Kerítéshazugságok hálójában a kormány

Publikálás dátuma
2017.09.01. 07:07
ÉS SIKERÜLT? „Jobb több százmilliárd forintot kerítésre költeni, mint a migránsokra” - nyilatkozta még tavasszal Kovács Zoltán -
Noha az Orbán-kormány most mintegy 135 milliárd forintot követelne az Európai Bizottságtól a határzár megépítése és fenntartása nyomán, biztosra vehető, hogy Brüsszel nemet mond. Eddig is sokat fizettek a védelmünkért.

Európa polgárait is védtük, amikor kerítést építettünk, joggal várhatjuk el, hogy ők is hozzájáruljanak a magyar emberek költségeihez - jelentette ki az őszi politikai évad első kormányinfóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: Orbán Viktor levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki. Lázár szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia.

A magyar oldalon felmerült költségek viseléséből az uniónak is ki kell vennie a részét - mondta. "Cselekedettel és nem kéréssel kezdtük a határ védelmét" - mondta Lázár, hozzátéve, remélik, az EU védelméből most a tagországok is kiveszik a részüket. Elmondta, hogy ha Brüsszel kifizeti ezt a pénzt, az visszakerül a központi költségvetésbe, de annak felhasználásáról még nincs döntés. Lázár szerint Brüsszeltől gyors válaszra számíthatnak.

Valki László nemzetközi jogász lapunknak érthetetlennek nevezte a kormányinfón elhangzottakat. „Jó lenne tudni, hogy pontosan mire alapozza Lázár azt, amit mondott. A szakértő szerint ugyanis olyan jogszabály nincs, ami előírná, hogy az Uniónak közösen kellene fedezni a külső határok megvédésének a költségeit. „Magyarország soha nem kért, az EU pedig következésképpen nem adott semmiféle felhatalmazást arra, hogy mi kerítést építsünk. Az Unió csak annyit mondott ebben az ügyben, hogy minden országnak joga van arra, hogy megvédje a saját határait. Azt ugyanakkor számon kérték rajtunk, hogy nem tartottuk be a dublini rendszer előírásait - emlékeztetett Valki, aki azt valószínűsíti, hogy egy kommunikációs fogásról van szó: a kormány a kvótaperben várható elmarasztaló ítélet elébe menne ezzel az igénnyel, amit Brüsszelben csak afféle, újabb provokációnak fognak értékelni Orbán Viktortól.

A kancelláriaminiszter és Orbán Viktor is pontosan tisztában lehet ugyanis azzal: Brüsszel, pontosabban az Európai Bizottság nemet mond majd e kérésre. Az Európai Bizottság azt az általános elvet követi, hogy uniós forrásokból nem finanszírozza kerítések vagy falak építését az EU külső határának védelmére. Az elmúlt években több ország próbált pénzt szerezni a Bizottságtól ilyen célra: például Görögország az Évrosz régióban épült kerítésre. A Bizottság azonban a kérelmet visszautasította, s egyértelműsítette, hogy nem szán forrást ilyen célokra. Az Unió azt a kerítést sem finanszírozta, amit a bolgárok a török határukon építettek, igaz, Bulgária nem is kért rá támogatást.

Nemrégiben Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az Európai Unió támogatásával épül a litván-orosz határra tervezett 130 kilométeres kerítés. “Az Európai Bizottság semmilyen módon nem támogatja és népszerűsíti az úgynevezett ‘Európa Erődítmény” létrehozására irányuló politikákat és akciókat” - írta a biztos egy európai parlamenti képviselő kérdésére válaszolva. “Az EU külső határainak megerősített védelmét az európai határ- és parti őrségnek kell ellátnia összhangban a schengeni előírásokkal és a menedékkérők visszafordítását tiltó uniós joggal” - áll Avramopulosz levelében.

Más a helyzet az Észak-Afrikában fekvő két spanyol enklávé, Ceuta és Melilla határán 1993-ban, illetve 1996-ban felhúzott kerítésekkel, amelyeknek a megerősítését akkor részben az Európai Unió finanszírozta.

A helyzet pikantériája azonban, hogy maga Lázár 2015 nyarán még azt mondta: eszük ágában nincs pénzt kérni Brüsszeltől, ráadásul akkor a magyar kormány többek közt épp azzal indokolta a szerb határra épített kerítés létjogosultságát, hogy az unió magára hagyta Magyarországot a határok megvédésében. "Az unió egyetlen eurócenttel sem támogatja a magyar határvédelmet" - hangoztatta Lázár 2015 júliusában. Csakhogy ez már akkor is hazugság volt, ahogyan ma is az. Máig ugyanis már mintegy 900 millió eurót kaptunk határőrizeti és rendészeti kiadásokra az EU-tól, s ebben a költségvetési ciklusban, azaz 2020-ig Magyarország összesen 71 milliárd forintnyi támogatást kap kizárólag határvédelemre. De Magyarország már a 2007-2013 közti időszakban is majdnem 60 millió eurót kapott a Külső Határok Alapjából, a mostani uniós finanszírozási ciklusban, 2014-2020 között pedig Magyarország 40,8 millió eurót kap a Belbiztonsági Alapból kimondottan határvédelemre. És ha már a kabinet azzal érvel, hogy a schengeni határok megőrzésére kellett a kerítést felhúzni, azt is érdemes felidézni: Magyarország 2004 és 2006 között 148 millió eurónyi támogatást kapott a határvédelmi rendszerünk reformjára, épp a schengeni övezethez történő csatlakozásunk segítésére.

Az pedig szintén megsemmisítően hathat a kormányzati kommunikációra, hogy miközben most pénzt követelnek, pontosan tudják, hogy micsoda büntetéssel számolt majd Magyarország a menekültkvóták be nem tartásáért. Mellesleg a menekültkvóta szerinti átmeneti befogadások esetén, tehát amennyiben Magyarország beengedne az ide beosztott 1294 menekültet, az EU az ő költségeiket is kifizetné - egy az egyben. Minden fogadó ország 6 ezer eurós (1,9 millió forintnyi) támogatást kap ugyanis - fejenként. Magyarországnak ez 2,4 milliárd forintos támogatást jelentene, ami több, mint amibe a menedékkérők ellátása kerülne.

A költségeknek nem szabtak határt

Jobb több százmilliárd forintot kerítésre költeni, mint a "migránsokra” - nyilatkozta idén tavasszal Kovács Zoltán kormányszóvivő. Hogy pontosan mennyibe került volna a menekültek emberiességi és jogi szempontokból megfelelő ellátása, azt nem tudni. A határzár viszont mára legalább 284 milliárd forintjába került az adófizetőknek. A költségek pillanatok alatt nőttek a csillagos égig: 2015 júliusában még a menekültügyre fordított 22 milliárdból mindössze 2 milliárdra becsülték a határzár akkori költségét. Nem sokkal később Tuzson Bence Fidesz-frakciószóvivő már úgy látta: „alig lépi majd” át a 3 milliárd forintot. Az „alig” vaskos milliárdokat jelentett: hetekkel később Kovács Zoltán már úgy látta, hogy 9,5-10 milliárd forintra lesz szükség a déli végeken a határzár kiépítésére. Azonban 2015 őszén a kormány tovább ment és a horvát szakaszt is határzárral látták el ezzel együtt a már 63 milliárdra kígyózott fel a kerítés ára. Ezt követte az újabb „védvonalak” felhúzása, a kerítésrendszer bevilágítása és a hőkamerával, nyolc nyelven üvöltő hangosbemondókkal ellátott „okoskerítések” felszerelése, amelyekkel együtt már most 300 milliárd forint közelébe emelkedtek a határzár költségei.

Szerző

Megtört a gólcsend - Búfelejtő siker Lettország ellen

Publikálás dátuma
2017.09.01. 01:22
Fotó: Molnár Ádám/Népszava
Tavaly november óta először szerzett gólokat a magyar labdarúgó-válogatott, amely csütörtök este 3-1-re verte Lettországot az Üllői úti stadionban rendezett világbajnoki-selejtezőn.

A magyar futballszurkolók nagyon megbocsátók, de az is lehet, hogy csak könnyedén felejtenek. A júniusi, andorrai fiaskó óta este először lépett pályára Budapesten a magyar labdarúgó-válogatott, amelynek közönsége az előző kudarc(ok), s az aktuálisan nem túl veretes ellenfél, a csoportutolsó Lettország vendégszereplése ellenére sem pártolt el csapatától. Az érdeklődés fenntartásához valószínűleg kellett a Magyar Labdarúgó-szövetség nagyvonalúsága is, hiszen a belépőket „kárpótlásul” 1000 forintért kínálták a nemzeti tizenegy őszi selejtezőire, ám tény, hogy csütörtök este a Groupama Arénában csupán néhány szék maradt üresen, a csapatokat pedig kiváló futballhangulat, s közel 20 ezer ember várta.

A pozíciójában a pireneusi államban elszenvedett vereség után végül megerősített Bernd Storck kitartott a tőle megszokott felállás mellett, a Gulácsi – Bese, Guzmics, Kádár, Korhut – Nagy Ádám, Pátkai – Varga Roland, Stieber, Dzsudzsák – Szalai Ádám összeállítású csapatnak szavazott bizalmat – egyedül Pátkai szereplése lehetett meglepetés. „A címeres mez szent, küzdj érte mindig” – üzente mindegy ukázként a kapu mögötti szurkolótábor a kezdőjátékosoknak az első labdaérintés előtt 10 perccel.

A csapat úgy kezdett, ahogy egy bizonyítani akaró, jobb erőkből álló társaságnak hazai pályán illik és kell: menten a kapuja elé szegezte riválisát. Az igyekezet eredményeképpen Magyarország a Varga Ronald szabadrúgását gólra váltó, 40. fellépésén első válogatott találatát jegyző Kádár Tamás találatával már az 5. percben megszerezte a vezetést, egyúttal a nemzeti válogatott első gólját tavaly november óta...

Később, a 26. percben Dzsudzsák Balázs beadásából Szalai Ádám is betalált (2-0), aztán az első játékrész hajrájában derült égből villámcsapásként szépítettek a lettek: Korhut Mihály szerencsétlen mozdulattal adott haza, Gints Freimanis pedig köszönte szépen az ajándékba kapott labdát, s bevette Gulácsi Péter kapuját (2-1).

A térfélcserét követően újfent Freimanis hozta a frászt a magyarokra, amikor közelről Gulácsit találta el, ezt leszámítva sokáig eseménytelenül csordogált a játék. Az egyébként végig lelkesen szurkoló drukkerhad jobb híján a vasárnap Magyarországra érkező portugál világsztár, Cristiano Ronaldo nemi identitásával kezdett el foglalkozni egy illetlen nóta erejéig, miközben a megsérülő Szalait Böde Dániel váltotta. Böde jött, s vele a gól is: Dzsudzsák beadására többen érkeztek a 68. minutumban, a játékszer azonban lett fejről, Solovjovs révén került a kapuba (3-1).

A pontrúgásokból veszélyes Storck-csapat ezúttal különösebb megerőltetés hozta a kötelezőt szerényebb képességű ellenfele ellen, a vasárnapi, Portugália elleni folytatás azonban korántsem ígérkezik egyszerű feladatnak.

Jegyzőkönyv

Magyarország – Lettország 3-1 (2-1)

Groupama Aréna, 20.000 néző. Játékvezető: Jevgenij Aranovskij (ukrán)

Gólszerző: Kádár (5.), Szalai (26.), Solovjovs (68., öngól), illetve Freimanis (40.)

 

Szerző

Megtört a gólcsend - Búfelejtő siker Lettország ellen

Publikálás dátuma
2017.09.01. 01:22
Fotó: Molnár Ádám/Népszava
Tavaly november óta először szerzett gólokat a magyar labdarúgó-válogatott, amely csütörtök este 3-1-re verte Lettországot az Üllői úti stadionban rendezett világbajnoki-selejtezőn.

A magyar futballszurkolók nagyon megbocsátók, de az is lehet, hogy csak könnyedén felejtenek. A júniusi, andorrai fiaskó óta este először lépett pályára Budapesten a magyar labdarúgó-válogatott, amelynek közönsége az előző kudarc(ok), s az aktuálisan nem túl veretes ellenfél, a csoportutolsó Lettország vendégszereplése ellenére sem pártolt el csapatától. Az érdeklődés fenntartásához valószínűleg kellett a Magyar Labdarúgó-szövetség nagyvonalúsága is, hiszen a belépőket „kárpótlásul” 1000 forintért kínálták a nemzeti tizenegy őszi selejtezőire, ám tény, hogy csütörtök este a Groupama Arénában csupán néhány szék maradt üresen, a csapatokat pedig kiváló futballhangulat, s közel 20 ezer ember várta.

A pozíciójában a pireneusi államban elszenvedett vereség után végül megerősített Bernd Storck kitartott a tőle megszokott felállás mellett, a Gulácsi – Bese, Guzmics, Kádár, Korhut – Nagy Ádám, Pátkai – Varga Roland, Stieber, Dzsudzsák – Szalai Ádám összeállítású csapatnak szavazott bizalmat – egyedül Pátkai szereplése lehetett meglepetés. „A címeres mez szent, küzdj érte mindig” – üzente mindegy ukázként a kapu mögötti szurkolótábor a kezdőjátékosoknak az első labdaérintés előtt 10 perccel.

A csapat úgy kezdett, ahogy egy bizonyítani akaró, jobb erőkből álló társaságnak hazai pályán illik és kell: menten a kapuja elé szegezte riválisát. Az igyekezet eredményeképpen Magyarország a Varga Ronald szabadrúgását gólra váltó, 40. fellépésén első válogatott találatát jegyző Kádár Tamás találatával már az 5. percben megszerezte a vezetést, egyúttal a nemzeti válogatott első gólját tavaly november óta...

Később, a 26. percben Dzsudzsák Balázs beadásából Szalai Ádám is betalált (2-0), aztán az első játékrész hajrájában derült égből villámcsapásként szépítettek a lettek: Korhut Mihály szerencsétlen mozdulattal adott haza, Gints Freimanis pedig köszönte szépen az ajándékba kapott labdát, s bevette Gulácsi Péter kapuját (2-1).

A térfélcserét követően újfent Freimanis hozta a frászt a magyarokra, amikor közelről Gulácsit találta el, ezt leszámítva sokáig eseménytelenül csordogált a játék. Az egyébként végig lelkesen szurkoló drukkerhad jobb híján a vasárnap Magyarországra érkező portugál világsztár, Cristiano Ronaldo nemi identitásával kezdett el foglalkozni egy illetlen nóta erejéig, miközben a megsérülő Szalait Böde Dániel váltotta. Böde jött, s vele a gól is: Dzsudzsák beadására többen érkeztek a 68. minutumban, a játékszer azonban lett fejről, Solovjovs révén került a kapuba (3-1).

A pontrúgásokból veszélyes Storck-csapat ezúttal különösebb megerőltetés hozta a kötelezőt szerényebb képességű ellenfele ellen, a vasárnapi, Portugália elleni folytatás azonban korántsem ígérkezik egyszerű feladatnak.

Jegyzőkönyv

Magyarország – Lettország 3-1 (2-1)

Groupama Aréna, 20.000 néző. Játékvezető: Jevgenij Aranovskij (ukrán)

Gólszerző: Kádár (5.), Szalai (26.), Solovjovs (68., öngól), illetve Freimanis (40.)

 

Szerző