Légicsapást mérhetnek az Iszlám Állam konvojára

Az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció harci gépei légitámadást intézhetnek a libanoni határ felől Kelet-Szíriába tartó IS-konvoj ellen. Az Egyesült Államok vezette koalíció szóvivője tegnap közölte, már lebombáztak egy kis hidat, hogy megakadályozzák az Iszlám Állam Libanonból evakuált harcosainak továbbhaladását. Az Egyesült Államok és Irak is elítélte Szíria és a libanoni Hezbollah megállapodását, amelynek értelmében az Iszlám Állam egységeit nem megsemmisítik, hanem buszokkal átszállítják a terrorszervezet ellenőrzése alatt álló iraki területre.

Szerző

Nem kér az SPD a nagykoalícióból

Publikálás dátuma
2017.08.31. 07:35
Fotó: AFP/Jan Woitas/DPA

Egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a szeptember 24-én esedékes német parlamenti választás után folytatja munkáját a jelenlegi nagykoalíció. Bár a kisebbik koalíciós partner szociáldemokraták vezetése hajlana a CDU/CSU-val való kormányzati együttműködés folytatására, annál is inkább, mert a pártok között alig voltak jelentősebb viták 2013 óta, a tagság azonban nem óhajtja azt, hogy az SPD további négy évig a másodhegedűs szerepében maradjon. A szociáldemokrata tagság, illetve a tartományi pártszervezetek többsége úgy véli: ha a balközép politikai erő nem nyeri meg a voksolást, akkor inkább vonuljon ellenzékbe. Az SPD tagjai egy baloldali koalíció létrejöttét pártfogolnák, a szociáldemokraták, a Zöldek, illetve a Balpárt között, a közvélemény-kutatások szerint azonban erre nincs esély. „A tagság nagyobbik fele nem támogatja a nagykoalíciót” – jelentette ki a Bloombergnek Ingrid Arndt-Brauer, a Bundestag költségvetési bizottságának elnöke.

Fotó: AFP/Jan Woitas/DPA

Fotó: AFP/Jan Woitas/DPA

Az idei év elején Martin Schulz kancellárjelöltté való megtétele, majd pártelnökké választása után az SPD megindult ugyan felfelé a lejtőn, mostanra azonban visszasüllyedt arra a szintre, amelyen a Schulz-éra előtt tengődött. Irodától függően 22-24 százalékos a párt támogatottsága, így 12-17 százalék választja el a CDU-tól.

Ha a tagság valóban ellenzi a nagykoalíciót a pártvezetés ellenében, úgy a CDU/CSU-SPD-együttműködésre azért nincs esély, mert a kereszténydemokrata-szociáldemokrata házasság folytatásával kapcsolatban a tagok véleményét is kikérik. Így történt ez a 2013-as koalíciókötés után is, amikor az SPD pártfogóinak 76 százaléka mondott igent a nagykoalíció létrejöttére.

Martin Schulz ugyan a kampány során többször is kizárta a nagykoalíció folytatását, szakértők azonban ezt inkább kampánytrükknek tartották a részéről. Egyes szakértők Ausztria példájából kiindulva ellenzik a nagykoalíció folytatását. Bécsben az Osztrák Néppárt és a szociáldemokraták együttműködése a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt megerősödéséhez vezetett. Mindezek alapján az úgynevezett Jamaica-koalíció a valószínű a német választás után, azaz a CDU/CSU, a szabaddemokrata FDP és a Zöldek házassága.

Szerző

Varsó feladja a leckét

Publikálás dátuma
2017.08.31. 07:33
Fotó: AFP/Odd Andersen
Maradhattak a véleménykülönbségek Juncker és Merkel között Varsó ügyében. Erre utalhat a bizottsági elnök szűkszavú reakciója.

A német kancellár tegnap Berlinben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel. A reflektorfényt sosem kerülő európai bizottsági elnök ezúttal meglehetősen visszafogottan értékelte a megbeszéléseket. Mint a Twitteren írta, „jó tárgyalásokat folytattak Európa jövőjéről”. A szűkszavúság arra utalhat, hogy legfőbb témájukat, a lengyel kérdést illetően nem jutottak dűlőre. Abban azonban tegnapi megbeszéléseik során is egyetérthettek, hogy nem szabad szó nélkül hagyni a lengyelországi eseményeket. A számos nemzetközi bírálatra fittyet hányva a varsói kabinet ragaszkodik az igazságügyi „reformhoz”, amely véget vetne a hatalmi ágak szétválasztásának és lényegében teljhatalmat biztosítana a kormányzó jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) számára.

A német kancellár már keddi sajtóértekezletén is úgy foglalt állást, „nem maradhatunk csendben” a lengyelországi történések láttán. A varsói kabinet, amely nem arról ismert, hogy jól viselné a bírálatokat, hamar válaszolt is a kancellárnak. Nemcsak visszautasította a vádakat, hanem Berlint vádolta azzal: nem tartja magát a demokratikus alapjogokhoz. Merkel kedden új elemmel is szolgált. Úgy fogalmazott, hogy bár fontos az Európai Unió egysége, a jogállamiság még inkább az. Mindez azt sejteti, hogy amennyiben negyedszerre is megválasztják kancellárnak a szeptembert 24-én megrendezendő német parlamenti választás után, amire igen jó az esély, akkor keményebb fellépésre számíthatnak az EU alapértékeit sorozatosan megsértő országok, így Varsó és Budapest.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter mindenesetre a tőle megszokott hevességgel reagált a kancellár szavaira. „Ezek a kijelentések csak azt erősítik meg, hogy itt csak a politika számít, a tények nem”. Azt is közölte, hogy kormánya nem hátrál meg és kitart a jogszabály mellett. Szerinte a demokrácia németországi hiányát mutatja az, hogy a 2015-ös kölni szilveszteri eseményeket, amikor nőket erőszakoltak meg muzulmán bevándorlók, „agyonhallgatta” a német sajtó.

Az Európai Bizottság a vitatott igazságügyi törvények miatt a nukleáris opciónak is nevezett 7-es cikkely aktiválását jelentő eljárás megindításával fenyegette meg Lengyelországot. Varsó azonban hétfőn, az Unió által megadott ultimátum lejárta után alaptalannak nevezte a brüsszeli kifogásokat. A Bizottság egyelőre nem nyilatkozott arról, mikor foglalkozik legközelebb a lengyel kérdéssel. Egy brüsszeli szóvivő ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy alaposan górcső alá veszik a 12 oldalas lengyel választ. A hogyan továbbról szeptemberben dönt majd az Európai Bizottság. Brüsszelnek alaposan meg kell fontolnia, mi tévő legyen, mert Budapest már nem egyszer jelezte: ha a lengyelek szavazati jogáról kellene voksolni, megvétózná a határozatot. Mint a Der Spiegel legutóbbi kiadásában írta, a német kancellár azért nem támogatja a 7-es cikkely aktiválását, mert úgy véli, a magyar vétó miatt a szavazást nem koronázhatja siker, egy kudarc pedig vereség lenne Brüsszel számára. Másrészt Merkel nem akarja azt sem, hogy teljesen elhidegüljön a német-lengyel viszony. Erre keddi sajtóértekezletén is utalt.

Jean-Claude Juncker viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamoknak tartaniuk kell magukat az európai alapértékekhez. Mint – ország megnevezése nélkül – fogalmazott, néhány tagország „kilométerekre” van ettől. Hozzátette, „gondoskodni fognak” arról, hogy mihamarabb megváltozzék .

Múlt héten Emmanuel Macron francia elnök bulgáriai látogatása során nyilatkozott úgy, hogy a lengyelek jobb kormányt érdemelnének a mostaninál, amire Beata Szydlo miniszterelnök arogánsnak nevezte a francia elnököt, egyúttal politikai tapasztatlansággal vádolta.