Előfizetés

Távvezetéket szakított le egy kisrepülő az M1-esen

Sportrepülőgép szakított le egy magasfeszültségű vezetéket az M1-es autópálya biatorbágyi szakaszán csütörtök este - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A 21-es kilométernél történt baleset következtében tűz ütött ki, abban azonban senki sem sérült meg. A rendőrök az oltás és a mentesítés idejére lezárták a külső sávot Győr irányába, torlódás alakult ki - olvasható a közleményben.

A BRFK azt közölte, hogy a repülőgép biztonságosan leszállt, a felsővezeték az autópálya környezetét lobbantotta lángra.

Nyugdíjasok - Várható voksok, ígéretek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.08.31. 22:59
Egy kakukktojás a nyugdíjasok között, Vona Gábor - Népszava fotó/Vajda József
Az ellenzéki pártok többsége eltörölné a Fidesz nyugdíjasokat megnyomorító szigorításait. A legtöbbet az MSZP adná az időseknek.

Befejeződött egy korszak a Csillebérci Szabadidőközpontban, a régi ifjúsági táborban, ahol 60 éven át üdültek általános és középiskolás diákok. Az egykori kisdobosok, úttörők és KISZ tagok közül ma már sokan átlépték a nyugdíj-korhatárt, jelkép erejű, hogy a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) szervezésében rendezett pártelnöki programismertető fórum volt az utolsó komolyabb esemény a központban az oda tervezett fejlesztések előtt.

A meghívott, vagy a rendezvény hírére bejelentkezett pártok sorából hiányzott a Fidesz és a KDNP, de az elnökök többszöri meghívása után két napja mindössze annyi választ kaptak a szervezők egy ismeretlen ügyintéző aláírásával, hogy Kubatov Gábor, a kormánypárt alelnöke nem tud elmenni az eseményre.

Olyan alapkérdésekben a legtöbb pártvezető egyetértett, mint a nyugdíjhoz való jog alaptörvénybe emelése, a járulékplafon és a nyugdíjplafon visszaállítása, a rendvédelmi dolgozóktól elvett pénzek visszaadása, a közszféra nyugdíj melletti munkavállalási lehetőségének újranyitása, a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége, az Idősügyi Tanács funkcióinak visszaadása.

Az Együtt elnöke családi okokra hivatkozva kimentette magát, így Juhász Péter helyett a párt választmányának elnöke, a közgazdász Spät Judit ismertette a mostaninál igazságosabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb nyugdíjrendszert ígérő programjukat. A párt havi tízezer forintos emelést adna a nyugdíjasoknak, mert az utóbbi tíz évben változatlanul 28 500 forintos nyugdíjminimum számításaik szerint már 30 százalékot vesztett reálértékéből. Önálló ötletük a részmunka-résznyugdíj bevezetése, amit az választhatna, aki a teljes munkaidő helyett már csak 4 órát akar és tud dolgozni, de jogosult a nyugdíjra.

Őt követve az MSZP elnöke, Molnár Gyula megismételte azokat a programpontokat, amelyeket a nyár elején rendezett országos nyugdíjas parlamenten ismertetett Botka László miniszterelnök-jelölt. Meg kell duplázni a nyugdíj-minimumot, fel kell zárkóztatni a 100 ezer forint alatti nyugdíjakat, vissza kell állítani az éves emelések kiszámításánál a svájci indexálást. A szocialista párt visszahozná a 13. havi nyugdíjat, krónikus betegségeknél ingyenessé tenné a felírt gyógyszereket, önálló ombudsmant adna a nyugdíjasoknak.

Minderre reagálva Gyurcsány Ferenc ismertette a Demokratikus Koalíció nyugdíjas programját, amely – mint mondta – egy visszafogottabb terv. A következő parlamenti ciklusban odáig akarnának eljutni, hogy kettéválasztanák a nyugdíjakat. Lenne egy 50 ezer forintos alapnyugdíj, e fölött jönne a munkanyugdíj. Nem értenek egyet a 13. havi nyugdíja visszaállításával, az inflációkövető nyugdíjemelés mellett pedig rendszeressé tennék a nyugdíjprémiumot - sorolta a volt kormányfő.

A Párbeszéd bevezetné az alapjövedelmet, amely a nyugdíjasoknál 90 ezer forint lenne, a felnőtteknél 60 ezer, amit azok is megkapnának, akik idős hozzátartozójukat gondozzák. Karácsony Gergely társelnök szerint a mostaninál minden tekintetben összetartóbb társadalmat kell építeni.

A költségvetés morális dokumentum
Amelyik ország nem tudja biztosítani polgárai megélhetési minimumát, annak politikai vezetői alkalmatlanok és méltatlanok a hatalomra és az ország vezetésére. A sommás kijelentés két társadalomkutató tanulmányában olvasható, akik nem először vizsgálták meg az ország idős lakosságának életminőségét. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) felkérésére Köteles Lajos és Rozsnyai Katalin tavaly év végén és az idei esztendő első hónapjaiban megismételte a felmérést, s az eredmények megmutatták, hogy mekkora szélsőségek jellemzik az idős korosztályt.
A csütörtöki pártelnöki fórum bevezetéseként ismertetett kutatási eredmények azt a megdöbbentő adatot rögzítették, hogy a nyugdíjasok 43 százaléka mindennapi megélhetési gondokkal küzd, vagy csak lemondásokkal és nagyon szigorú beosztással tud kijönni a pénzéből és mindössze egy százalék gondolja úgy, hogy felhőtlen az anyagi helyzete. Az adatokból kiolvasható, hogy minél kisebb településen él valaki, annál kevesebb a nyugdíja, a falvakban lakók majdnem 11 százaléka 50 ezer forint alatti ellátást kap és a többség, 44 százalék havi pénze nem éri el a 90 ezer forintot.
A jóléti kiadások folyamatos csökkenése élesen rávilágít, hogy az ország költségvetése „morális dokumentum” – fogalmazták meg a felmérés készítői. Szerintük mindenképpen helyre kell állítani a nyugdíjrendszer és a szociális ellátások alkotmányos garanciáit, újra kell szervezni a magyar társadalmat. A pártelnökök nagy része ennek az újraszervezésnek a terveivel állt ki az egybegyűlt nyugdíjasok elé.

Eközben Bokros Lajos azt hangsúlyozta, hogy a nagyon várt nyugdíjemelés nem lehet az első lépés, azt meg kell előznie egy sor gazdaságpolitikai döntésnek. A MoMa elnöke szerint több beruházás, tartós munkahelyek és stabil járulékfizetés teremtheti meg az alapokat.

Az LMP programja nincs még kész – ismerte el Szél Bernadett társelnök, de abban biztos, hogy 50 ezer forintra kell emelni a nyugdíj-minimumot, ők is bevezetnének egy alapnyugdíjat, ami fölött számítana a munkával szerzett jog, és fix összegben emelnék évente az ellátásokat.

Az alapnyugdíjban gondolkodik a Nyugdíjasok Párta 50+ is – jelentette ki a párt társelnöke. Kabai Tibor havi 40 ezer forinttal számolt, míg a nyugdíj-minimumot legalább 50 ezer forintra emelnék. De a Momentum 40 ezres nyugdíj-minimumot vezetne be első körben, differenciált gyógyszer-támogatást ígér, rendezné a legalacsonyabb nyugdíjakat. Fekete-Győr András elnök elmondása szerint szenior egyetemeket indítanának és iránytaxikkal segítenék az idősek közlekedését.

A sokak szerint kakukktojás, mégis jelen lévő Vona Gábor nyolcpontos tervet ismertetett az idősek helyzetének javítására. A Jobbik is új Idősügyi Tanácsban gondolkodik, a bérszínvonal emelésével teremtené meg a magasabb ellátás alapjait, a nyugdíjas fogyasztói kosárra és a reálbérek alakulására alapozó „magyar indexálást” vezetne be az éves nyugdíj-emeléseknél, a Nők 40 lehetőséget kiterjesztené a férfiakra is, s javítaná az idősgondozást.

A pártok teát, leígérték a csillagokat az égről.

Tudatosan kell készülni a választásra

Sikernek tartja, hogy 11 párt képviselőjét, többnyire elnökét tudták megszólaltatni – mondta lapunknak a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) vezetője, Némethné Jankovics Györgyi.

- Egy teremnyi nyugdíjas vezető körében minden pártelnök szeret szépeket mondani. Mi derült ki a találkozón?

- Először is az, hogy nem kerülhetik meg a pártok ezt a kérdéskört. Sikerült információkat szerezni sok más mellett például arról, mit tennének a pártok, ha kormányra kerülve beleszólásuk lenne a nyugdíjba vonulás vagy a nyugdíjemelések feltételeibe, a legszegényebb idősek megélhetésének biztosításába. Másrészt ezzel igazodási pontokat adtunk a hozzánk tartozó nyugdíjas szervezetek vezetőinek, hogy észre tudják venni a különbségeket vagy épp az azonosságokat a pártok időspolitikai elképzelései között.

- Az nem számít, hogy bal- vagy jobboldali pártról van szó?

- Nem tesszük le a voksunkat egyik oldal mellett sem, de arra mutatunk rá ezzel a találkozóval, hogy kiemelten fontos olyan alapértékek kimondása, mint a demokratikus viszonyrendszerhez való ragaszkodás, a nyugdíjasok megbecsülése, a róluk való gondoskodás javítása.

- Ezt a tudást a jelenlévők széthordják az országban?

- Igen, a megyei és városi vezetőink továbbviszik a megismert terveket, hogy segítsék tagságot a jövő tavaszi választásban, mert ha nem akarunk nagyot tévedni, nekünk, nyugdíjasoknak is tudatosabban kell készülnünk a voksolásra.

Nyugdíjasok - Várható voksok, ígéretek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.08.31. 22:59
Egy kakukktojás a nyugdíjasok között, Vona Gábor - Népszava fotó/Vajda József
Az ellenzéki pártok többsége eltörölné a Fidesz nyugdíjasokat megnyomorító szigorításait. A legtöbbet az MSZP adná az időseknek.

Befejeződött egy korszak a Csillebérci Szabadidőközpontban, a régi ifjúsági táborban, ahol 60 éven át üdültek általános és középiskolás diákok. Az egykori kisdobosok, úttörők és KISZ tagok közül ma már sokan átlépték a nyugdíj-korhatárt, jelkép erejű, hogy a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) szervezésében rendezett pártelnöki programismertető fórum volt az utolsó komolyabb esemény a központban az oda tervezett fejlesztések előtt.

A meghívott, vagy a rendezvény hírére bejelentkezett pártok sorából hiányzott a Fidesz és a KDNP, de az elnökök többszöri meghívása után két napja mindössze annyi választ kaptak a szervezők egy ismeretlen ügyintéző aláírásával, hogy Kubatov Gábor, a kormánypárt alelnöke nem tud elmenni az eseményre.

Olyan alapkérdésekben a legtöbb pártvezető egyetértett, mint a nyugdíjhoz való jog alaptörvénybe emelése, a járulékplafon és a nyugdíjplafon visszaállítása, a rendvédelmi dolgozóktól elvett pénzek visszaadása, a közszféra nyugdíj melletti munkavállalási lehetőségének újranyitása, a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége, az Idősügyi Tanács funkcióinak visszaadása.

Az Együtt elnöke családi okokra hivatkozva kimentette magát, így Juhász Péter helyett a párt választmányának elnöke, a közgazdász Spät Judit ismertette a mostaninál igazságosabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb nyugdíjrendszert ígérő programjukat. A párt havi tízezer forintos emelést adna a nyugdíjasoknak, mert az utóbbi tíz évben változatlanul 28 500 forintos nyugdíjminimum számításaik szerint már 30 százalékot vesztett reálértékéből. Önálló ötletük a részmunka-résznyugdíj bevezetése, amit az választhatna, aki a teljes munkaidő helyett már csak 4 órát akar és tud dolgozni, de jogosult a nyugdíjra.

Őt követve az MSZP elnöke, Molnár Gyula megismételte azokat a programpontokat, amelyeket a nyár elején rendezett országos nyugdíjas parlamenten ismertetett Botka László miniszterelnök-jelölt. Meg kell duplázni a nyugdíj-minimumot, fel kell zárkóztatni a 100 ezer forint alatti nyugdíjakat, vissza kell állítani az éves emelések kiszámításánál a svájci indexálást. A szocialista párt visszahozná a 13. havi nyugdíjat, krónikus betegségeknél ingyenessé tenné a felírt gyógyszereket, önálló ombudsmant adna a nyugdíjasoknak.

Minderre reagálva Gyurcsány Ferenc ismertette a Demokratikus Koalíció nyugdíjas programját, amely – mint mondta – egy visszafogottabb terv. A következő parlamenti ciklusban odáig akarnának eljutni, hogy kettéválasztanák a nyugdíjakat. Lenne egy 50 ezer forintos alapnyugdíj, e fölött jönne a munkanyugdíj. Nem értenek egyet a 13. havi nyugdíja visszaállításával, az inflációkövető nyugdíjemelés mellett pedig rendszeressé tennék a nyugdíjprémiumot - sorolta a volt kormányfő.

A Párbeszéd bevezetné az alapjövedelmet, amely a nyugdíjasoknál 90 ezer forint lenne, a felnőtteknél 60 ezer, amit azok is megkapnának, akik idős hozzátartozójukat gondozzák. Karácsony Gergely társelnök szerint a mostaninál minden tekintetben összetartóbb társadalmat kell építeni.

A költségvetés morális dokumentum
Amelyik ország nem tudja biztosítani polgárai megélhetési minimumát, annak politikai vezetői alkalmatlanok és méltatlanok a hatalomra és az ország vezetésére. A sommás kijelentés két társadalomkutató tanulmányában olvasható, akik nem először vizsgálták meg az ország idős lakosságának életminőségét. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) felkérésére Köteles Lajos és Rozsnyai Katalin tavaly év végén és az idei esztendő első hónapjaiban megismételte a felmérést, s az eredmények megmutatták, hogy mekkora szélsőségek jellemzik az idős korosztályt.
A csütörtöki pártelnöki fórum bevezetéseként ismertetett kutatási eredmények azt a megdöbbentő adatot rögzítették, hogy a nyugdíjasok 43 százaléka mindennapi megélhetési gondokkal küzd, vagy csak lemondásokkal és nagyon szigorú beosztással tud kijönni a pénzéből és mindössze egy százalék gondolja úgy, hogy felhőtlen az anyagi helyzete. Az adatokból kiolvasható, hogy minél kisebb településen él valaki, annál kevesebb a nyugdíja, a falvakban lakók majdnem 11 százaléka 50 ezer forint alatti ellátást kap és a többség, 44 százalék havi pénze nem éri el a 90 ezer forintot.
A jóléti kiadások folyamatos csökkenése élesen rávilágít, hogy az ország költségvetése „morális dokumentum” – fogalmazták meg a felmérés készítői. Szerintük mindenképpen helyre kell állítani a nyugdíjrendszer és a szociális ellátások alkotmányos garanciáit, újra kell szervezni a magyar társadalmat. A pártelnökök nagy része ennek az újraszervezésnek a terveivel állt ki az egybegyűlt nyugdíjasok elé.

Eközben Bokros Lajos azt hangsúlyozta, hogy a nagyon várt nyugdíjemelés nem lehet az első lépés, azt meg kell előznie egy sor gazdaságpolitikai döntésnek. A MoMa elnöke szerint több beruházás, tartós munkahelyek és stabil járulékfizetés teremtheti meg az alapokat.

Az LMP programja nincs még kész – ismerte el Szél Bernadett társelnök, de abban biztos, hogy 50 ezer forintra kell emelni a nyugdíj-minimumot, ők is bevezetnének egy alapnyugdíjat, ami fölött számítana a munkával szerzett jog, és fix összegben emelnék évente az ellátásokat.

Az alapnyugdíjban gondolkodik a Nyugdíjasok Párta 50+ is – jelentette ki a párt társelnöke. Kabai Tibor havi 40 ezer forinttal számolt, míg a nyugdíj-minimumot legalább 50 ezer forintra emelnék. De a Momentum 40 ezres nyugdíj-minimumot vezetne be első körben, differenciált gyógyszer-támogatást ígér, rendezné a legalacsonyabb nyugdíjakat. Fekete-Győr András elnök elmondása szerint szenior egyetemeket indítanának és iránytaxikkal segítenék az idősek közlekedését.

A sokak szerint kakukktojás, mégis jelen lévő Vona Gábor nyolcpontos tervet ismertetett az idősek helyzetének javítására. A Jobbik is új Idősügyi Tanácsban gondolkodik, a bérszínvonal emelésével teremtené meg a magasabb ellátás alapjait, a nyugdíjas fogyasztói kosárra és a reálbérek alakulására alapozó „magyar indexálást” vezetne be az éves nyugdíj-emeléseknél, a Nők 40 lehetőséget kiterjesztené a férfiakra is, s javítaná az idősgondozást.

A pártok teát, leígérték a csillagokat az égről.

Tudatosan kell készülni a választásra

Sikernek tartja, hogy 11 párt képviselőjét, többnyire elnökét tudták megszólaltatni – mondta lapunknak a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) vezetője, Némethné Jankovics Györgyi.

- Egy teremnyi nyugdíjas vezető körében minden pártelnök szeret szépeket mondani. Mi derült ki a találkozón?

- Először is az, hogy nem kerülhetik meg a pártok ezt a kérdéskört. Sikerült információkat szerezni sok más mellett például arról, mit tennének a pártok, ha kormányra kerülve beleszólásuk lenne a nyugdíjba vonulás vagy a nyugdíjemelések feltételeibe, a legszegényebb idősek megélhetésének biztosításába. Másrészt ezzel igazodási pontokat adtunk a hozzánk tartozó nyugdíjas szervezetek vezetőinek, hogy észre tudják venni a különbségeket vagy épp az azonosságokat a pártok időspolitikai elképzelései között.

- Az nem számít, hogy bal- vagy jobboldali pártról van szó?

- Nem tesszük le a voksunkat egyik oldal mellett sem, de arra mutatunk rá ezzel a találkozóval, hogy kiemelten fontos olyan alapértékek kimondása, mint a demokratikus viszonyrendszerhez való ragaszkodás, a nyugdíjasok megbecsülése, a róluk való gondoskodás javítása.

- Ezt a tudást a jelenlévők széthordják az országban?

- Igen, a megyei és városi vezetőink továbbviszik a megismert terveket, hogy segítsék tagságot a jövő tavaszi választásban, mert ha nem akarunk nagyot tévedni, nekünk, nyugdíjasoknak is tudatosabban kell készülnünk a voksolásra.