Klaus ellenségnek nevezte Merkelt

Publikálás dátuma
2017.09.01. 07:37
Fotó: AFP/Herbert Neubauer

Az euroszkeptikus nézeteiről ismert volt cseh köztársasági elnök, Václav Klaus azt közölte, Európa már „háborúban áll”. Szerinte az egyik oldalon a szabadság, a tradicionális értékek, mint a család áll. Ezekkel azonban szemben áll Angela Merkel német kancellár, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint a tömeges bevándorlás, a politikai korrektség, az emberi jogokért, az egyenjogúságért vívott harc, valamint az ellenséget erősítik „az agresszív homoszexuálisok” is. Klaus német parlamenti választásra készülő jobboldali radikális Alternatíva (AfD) kampányrendezvényén szólalt fel.

Szerző

Elfogyhat Brüsszel türelme

Publikálás dátuma
2017.09.01. 07:35
Fotó: AFP/Wiktor Dabkowski/DPA
Az Európai Bizottságot aggasztják Varsó jogállamiságot sértő lépései, de még nem dőlt el, alkalmazzák-e a „nukleáris opciót”, a 7. cikkelyt.

Szó sem lehet arról, hogy az Európai Bizottság ejtse a lengyel kormány jogállamiságot sértő lépéseivel kapcsolatos aggodalmait, fejtette ki Frans Timmermans. A testület első alelnöke az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt nem volt hajlandó elárulni, hogy az uniós “kormány” milyen további lépéseket tervez annak érdekében, hogy rábírja Varsót az európai értékek tiszteletben tartására. De azt világossá tette, hogy az Európai Bizottságot a “rendkívül bonyolult politikai körülmények” sem fogják eltántorítani attól, hogy a szerződések őreként lépjen fel.

Az EP állampolgári jogi bizottságában tartott csütörtöki vitában a képviselők túlnyomó többsége egyetértett a bizottsági értékeléssel és bírálta a lengyel kormányt, amiért még megfontolni sem hajlandó a brüsszeli ajánlásokat. Az Európai Bizottság idén júliusban immár harmadszor figyelmeztette Varsót, hogy hozza összhangba igazságügyi reformját az uniós alapértékekkel. A testület négy jogszabályt nehezményez, amelyek szerinte sértik a bíróságok függetlenségét, és ily módon az Európai Unió előírásait. Brüsszel nyáron kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt. A Beata Szydlo vezette kabinet a napokban 12 oldalas válaszlevélben utasította vissza a bizottsági kifogásokat. Timmermans közölte: egyelőre tanulmányozzák a dokumentumot, de az máris látszik, hogy egyetlen felvetésre sem érkezett konkrét válasz.

A parlamenti vitában felszólaló képviselők egy része szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság aktiválja a szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, vagyis kérje fel a tagállamok képviselőiből álló Tanácsot, hogy állapítsa meg: fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének a veszélye Lengyelországban. Frans Timmermans nem reagált a felvetésre, csupán annyit mondott, hogy minden eszközt készek bevetni az európai értékek tiszteletben tartása érdekében.

Úgy tudjuk, hogy az európai bizottsági tagok többsége nem ellenezné a keményebb fellépést, és a testületen belül lassan teret nyer a “nukleáris opciónak” nevezett 7. cikkelyes eljárás kezdeményezésének a gondolata. Információink szerint a biztosok csütörtökön kezdődött kétnapos őszi szemináriumának egyik napirendi pontja a lengyelországi helyzet megvitatása. A téma szerepelt Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Angela Merkel szerdán tartott berlini megbeszélésein. A német kancellár kifejtette, hogy osztja a brüsszeli aggodalmakat.

Frans Timmermans az EP-ben megerősítette: a közeljövőben tájékoztatni fogja a fejleményekről a kormányközi Miniszteri Tanácsot. A tagállamok képviselői idén májusban már megvitatták a lengyelországi helyzetet, a többség akkor kiállt az Európai Bizottság mellett és arra bíztatta a varsói kormányt, hogy folytasson párbeszédet Brüsszellel.

A csütörtöki parlamenti vitában szót kaptak a lengyel kormánypárt EP-képviselői is, akik a lengyel szuverenitás nyílt megsértésének minősítették a brüsszeli kritikát. Egyikük szerint az Európai Bizottságnak nem a jogállamisággal van baja, hanem azzal, hogy Lengyelország nem fogad be migránsokat.

Brexit: Pénzügyi viták a középpontban
A brit és az uniós tárgyalópartnerek egyetlen fontos témában sem értek el haladást a Brexitről folyó megbeszélések csütörtökön befejeződött harmadik fordulójában Brüsszelben. Továbbra is a pénzügyi elszámolás körüli viták jelentik az előrelépés legnagyobb akadályát. Michel Barnier uniós főtárgyaló a kidolgozatlan brit álláspontokat hibáztatja az egyhelyben topogás miatt, David Davis brit kilépésügyi miniszter pedig az EU rugalmatlan és merev hozzáállását. London elhatározott célja, hogy a Brexit feltételeiről szóló megállapodást összekösse a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló megegyezéssel. Ezt az Európai Unió - egyelőre legalábbis - határozottan elutasítja.

Elfogyhat Brüsszel türelme

Publikálás dátuma
2017.09.01. 07:35
Fotó: AFP/Wiktor Dabkowski/DPA
Az Európai Bizottságot aggasztják Varsó jogállamiságot sértő lépései, de még nem dőlt el, alkalmazzák-e a „nukleáris opciót”, a 7. cikkelyt.

Szó sem lehet arról, hogy az Európai Bizottság ejtse a lengyel kormány jogállamiságot sértő lépéseivel kapcsolatos aggodalmait, fejtette ki Frans Timmermans. A testület első alelnöke az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt nem volt hajlandó elárulni, hogy az uniós “kormány” milyen további lépéseket tervez annak érdekében, hogy rábírja Varsót az európai értékek tiszteletben tartására. De azt világossá tette, hogy az Európai Bizottságot a “rendkívül bonyolult politikai körülmények” sem fogják eltántorítani attól, hogy a szerződések őreként lépjen fel.

Az EP állampolgári jogi bizottságában tartott csütörtöki vitában a képviselők túlnyomó többsége egyetértett a bizottsági értékeléssel és bírálta a lengyel kormányt, amiért még megfontolni sem hajlandó a brüsszeli ajánlásokat. Az Európai Bizottság idén júliusban immár harmadszor figyelmeztette Varsót, hogy hozza összhangba igazságügyi reformját az uniós alapértékekkel. A testület négy jogszabályt nehezményez, amelyek szerinte sértik a bíróságok függetlenségét, és ily módon az Európai Unió előírásait. Brüsszel nyáron kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt. A Beata Szydlo vezette kabinet a napokban 12 oldalas válaszlevélben utasította vissza a bizottsági kifogásokat. Timmermans közölte: egyelőre tanulmányozzák a dokumentumot, de az máris látszik, hogy egyetlen felvetésre sem érkezett konkrét válasz.

A parlamenti vitában felszólaló képviselők egy része szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság aktiválja a szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, vagyis kérje fel a tagállamok képviselőiből álló Tanácsot, hogy állapítsa meg: fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének a veszélye Lengyelországban. Frans Timmermans nem reagált a felvetésre, csupán annyit mondott, hogy minden eszközt készek bevetni az európai értékek tiszteletben tartása érdekében.

Úgy tudjuk, hogy az európai bizottsági tagok többsége nem ellenezné a keményebb fellépést, és a testületen belül lassan teret nyer a “nukleáris opciónak” nevezett 7. cikkelyes eljárás kezdeményezésének a gondolata. Információink szerint a biztosok csütörtökön kezdődött kétnapos őszi szemináriumának egyik napirendi pontja a lengyelországi helyzet megvitatása. A téma szerepelt Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Angela Merkel szerdán tartott berlini megbeszélésein. A német kancellár kifejtette, hogy osztja a brüsszeli aggodalmakat.

Frans Timmermans az EP-ben megerősítette: a közeljövőben tájékoztatni fogja a fejleményekről a kormányközi Miniszteri Tanácsot. A tagállamok képviselői idén májusban már megvitatták a lengyelországi helyzetet, a többség akkor kiállt az Európai Bizottság mellett és arra bíztatta a varsói kormányt, hogy folytasson párbeszédet Brüsszellel.

A csütörtöki parlamenti vitában szót kaptak a lengyel kormánypárt EP-képviselői is, akik a lengyel szuverenitás nyílt megsértésének minősítették a brüsszeli kritikát. Egyikük szerint az Európai Bizottságnak nem a jogállamisággal van baja, hanem azzal, hogy Lengyelország nem fogad be migránsokat.

Brexit: Pénzügyi viták a középpontban
A brit és az uniós tárgyalópartnerek egyetlen fontos témában sem értek el haladást a Brexitről folyó megbeszélések csütörtökön befejeződött harmadik fordulójában Brüsszelben. Továbbra is a pénzügyi elszámolás körüli viták jelentik az előrelépés legnagyobb akadályát. Michel Barnier uniós főtárgyaló a kidolgozatlan brit álláspontokat hibáztatja az egyhelyben topogás miatt, David Davis brit kilépésügyi miniszter pedig az EU rugalmatlan és merev hozzáállását. London elhatározott célja, hogy a Brexit feltételeiről szóló megállapodást összekösse a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló megegyezéssel. Ezt az Európai Unió - egyelőre legalábbis - határozottan elutasítja.