Őrizetbe vették a biztosítópénztár igazgatóját

Korrupciógyanúval őrizetbe vették, majd az egészségügyi miniszter leváltotta Romániában az országos biztosítópénztár igazgatóját, Marian Burceát - közölte a román korrupcióellenes ügyészség.

Az igazgatóval együtt őrizetbe vették az egészségbiztosító pénztár további 13 vezetőjét és alkalmazottját. Az ügyészség szerint 2016 januárja és 2017 augusztusa között az állami intézmény vezetői és hivatalnokai fiktív egészségügyi szolgáltatásokat számoltak el, ezzel mintegy 3 millió euróval károsították meg a biztosító költségvetését.

Az őrizetbe vettek között van Sergiu Ciobanu, aki korábban George Maiornak, a belföldi hírszerzés egykori igazgatójának tanácsadója volt. Az ügyészségi közlemény szerint Ciobanut befolyással való üzérkedéssel, valamint erre való felbujtással gyanúsítják. A közlemény nem tartalmazza Ciobanu tisztségét, de a Mediafax hírügynökség szerint a megjelölt időszakban már nem dolgozott a hírszerzésnél, hiszen Maior mandátuma 2015 elején szűnt meg, s ezzel egy időben a Ciobanu tanácsadói megbízatása is.

A vádhatóság szerint a gyanúsítottak szervezett bűnözői csoportot létrehozva, otthoni betegellátási szolgáltatásokat számoltak el úgy, hogy hamis orvosi jelentéseket is csatoltak az aktákhoz. A gyanúsítottak előnyben részesítették a fiktív betegek aktáit a valóban támogatásra szoruló páciensekéivel szemben, állítja az ügyészség.

Florian Bodog román egészségügyi miniszter pénteken kijelentette, hogy nem tolerálja a korrupciót, és közölte, hogy az ő javaslatára nevezte ki, illetve váltotta le a miniszterelnök a biztosítópénztár igazgatóját.

Szerző

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27