Elfogyhat Brüsszel türelme

Publikálás dátuma
2017.09.01. 07:35
Fotó: AFP/Wiktor Dabkowski/DPA
Az Európai Bizottságot aggasztják Varsó jogállamiságot sértő lépései, de még nem dőlt el, alkalmazzák-e a „nukleáris opciót”, a 7. cikkelyt.

Szó sem lehet arról, hogy az Európai Bizottság ejtse a lengyel kormány jogállamiságot sértő lépéseivel kapcsolatos aggodalmait, fejtette ki Frans Timmermans. A testület első alelnöke az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt nem volt hajlandó elárulni, hogy az uniós “kormány” milyen további lépéseket tervez annak érdekében, hogy rábírja Varsót az európai értékek tiszteletben tartására. De azt világossá tette, hogy az Európai Bizottságot a “rendkívül bonyolult politikai körülmények” sem fogják eltántorítani attól, hogy a szerződések őreként lépjen fel.

Az EP állampolgári jogi bizottságában tartott csütörtöki vitában a képviselők túlnyomó többsége egyetértett a bizottsági értékeléssel és bírálta a lengyel kormányt, amiért még megfontolni sem hajlandó a brüsszeli ajánlásokat. Az Európai Bizottság idén júliusban immár harmadszor figyelmeztette Varsót, hogy hozza összhangba igazságügyi reformját az uniós alapértékekkel. A testület négy jogszabályt nehezményez, amelyek szerinte sértik a bíróságok függetlenségét, és ily módon az Európai Unió előírásait. Brüsszel nyáron kötelezettségszegési eljárást is indított emiatt. A Beata Szydlo vezette kabinet a napokban 12 oldalas válaszlevélben utasította vissza a bizottsági kifogásokat. Timmermans közölte: egyelőre tanulmányozzák a dokumentumot, de az máris látszik, hogy egyetlen felvetésre sem érkezett konkrét válasz.

A parlamenti vitában felszólaló képviselők egy része szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság aktiválja a szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, vagyis kérje fel a tagállamok képviselőiből álló Tanácsot, hogy állapítsa meg: fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének a veszélye Lengyelországban. Frans Timmermans nem reagált a felvetésre, csupán annyit mondott, hogy minden eszközt készek bevetni az európai értékek tiszteletben tartása érdekében.

Úgy tudjuk, hogy az európai bizottsági tagok többsége nem ellenezné a keményebb fellépést, és a testületen belül lassan teret nyer a “nukleáris opciónak” nevezett 7. cikkelyes eljárás kezdeményezésének a gondolata. Információink szerint a biztosok csütörtökön kezdődött kétnapos őszi szemináriumának egyik napirendi pontja a lengyelországi helyzet megvitatása. A téma szerepelt Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Angela Merkel szerdán tartott berlini megbeszélésein. A német kancellár kifejtette, hogy osztja a brüsszeli aggodalmakat.

Frans Timmermans az EP-ben megerősítette: a közeljövőben tájékoztatni fogja a fejleményekről a kormányközi Miniszteri Tanácsot. A tagállamok képviselői idén májusban már megvitatták a lengyelországi helyzetet, a többség akkor kiállt az Európai Bizottság mellett és arra bíztatta a varsói kormányt, hogy folytasson párbeszédet Brüsszellel.

A csütörtöki parlamenti vitában szót kaptak a lengyel kormánypárt EP-képviselői is, akik a lengyel szuverenitás nyílt megsértésének minősítették a brüsszeli kritikát. Egyikük szerint az Európai Bizottságnak nem a jogállamisággal van baja, hanem azzal, hogy Lengyelország nem fogad be migránsokat.

Brexit: Pénzügyi viták a középpontban
A brit és az uniós tárgyalópartnerek egyetlen fontos témában sem értek el haladást a Brexitről folyó megbeszélések csütörtökön befejeződött harmadik fordulójában Brüsszelben. Továbbra is a pénzügyi elszámolás körüli viták jelentik az előrelépés legnagyobb akadályát. Michel Barnier uniós főtárgyaló a kidolgozatlan brit álláspontokat hibáztatja az egyhelyben topogás miatt, David Davis brit kilépésügyi miniszter pedig az EU rugalmatlan és merev hozzáállását. London elhatározott célja, hogy a Brexit feltételeiről szóló megállapodást összekösse a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló megegyezéssel. Ezt az Európai Unió - egyelőre legalábbis - határozottan elutasítja.

Trump nem lélegezhet fel

Publikálás dátuma
2017.09.01. 07:32
Fotó: AFP/Mandel Ngan
Hiába reménykedik Donald Trump, a politikai szezonnyitány után folytatódnak az orosz beavatkozás ügyében folyó vizsgálatok. Ám bizonytalan, lesz-e kétpárti egyetértés.

Labor Day, az amerikai munka ünnepe után folytatják vizsgálódásaikat a tavalyi elnökválasztás befolyásolására tett orosz kísérleteket feltáró kongresszusi bizottságok. A május 17-én indult FBI-nyomozás nyáron sem szünetelt, a Robert Mueller különleges ügyész felügyelete alatt folyó büntetőjogi vizsgálat új szakaszát jelezte, hogy augusztus eleje óta egy virginiai nagyesküdtszéket is bevontak a munkába. A vádesküdtszék dönthet arról, elegendő bizonyíték gyűlt-e össze a Trump-kampány emberei, netán az amerikai elnök elleni vádemeléshez.

Három bizottság is kutakodik a kongresszusban. Adam Schiff kaliforniai demokrata képviselő, a hírszerzési bizottsági vizsgálat demokrata főilletékese szerint elképzelhető, hogy két jelentés is születik, ha a republikánusok és a demokraták álláspontja között olyan nagy lesz az eltérés, hogy nem sikerül közös nevezőre jutni. Schiff a USA Today című lapnak nyilatkozva nem tudta megmondani, meddig húzódik el a vizsgálat, de úgy becsülte, év végéig aligha zárul le. Ősszel további meghallgatásokat terveznek. Külön dolgozik a szenátus hírszerzési bizottsága, a két vizsgálat egybevonását sem tudták elérni, bár jobban ki tudnák használni az anyagi forrásokat.

Külön eljárást folytat a szenátus igazságügyi bizottsága, a Chuck Grassley iowai republikánus képviselő vezette testület a nyáron zárt ajtók mögött hallgatta meg Glenn Simpsont, a Fusion GPS vezetőjét. Ez a cég adott megbízást egy nyugalmazott brit hírszerzőnek Donald Trump múltbeli orosz kapcsolatainak feltérképezésére. A Christopher Steele által összeállított dosszié bőségesen tartalmaz az amerikai elnökre nézve kompromittáló részleteket, például arról, mit is művelt a milliárdos orosz prostituáltakkal egy moszkvai hotelszobában. A bizottság egyelőre vitázik arról, hogy Simpson – nyilvánosság kizárásával elhangzott – tanúvallomásának átiratát utólag közzétegyék-e. Beidézték viszont tanúskodni Trump legidősebb fiát, Donald Juniort, őt is zárt ajtók mögött hallgatják majd meg.

Az FBI-vizsgálatban Robert Mueller csapata nem utolsósorban azt próbálja kideríteni, mikor és mennyit tudott az elnök egy tavaly júniusi találkozóról. A megbeszélést Donald Junior bonyolította le egy Kreml-közeli orosz ügyvédnővel, Natalia Veszelnyitszkajával, aki Hillary Clintonról ígért magas szintről származó, leleplező információkat. E találkozóról a New York Times adott először hírt, s Trump fia kezdetben tagadta, hogy kampánytémákról egyáltalán szó esett. Az elnök és a fia azt állítja, Trump csak a NYT sztorijából értesült a megbeszélésről, amelyet „lényegtelennek” állítanak be. A demokraták szerint viszont hazaárulással ér fel, hogy egy külföldi hatalom információi révén akarták volna Trumpék megállítani Hillaryt.

A republikánus honatyák közül nem mindenki lelkesedik a Trump-kampány ügyeit vizslató FBI-eljárásért. Egy floridai képviselő, Ron DeSantis a héten törvényjavaslatot nyújtott be, amely 180 napra korlátozná a Mueller vezette csapat nyomozását, s külön kikötné, hogy a 2015 júniusa előtti ügyekre ne terjedjen ki a vizsgálódás – akkor jelentette be Trump, hogy indul az elnökségért.

Közelebb vihet az amerikai elnök orosz kapcsolatainak megértéséhez a Washington Post legutóbbi értesülése arról, hogy a milliárdos vállalkozása a Kremlhez fordult segítségért egy moszkvai Trump-torony felépítéséhez. Szerdán Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov elismerte, hogy kapott egy ilyen levelet 2016 januárjában Michael Cohentől, a Trump Organization ügyvezetőjétől, aki jelenleg az elnök egyik személyes ügyvédje. Cohent egy kétes hírű orosz-amerikai figura, FBI-informátor, Trumpék egyik üzletszerzője, Felix Sater biztatta fel, hogy írjon Peszkovnak. Az általa megadott e-mail azonban a Kreml egyik nyilvános elérhetősége volt, nem az orosz elnök szóvivőjének személyes mailje. Peszkov elismerte, hogy látta Cohen levelét, de azt mondta, mivel a Kreml „üzleti ügyekben nem illetékes”, állítólag nem is mutatta meg Putyinnak. Michael Cohen kulcsszerepét jelzi, hogy Michael Flynn, Trump kirúgott nemzetbiztonsági tanácsadója mellett az ő dolgait is vizsgálja Robert Mueller különleges ügyész és az FBI. Cohen a képviselőház hírszerzési bizottságához benyújtott írásbeli vallomásában nem győzte hangsúlyozni, a toronyépítési tervnek semmiféle köze nem volt Trump kampányához.

A moszkvai építkezésben érdekelt lett volna az orosz oligarcha, Aras Agalarov, aki a 2013-as oroszországi szépségversenyt rendezte Trump cégével együttműködve, s akinek popénekes fia az orosz ügyvédnőt Trump fiának figyelmébe ajánlotta. Kellyanne Conway, az elnök tanácsadója a minap a FoxNews-nak azzal érvelt, hogy a torony végül is nem épült fel, Trump 2015 októberében ugyan aláírt egy szándéknyilatkozatot, de más nem történt. A Washington Post és a New York Times által látott e-mailek egyikében a közvetítő, Felix Sater azt írta Cohennek: „A mi fiunkból elnök lesz, el tudjuk ezt intézni. Ráveszem Putyint, hogy szálljon be a projektbe és megválaszttatjuk Donaldot.”

Trump kontra igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás akadályoztatása lehet az egyik olyan vádpont, amelynek alapján impeachment eljárás indulhat az amerikai elnök ellen. Legutóbb arra derült fény, hogy Trump igazságügyi miniszterét, Jeff Sessionst próbálta rávenni arra, hogy ejtse a vizsgálatot a jogsértő arizonai seriff, Joe Arpaio ügyében, akit nemrégiben elnöki kegyelemmel végül felmentett. Előzőleg legalább hét alkalommal próbált interveniálni a Politico című lap szerint. Thom Tillis republikánus szenátort arról győzködte, ne fogadjanak el törvényt arról, hogy csak kongresszusi engedéllyel menesztheti a különleges ügyészt, Robert Muellert.
Bob Corker szenátornál az orosz szankciók ügyében hozott törvény ellen szólamlott fel. Mitch McConnellnek, a szenátus republikánus többségi vezetőjének szemére hányta, hogy nem tesz többet az orosz vizsgálatok beszüntetéséért. James Comey volt FBI-főnöknek azt mondta, „reméli, hogy el tud tekinteni” az első nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn elleni vizsgálattól. Arra is kérte az FBI-igazgatót, hogy jelentse ki, az elnök nem áll vizsgálat alatt. Mivel Comey nem tett eleget kéréseinek, menesztette.

Szerző

Trump nem lélegezhet fel

Publikálás dátuma
2017.09.01. 07:32
Fotó: AFP/Mandel Ngan
Hiába reménykedik Donald Trump, a politikai szezonnyitány után folytatódnak az orosz beavatkozás ügyében folyó vizsgálatok. Ám bizonytalan, lesz-e kétpárti egyetértés.

Labor Day, az amerikai munka ünnepe után folytatják vizsgálódásaikat a tavalyi elnökválasztás befolyásolására tett orosz kísérleteket feltáró kongresszusi bizottságok. A május 17-én indult FBI-nyomozás nyáron sem szünetelt, a Robert Mueller különleges ügyész felügyelete alatt folyó büntetőjogi vizsgálat új szakaszát jelezte, hogy augusztus eleje óta egy virginiai nagyesküdtszéket is bevontak a munkába. A vádesküdtszék dönthet arról, elegendő bizonyíték gyűlt-e össze a Trump-kampány emberei, netán az amerikai elnök elleni vádemeléshez.

Három bizottság is kutakodik a kongresszusban. Adam Schiff kaliforniai demokrata képviselő, a hírszerzési bizottsági vizsgálat demokrata főilletékese szerint elképzelhető, hogy két jelentés is születik, ha a republikánusok és a demokraták álláspontja között olyan nagy lesz az eltérés, hogy nem sikerül közös nevezőre jutni. Schiff a USA Today című lapnak nyilatkozva nem tudta megmondani, meddig húzódik el a vizsgálat, de úgy becsülte, év végéig aligha zárul le. Ősszel további meghallgatásokat terveznek. Külön dolgozik a szenátus hírszerzési bizottsága, a két vizsgálat egybevonását sem tudták elérni, bár jobban ki tudnák használni az anyagi forrásokat.

Külön eljárást folytat a szenátus igazságügyi bizottsága, a Chuck Grassley iowai republikánus képviselő vezette testület a nyáron zárt ajtók mögött hallgatta meg Glenn Simpsont, a Fusion GPS vezetőjét. Ez a cég adott megbízást egy nyugalmazott brit hírszerzőnek Donald Trump múltbeli orosz kapcsolatainak feltérképezésére. A Christopher Steele által összeállított dosszié bőségesen tartalmaz az amerikai elnökre nézve kompromittáló részleteket, például arról, mit is művelt a milliárdos orosz prostituáltakkal egy moszkvai hotelszobában. A bizottság egyelőre vitázik arról, hogy Simpson – nyilvánosság kizárásával elhangzott – tanúvallomásának átiratát utólag közzétegyék-e. Beidézték viszont tanúskodni Trump legidősebb fiát, Donald Juniort, őt is zárt ajtók mögött hallgatják majd meg.

Az FBI-vizsgálatban Robert Mueller csapata nem utolsósorban azt próbálja kideríteni, mikor és mennyit tudott az elnök egy tavaly júniusi találkozóról. A megbeszélést Donald Junior bonyolította le egy Kreml-közeli orosz ügyvédnővel, Natalia Veszelnyitszkajával, aki Hillary Clintonról ígért magas szintről származó, leleplező információkat. E találkozóról a New York Times adott először hírt, s Trump fia kezdetben tagadta, hogy kampánytémákról egyáltalán szó esett. Az elnök és a fia azt állítja, Trump csak a NYT sztorijából értesült a megbeszélésről, amelyet „lényegtelennek” állítanak be. A demokraták szerint viszont hazaárulással ér fel, hogy egy külföldi hatalom információi révén akarták volna Trumpék megállítani Hillaryt.

A republikánus honatyák közül nem mindenki lelkesedik a Trump-kampány ügyeit vizslató FBI-eljárásért. Egy floridai képviselő, Ron DeSantis a héten törvényjavaslatot nyújtott be, amely 180 napra korlátozná a Mueller vezette csapat nyomozását, s külön kikötné, hogy a 2015 júniusa előtti ügyekre ne terjedjen ki a vizsgálódás – akkor jelentette be Trump, hogy indul az elnökségért.

Közelebb vihet az amerikai elnök orosz kapcsolatainak megértéséhez a Washington Post legutóbbi értesülése arról, hogy a milliárdos vállalkozása a Kremlhez fordult segítségért egy moszkvai Trump-torony felépítéséhez. Szerdán Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov elismerte, hogy kapott egy ilyen levelet 2016 januárjában Michael Cohentől, a Trump Organization ügyvezetőjétől, aki jelenleg az elnök egyik személyes ügyvédje. Cohent egy kétes hírű orosz-amerikai figura, FBI-informátor, Trumpék egyik üzletszerzője, Felix Sater biztatta fel, hogy írjon Peszkovnak. Az általa megadott e-mail azonban a Kreml egyik nyilvános elérhetősége volt, nem az orosz elnök szóvivőjének személyes mailje. Peszkov elismerte, hogy látta Cohen levelét, de azt mondta, mivel a Kreml „üzleti ügyekben nem illetékes”, állítólag nem is mutatta meg Putyinnak. Michael Cohen kulcsszerepét jelzi, hogy Michael Flynn, Trump kirúgott nemzetbiztonsági tanácsadója mellett az ő dolgait is vizsgálja Robert Mueller különleges ügyész és az FBI. Cohen a képviselőház hírszerzési bizottságához benyújtott írásbeli vallomásában nem győzte hangsúlyozni, a toronyépítési tervnek semmiféle köze nem volt Trump kampányához.

A moszkvai építkezésben érdekelt lett volna az orosz oligarcha, Aras Agalarov, aki a 2013-as oroszországi szépségversenyt rendezte Trump cégével együttműködve, s akinek popénekes fia az orosz ügyvédnőt Trump fiának figyelmébe ajánlotta. Kellyanne Conway, az elnök tanácsadója a minap a FoxNews-nak azzal érvelt, hogy a torony végül is nem épült fel, Trump 2015 októberében ugyan aláírt egy szándéknyilatkozatot, de más nem történt. A Washington Post és a New York Times által látott e-mailek egyikében a közvetítő, Felix Sater azt írta Cohennek: „A mi fiunkból elnök lesz, el tudjuk ezt intézni. Ráveszem Putyint, hogy szálljon be a projektbe és megválaszttatjuk Donaldot.”

Trump kontra igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás akadályoztatása lehet az egyik olyan vádpont, amelynek alapján impeachment eljárás indulhat az amerikai elnök ellen. Legutóbb arra derült fény, hogy Trump igazságügyi miniszterét, Jeff Sessionst próbálta rávenni arra, hogy ejtse a vizsgálatot a jogsértő arizonai seriff, Joe Arpaio ügyében, akit nemrégiben elnöki kegyelemmel végül felmentett. Előzőleg legalább hét alkalommal próbált interveniálni a Politico című lap szerint. Thom Tillis republikánus szenátort arról győzködte, ne fogadjanak el törvényt arról, hogy csak kongresszusi engedéllyel menesztheti a különleges ügyészt, Robert Muellert.
Bob Corker szenátornál az orosz szankciók ügyében hozott törvény ellen szólamlott fel. Mitch McConnellnek, a szenátus republikánus többségi vezetőjének szemére hányta, hogy nem tesz többet az orosz vizsgálatok beszüntetéséért. James Comey volt FBI-főnöknek azt mondta, „reméli, hogy el tud tekinteni” az első nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn elleni vizsgálattól. Arra is kérte az FBI-igazgatót, hogy jelentse ki, az elnök nem áll vizsgálat alatt. Mivel Comey nem tett eleget kéréseinek, menesztette.

Szerző