Újra bíróság előtt a józsefvárosi polgármester

Publikálás dátuma
2017.08.31. 20:51
Kocsis Máté FOTÓ: Tóth Gergő
Első fokon újrakezdődött a Józsefvárosi önkormányzat és Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) kerületi polgármester ellen a Magyar Helsinki Bizottság által indított per csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. A jogvédő szervezet szerint Kocsis Máté egy 2015-ös augusztusi Facebook-bejegyzésével zaklatta a Magyarországra érkezett migránsokat.

Az újraindult elsőfokú per első tárgyalási napján az ügyben eljáró bíró, Gál Zsófia Lívia az iratokat ismertetve felidézte: az előző eljárásban az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. A jogvédő szervezet fellebbezett és a másodfokon eljáró bíróság kimondta: helye van a közérdekű igényérvényesítésnek a felperesi oldal által, azaz indíthat ilyen jellegű személyiségi jogi pert az alperesekkel szemben, továbbá Kocsis Máté nem magánszemélyként, hanem polgármesterként tette a bejegyzést, ezért az egyenlő bánásmód törvény személyi hatálya kiterjed rá.

A másodfokú bíróság azért helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, mert az elsőfokú bíróság nem foglalt állást arról, hogy az említett Facebook-bejegyzés zaklatásnak minősül-e - mondta el Gál Zsófia Lívia, hozzátéve, hogy a másodfokú bíróság szerint ezért bizonyítást kell lefolytatni.

Kocsis Máté 2015. augusztus 4-i Facebook-bejegyzésében egyebek mellett az áll: "a nemrég felújított II. János Pál pápa terünket teljesen tönkretették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen. Ezért a mai napon határozottabb fellépésre és erőforrás-átcsoportosításra utasítottam a közterület-felügyelőket, és ugyanerre kértem a rendőröket is."

Az alperesek jogi képviselője szerint nem valósult meg az emberi méltóság sérelme, a zaklatás, az elsőfokú alperesnek - az önkormányzatnak - a bejegyzéshez nincs köze, Kocsis Máté véleményt nyilvánított a közügyet érintő bejegyzésében a látott állapotokról lakossági bejelentések alapján, kellő körültekintés és gondosság mellett, továbbá a bejegyezés - amely politikai vita keretében történt meg - állításai megfelelnek a valóságnak. Vitatják azt a felperesi álláspontot is, hogy a bejegyzés általában vonatkozott minden migránsra.

A Magyar Helsinki Bizottság az egyenlő bánásmódról szóló törvényre hivatkozva perelte be Kocsis Mátét és az általa irányított önkormányzatot, ugyanis a jogvédő szervezet szerint a nyilvános, "menekültek ellen uszító" bejegyzés megbélyegző, előítéltek erősítésére, a gyűlölet felerősítésére alkalmas.

A felperes jogi képviselője fenntartotta, hogy az eljárásban szükségtelen a valóság bizonyítása, azt kell vizsgálni, hogy félelemkeltő, ellenséges környezet kiváltására alkalmas-e a bejegyzés. Vitatta azt is, hogy akkor a II. János Pál pápa téren napi szinten őrjöngtek, késeltek, rongáltak volna.

A bíróság az ügyben várhatóan november 14-én hirdet ítéletet.

Szerző

Lehűléssel, esővel kezdődik az ősz

Publikálás dátuma
2017.08.31. 20:30
FOTÓ: Népszava
A meteorológiai ősz első napján még többfelé - főként keleten - 30 Celsius-fok körül alakulhatnak a maximumok, vasárnapra viszont mintegy 10 fokot mérséklődik a meleg. Egy frontzóna hatására a hétvégén egyre többfelé várható zápor, zivatar, néhol sok esővel - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat középtávú előrejelzéséből.

Szeptember elsején, pénteken az ország keleti harmadán estig túlnyomóan derült, napos, száraz idő lesz. A Dunántúlon viszont már délelőtt - főként a nyugati, északnyugati felén - helyenként eső, zápor, zivatar is várható. Délutántól, estétől a keleti megyék kivételével elszórtan várható csapadék. A Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén néhol erős lehet a légmozgás, zivatarfelhő környezetében viharos széllökés is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet többnyire 12-19 fok között alakul, az ország keleti felén azonban néhol 10 fok alá is lehűlhet a levegő. A legmagasabb hőmérséklet pénteken általában 28-33, a Nyugat-Dunántúlon 23-27 fok között valószínű.

Több nyugati megyére elsőfokú figyelmeztetést is kiadtak péntekre a heves zivatar, illetve felhőszakadás veszélye miatt.

Szombaton is megélénkül, a Dunántúlon helyenként megerősödik a szél. Emellett a Dunántúlon jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég, másutt eleinte több órás napsütés valószínű, majd délutántól ott is erősen megnövekszik a felhőzet. Délelőtt még csak elszórtan, délután már egyre több helyen várható eső, zápor, keleten zivatar is lehet. Helyenként jelentős mennyiségű csapadék is hullhat. A leghidegebb órákban 14-20 fok lehet. A nappali maximumok nyugaton csupán 20, míg keleten még 30 fok körül alakulnak.

Vasárnap a rövid napos időszakok mellett több helyen várható eső, zápor, a Tiszántúlon esetleg zivatar is kialakulhat. Főként az ország keleti tájain jelentős mennyiségű csapadék valószínű. Az erős északi szelet a Dunántúlon egy-egy viharos széllökés kísérheti. A minimumhőmérséklet 13-18 fok között valószínű, napközben 18-23 fokig melegszik a levegő - olvasható az előrejelzésben.

Szerző

Nyugdíjasfórum - Ki mit ígér?

Publikálás dátuma
2017.08.31. 19:54
Molnár Gyula az MSZP elnöke beszél a fórumon. MTI Fotó: Balogh Zoltán
A nagyobb ellenzéki pártok egyetértenek abban, hogy szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, a minimális juttatás emelésére - derült ki a Nyugdíjasok Országos Szövetségének csütörtöki budapesti pártelnöki fórumán.

Molnár Gyula (MSZP) szerint legalább meg kell duplázni a minimálnyugdíjat, az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a százezer forint alatti juttatásokat, valamint kifizetési plafonra van szükség. Annak a véleményének adva hangot, hogy a jelenlegi hatalom a nyugdíj terén is inkább a gazdagabbakat támogatja, azt hangsúlyozta, kiszámítható, biztonságos és fenntartható rendszerre van szükség, amelyben alkotmányossá kell tenni a nyugdíjhoz való jogot.

Molnár Gyula a 13. havi nyugdíj vagy ahhoz hasonló juttatás visszaállításáról beszélt, valamint arról, hogy 62 éves kortól rugalmassá tennék a nyugdíjba vonulást, de "a továbbdolgozókat támogatni kell", ugyanakkor áttekintenék a rokkantnyugdíjazás rendszerét is. Kormányra kerülve javítanának az egészségügy és az abban dolgozók finanszírozásán, valamint csökkentenék az ellátásban mutatkozó területi különbségeket.

A szocialista pártelnök szerint - az állam és az önkormányzatok együttműködésében - meg kell duplázni a szociális otthonok számát, a bekerülésnél a rászorultsági szempontokat előtérbe tolni, a krónikus betegséggel küzdő idősek pedig szakorvosi javaslatra ingyen kaphatnák gyógyszereiket.

Molnár Gyula felvetette, hogy megteremtenék az idősügyi ombudsman intézményét, "életet lehelnének" az idősügyi tanácsba, valamint súlyosabban büntetnék az idősek ellen elkövetett bűncselekményeket.

Vona Gábor Jobbik-elnök - akinek beszéde előtt a műsorvezető mindenkit arra kért, hogy mellőzzék a politikus Facebook-bejegyzésének és az azt követő telefonkampánynak a felemlítését - arról beszélt, emelni kell a nyugdíjakat és igazságosabb elosztásra van szükség, ugyanakkor erősíteni kell a gyógyszerár-támogatási rendszert és csökkenteni a főként családok és idősek által vásárolt termékek áfáját.

Mint mondta, az idősügyet "ki kell szabadítani a pártpolitika fogságából", mert nem egy-egy ciklusra szóló válaszokra van szükség; vissza kell állítani az Idősügyi Tanácsot, szociális hozzájárulási adó helyett ismét járulékká kell tenni ezt a közterhet.
Megjegyezte: a rendszer helyrebillentését segíti, ha többen dolgoznak magasabb bérért, így több járulék folyik be, megemlítve, hogy míg az uniós átlag szerint a GDP 12 százalékát fordítják nyugdíjfizetésre, addig Magyarországon 9 százalék ez az arány.

A bérunió hozhatja el mindannyiunk számára a nyugdíjuniót - fogalmazott pártja kezdeményezésére utalva Vona Gábor, aki szerint az idősek fogyasztói kosarához kellene szabni a nyugdíjemelés mértékét, a juttatás megállapításakor pedig a dolgozóként termelt pénztőke mellett humántőkét is figyelembe kellene venni, például azt, hány gyermeket nevelt fel tisztességgel valaki.

Vona Gábor szerint orvosolni kell azt a helyzetet, hogy "az idősotthonok működőképességét az ott dolgozók hivatástudata tartja fenn", nem az állam, és gondoskodni kell arról, hogy - lelki, szellemi és egészségügyi problémákat megelőzve - nőjön az idősek komfortérzete, harmóniája; ennek lehetséges eszközeként említette egy akár több társulattal működő "nemzeti vándorszínház" felállítását, amely házhoz vihetné az időseknek a minőségi kultúrát.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke a tisztességet és a rugalmasságot említette követendő alapelvként. Az otthonápolást tegyék minimálbérrel megfizetett munkaviszonnyá, a nyugdíjasok esetében az őket érintő termékkosár áremelkedése alapján kalkulálják a juttatások növelését, a nyugdíjemelésnek pedig legyen az alacsonyabb összeget kapókat előnyben részesítő szociális vetülete - szólított fel az ellenzéki politikus.

Szükségesnek nevezte, hogy tegyék ismét rugalmassá a nyugdíjba vonulás időpontját, szüntessék meg a rokkantnyugdíjazás rendszerének "végtelen embertelenségét", kezelendőként említve azt a helyzetet is, hogy alacsonyabb jövedelmük miatt a nők átlagosan 14 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Hangsúlyozta: céljuk a nyugdíj alkotmányos védelme, a rendszer függetlenné tétele a költségvetéstől. "Felmenő rendszerben a munkaerőpiacot ki lehet fehéríteni", és ez hatással lesz a hazai nyugdíjrendszerre is - mondta.

Rövid távon korrigálni kel a nyugdíjrendszert, de szembe kell nézni azzal, hogy hosszabb távon "igazi nagy dráma" következik - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a rendezvényen. Mint mondta, 2025-2030 táján érezhetően esni fog az induló nyugdíj - ami ma az utolsó fizetés 75-80 százaléka -, mivel már lépnek ki az aktív korból azok, akik tömegesen voltak hosszú ideig kényszervállalkozók, minimálbérre bejelentett, zsebbe fizetett alkalmazottak.

Ezért szerinte az volna az egy kormányzati ciklus alatt megadható válasz, hogy a mindenkinek járó, legalább ötvenezer forintos alapnyugdíjat egy munkanyugdíj egészítené ki, ugyanakkor "inkább erkölcsi, mint gazdasági kérdésnek" nevezte, hogy van egy kör, amely aránytalanul magas ellátásban részesül. Hangsúlyozta: nagyon hiányozni fog a rendszerből a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával kivett háromezer milliárd forint.


Dilemmának nevezte, hogy "a nyugdíjat alapvetően biztosításnak tekintjük", így az ellátásokat csak arányosan emelhetik, vagy a szerényebb juttatásúaknak nagyobb emelést kell adni; mint mondta, "ezt a kérdést érdemes kinyitni", de, mint mondta, ő inkább az alacsony nyugdíjak nagyobb emelését támogatná.

"Nagyon-nagyon" óvatos lennék - fogalmazott a 13. havi nyugdíj ismételt bevezetéséről, mondván, ezt az évi 250 milliárd forintot olyan területektől vonnák így el, ahol "jobban fájna", példaként az oktatást és az egészségügyet említve.

Szerző