból az is kiderül, hogy a kormány fokozatosan visszavesz a közalkalmazottak támogatásából, ami abból is látszik, hogy most már 40 ezer fővel kevesebben vannak, mint egy évvel korábban. „Bár pontos adatokat nem lehet látni, de a közmunkaprogramból távozók egy része valószínűleg az elsődleges munkaerőpiacon kapott állást. Mindezek egy egészségesebb munkaerő-piaci szerkezet irányába mutatnak” - mondta Németh Dávid.

A tanévkezdetre tekintettel közzétettek egy friss felmérést a diákmunkáról. Kiderült, hogy amíg 2010-ben még 420 ezer diák vállalt munkát évente, addig ma már csak 170 ezer. A nappalis diákok 35 százaléka rendszeresen, további 30 százaléka alkalmilag végez munkát. A diákok legerősebb motivációja a pénzkereset mellett a választott szakmával kapcsolatos tapasztalat- és gyakorlatszerzés. A Job Force Iskolaszövetkezet közlése szerint a diákmunkára jelentkezők már csak mindössze 30 százaléka hajlandó nettó 700 forintos órabér alatt munkát vállalni.

Szerző

Erősödik az euró, a forint ellenáll

Az észak-koreai rakétakísérlet két és féléve nem látott rekordmagasságba emelte az euró árfolyamát, az európai valutát kedden 1,2028 dollárért "mérték" a piacokon. Szerdára csillapodott a láz, valamivel 1,2 dollár alatt nyitott a jegyzés. Az év eleji szinthez képest immár 14, az utóbbi egy héten közel 2 százalékkal értékelődött fel az európai fizetőeszköz a zöldhasúval szemben, de a tendencia minden fontosabb fizetőeszközzel szemben érvényesült. Három közép-európai ország valutája, a magyar forint, a cseh korona és a lengyel zloty pozíciója viszont kivételként nem változott érdemben. A dollárt az ázsiai feszültségek mellett Trump elnök ténykedése, valamint az amerikai statisztikák bizonytalanságai sem segítik. A befektetők egyre inkább úgy gondolják, 2018. nyara előtt nem kerül sor kamatemelésre, az addigra várhatóan távozó jegybankelnök, Janet Yellen is erre célzott a napokban Jackson Hole-ban, az immár 39 éves múltra visszatekintő bankártalálkozón. Ugyanitt európai kollégája, Mario Draghi gyakorlatilag semmit nem mondott a közeljövő terveiről, elemzők állítják, hogy az Európai Központi Bank (EKB) szeptember 7.-i ülésén is csak verbális megnyilvánulásokra lehet számítani. A közös valuta év eleje óta folyamatos izmosodását egyébként a valós gazdasági folyamatok is alátámasztják, miközben az európai országok teljesítménye kellemes meglepetéseket okoz, a tengeren túl több a csalódást, vagy csak bizonytalanságot okozó üzenet. Az infláció alakulása, elmaradása a kitűzött szinttől, azonban mindenütt kérdéseket vet fel a monetáris politikával kapcsolatban. Az EKB legfontosabb feladata jelenleg, hogy megakadályozza a túlzott árfolyamkilengéseket, az euró egy határon túli izmosodása bizonyos, törékenyebb országok, így Olaszország, vagy Franciaország számára kedvezőtlen helyzetet teremthet - figyelmeztetnek az elemzők. A JP Morgan szakértői úgy vélik, ez év végéig megmarad az 1,2 dollár közeli árfolyam, ám 2018. harmadik negyedére már 1,25 dollárra várják az euró piaci értékét.

Szerző

Választási pénzosztás

Publikálás dátuma
2017.08.31. 07:22
Kérdéses, hogy a beruházás mekkora részét finanszírozza az Unió. FOTÓ: Vajda József
A kormány a költségvetés terhére előre kifizeti az uniós támogatásokat, vagyis az adófizetők pénzén védi meg a „jó hírét”.

Az Európai Uniótól különböző jogcímeken érkező támogatások - belépésünk, vagyis 2004 óta - a magyar gazdaság motorját jelentik. Ha ütemtelenül érkeznek az uniós pénzek - amire számos példa akadt - azt erős hullámzással követi a beruházások alakulása, és ennek révén a gazdasági növekedés üteme is. A Policy Agenda legfrissebb jelentésében ezúttal kutatók nem az ingyenpénzek felhasználásának hasznosulását vizsgálták meg, hanem azt, hogy az Európai Uniótól kapott támogatások miképpen befolyásolják a költségvetés helyzetét, beleértve a hiány alakulását is - tudta meg a Népszava Kiss Ambrustól, a kutatóintézet vezetőjétől. Az ugyanis közismert tény, hogy ezeket az Európai Bizottság által jóváhagyott (kialkudott) forrásokat a költségvetésen keresztül osztja el a magyar kormány a pályázók, illetve a kiemelt projektek között. Az korábban sem ment ritkaságszámba - mondta az elemző -, hogy a magyar kormány élt azzal a lehetőséggel, hogy előleget adjon a támogatott félnek a költségvetés terhére. Vagyis ilyenkor azt a gyakorlatot követik, hogy amíg a támogatott projekt nem jut elszámolható fázisba, akárcsak részben is, addig az előleget csak és kizárólag a magyar adófizetők állják.

A jövő tavasszal esedékes országgyűlési választások közeledtével - amolyan hangulatjavító intézkedésként - a magyar kormány presztízskérdést csinál abból, hogy a 2020-ig tartó uniós gazdasági ciklus első felében valamennyi uniós pályázatot kiírjon. Könnyű belátni, ha a magyar kormány - akár csak politikai okokból is - sok pénzt fizet ki előlegként a nyertes pályázóknak, akkor nagy a költségvetés kockázata - érvelt Kiss Ambrus.

A Policy Agenda összehasonlította azt is, hogy a korábbi kormányzati időszakokban mennyivel többet költött az állam a támogatások kifizetésére, mint amennyit Brüsszelből támogatásként megkapott. Az adatokból kiderült, hogy 2010-ig mindössze 39 százalékos volt a költségvetési forrásokból történő megelőlegezés, ami az Orbán-kormány alatt 77 százalékra ment fel. Ez akár hasznosnak is tűnhet - érvelt a szakember -, hiszen úgy látszik, mintha a költségvetési pluszpénzek felpörgetnék a fejlesztési rendszert.

Ezidáig a magyar állam 16 600 milliárd forintot fizetett ki olyan programokra, amelyeket részben az Európai Unió finanszírozott, ez éves átlagban 1 256 milliárd forint költségvetési kiadást jelentett. A költségvetésbe ugyanakkor 2017 közepéig 10 000 milliárd forint uniós támogatás érkezett. Míg a költségvetésnek 2010-ig éves átlagban 151 milliárd forintot kellett hozzátenni az Európai Bizottságtól érkező támogatásokhoz, addig 2011-2017 között ez 800 milliárd forintra emelkedett. Az adatok azt mutatják, hogy 2016-ban és 2015-ben már mintegy 1500 milliárd forint körüli többletigény jelentkezett.

A magyar kormány ténylegesen úgy tesz, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba. Mindezt azon az áron is, hogy ennek ellentételezéséhez, azaz az Európai Uniótól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez azonban nagyon jelentős forrásokat szív el más intézményrendszerektől.

Az kétségtelen tény, hogy a támogatottak előnyösebb helyzetbe kerülnek, mintha a költségvetés nem előfinanszírozna, hiszen nem kell meghitelezniük azt a beruházást, amelyet megnyertek, viszont a beruházást nem hajtják végre előbb, hiszen az a támogatási megállapodástól függ. Az egésznek a terhét végül is nem kis mértékben az adófizetők állják, és tulajdonképpen az oktatás, egészségügy elől szívják el ezt a forrás, bár - fűzte hozzá Kiss Ambrus -, az azonban korántsem bizonyos, hogy a kormányzat a meg nem előlegezett pénzeket hasznosabban költené el.

Szerző