Orosz rémek Berlinben

Orosz internetes támadások sorától tartanak a szeptember 24-én esedékes német voksolás során.

Mindössze három hét maradt a német választásig, s az erőviszonyok mellett a sajtót az is foglalkoztatja: mennyire befolyásolhatják a végeredményt orosz hekkerek? Előfordulhat-e az, hogy egy esetleges külső beavatkozás révén váratlanul jó eredményt ér el a Kremllel kivételesen jó viszonyra törekvő jobboldali, populista, bevándorlásellenes Alternatíva (AfD)?

A Foreign Policy szaklap elemzésében úgy vélte, Oroszország megpróbálja befolyásolni a voksolás végkimenetelét, de arra a következtetésre jutott, hogy „a hekkerek nem vethetik uralmuk alá a német demokráciát”. A lap szerint Berlin kiváló internetes védelmi technológiával rendelkezik, így fel van készülve egy ilyen támadásra. Németországban még teljes egészében papír alapon szavaznak, amit szakértők biztonságosabbnak tartanak a néhány amerikai szövetségi államban alkalmazott elektronikus szavazásnál. A kampányt eddig nem is jellemezték olyan dezinformációk, mint az Egyesült Államokban, s a közvélemény is kevésbé hajlamos elhinni a szenzációhajhász álhíreket, mint Amerikában.

Hans-Georg Maassen, az alkotmányvédelmi hatóság elnöke a minap a Welt am Sonntagban kétkedését fejezte ki annak kapcsán, hogy a Kreml törekszik-e egyáltalán ilyen dezinformációs kampányra Németországban. A Süddeutsche Zeitung a héten azt jelentette, egy ilyen akciótól már legfelső szinten sem tartanak.

Mint a Spiegel írja, a befolyásolási kísérleteknek azonban többféle módja is lehet. Lehetséges ugyanis, hogy a Kreml bizonyos személyek révén kelt gyanút az emberekben annak kapcsán, hogy a választás nem volt tiszta. A lap példaként említi az amerikai elnökválasztáson indult környezetvédő jelölt, Jill Stein fellépését, aki járom szövetségi államban is új választás kiírását akarta elérni. Feltűnő, hogy Stein az orosz propagandagépezet egyik ékköve, a Russia Today televízió egy gálaestjén Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett ült.

A választás biztonságának szavatolásával megbízott hivatal, a BSI elnöke, Arne Schönbohm a Spiegelben úgy vélte, a legnagyobb veszélyt a hekkertámadások mellett az jelenti, hogy egyes jelöltektől adatok sorát lophatják el az interneten keresztül. Ilyen támadásnak volt kitéve a tavalyi amerikai elnökválasztás során Hillary Cinton, az őt indító Demokrata Párt, valamint a francia választásnál Emmanuel Macron pártja. Schönbohm is arra figyelmeztetett, hogy a választás után némelyek azt a képzetet kelthetik: nem volt tiszta a választás.

A befolyásolás egy módja lehet az is, hogy a voksolás napján, szeptember 24-én, összehangolt támadást indítanak a választási iroda szerverei ellen. Elképzelhető, hogy a német alsóház, a Bundestag elleni 2015-ös kibertámadás során olyan adatokra tettek szert a hekkerek, amelyek sebezhetőbbé tették a rendszert. Akkor összesen 16 gigabyte-nyi anyagot tulajdonítottak el, képviselők levelezőrendszereibe nyertek betekintést. Az összehangolt akció Angela Merkel kancellár választási körzetét is érintette. A támadást ugyanaz a hekkercsoport hajtotta végre, mint amelyik tavaly az Egyesült Államokban, idén pedig Franciaországban csapott le. 2016-ban a szociáldemokraták (SPD) képviselőcsoportja, valamint a saar-vidéki kereszténydemokraták (CDU) volt az úgynevezett APT28 csoport célpontja.

Bár egyelőre nem utal jel közvetlen veszélyre, a hekkerek még sok gondot okozhatnak a választás biztonságos lebonyolításával megbízott szakembereknek.