Városliget: van azbeszt, de nem úgy

Nem mutatott ki az egészségre veszélyes azbeszttartalmat a Városliget levegője – tudtuk meg pénteken a mérést végző Kör-Ker kft. munkatársaitól. Az azbeszttartalom mérésénél a legenyhébb szint az úgynevezett tisztasági határérték, amely 0,01 rost/köbcentit jelent, ám a Városliget levegőjében még az ilyen, minimális szintű azbeszttartalom sem volt kimutatható. A pénteki levegőtisztasági mérést a hétvégén a ligetben rendezvényt tartó Diákfeszt szervezői kérték azért, mert a napokban felröppent a hír, hogy ligetvédők rákkeltő azbesztmaradványokat találtak a lebontott Petőfi Csarnok helyén. Ezt a ligetvédők a Kör-Ker Kft. szakvéleményévre hivatkozva állították. Azonban, mint azt lapunk megtudta, a szakvéleményt részben tévesen értelmezték.

A cég ügyvezető igazgatója, Czap Zoltán érdeklődésünkre elmondta: ők egy gödi magánszemélytől kaptak egy csődarabot bevizsgálásra, s az illető azt is elhallgatta előlük, hogy a Városligetből származik a minta. Ettől függetlenül a cég szakvéleményében megállapította, hogy a beküldött csődarab tartalmaz azbesztet, ám az is leírták, hogy ez azbesztcementet jelentett. Ilyenkor az azbeszt kötött állapotban van, így az nem tud kikerülni a szabadba, következtetésképpen belélegezni sem lehet. „Az ország, illetve a főváros vízhálózatának egy jó része még ma is ilyen azbesztcement csövekből áll” – mondta a cégvezető. A különféle építkezéseken szép számmal előkerülő azbesztcső darabok ugyan veszélyes hulladéknak számítanak, amit össze kell gyűjteni és megfelelően kezelni kell, ám a gyakorlatban csak akkor jelentenének veszélyt az egészségre, ha a csövet például darabolják.

Mindez azt jelenti: annak ellenére, hogy a Városliget Zrt. már egyszer befejezettnek nevezte az azbesztmentesítést, a területen maradt azbeszt. Az is tény, hogy a kimutatott azbeszt önmagában veszélyes. A fellelt, cementbe kötött formájában azonban nem jelent egészségügyi kockázatot.

A Kör-Ker Kft. vezetője elmondta: jövő hétfőn és kedden bejárják az építkezési területet is – ez utóbbit már a Városliget Zrt. kérésére –, hogy megállapítsák, mennyi azbesztcement-maradvány található a területen. Czap Zoltán hangsúlyozta: az ilyen esetek is rámutatnak arra, hogy a bontási munkák előtt minden esetben egy akkreditált laboratóriummal kellene egy részletes, előzetes azbesztfelmérést végezni.

Vizsgálat, nyomozás, mérés
Az ügyet már vizsgálja az illetékes kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya, amely érdeklődésünkre csak annyit közölt: "Az eredmények értékelése már folyamatban van." Közben a rendőrség is vizsgálódik: egy magánszemély az azbeszt-ügyben környezetkárosítás miatt tett feljelentést. Ez alapján a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály környezetkárosítás bűntett gyanúja miatt feljelentés kiegészítést rendelt el. A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint a bejelentés után a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a helyszínre küldte a mobil laborját, és a műszeres mérések "közvetlen életveszélyt nem állapítottak meg."

Mercedes-dominancia Monzában

Publikálás dátuma
2017.09.01. 20:37
FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC / AFP

A Formula–1-es világbajnokság Olasz Nagydíjának első szabadedzésén Lewis Hamilton bizonyult a leggyorsabbnak, több mint egy másodperccel jobb időt ment, mint a világbajnoki pontversenyt vezető Ferrari pilóta, Sebastian Vettel. A második tréningen a német sokat javult, mindössze 14 századdal maradt le az edzésen leggyorsabbnak bizonyuló mercedeses Valtteri Bottas mögött, és 86 ezreddel csapattársa Lewis Hamilton mögött.

Szerző

Éleződik - Német állampolgárokat vettek őrizetbe Törökországban

Őrizetbe vettek Törökországban további két német állampolgárt, valószínűleg politikai okok miatt - jelentették be pénteken Berlinben. Angela Merkel kancellár élésen bírálta a török hatóságok lépését. Maria Adebahr külügyi szóvivő elmondta, hogy a két német csütörtöki őrizetbe vételéről "nem állami forrásokból" értesültek, és a török hatóságok ugyan megerősítették az információt, de nem tették lehetővé, hogy az érintettek konzuli segítséget kapjanak. 

Az őrizetbe vétel okáról sem adtak tájékoztatást, de a tárcánál abból indulnak ki, hogy a tavalyi puccskísérlettel összefüggő politikai indokokról lehet szó, mint minden eddigi esetben. A török hatóságok eddig 12 német állampolgárt tartottak őrizetben vagy előzetes letartóztatásban politikai bűncselekmények - többnyire az elbukott puccskísérletért felelősnek tartott hitszónok, Fetullah Gülen terrorista szervezetnek minősített mozgalma támogatásának - gyanúja miatt. Négyen német-török kettős állampolgárok - mondta Maria Adebahr a kormányszóvivői tájékoztatón.

Az előzetes letartóztatásban lévők között van Deniz Yücel, a Die Welt című lap tudósítója is, akit éppen 200 napja fosztottak meg szabadságától. A külügyi szóvivő kiemelte: a tárca minden eszközzel küzd azért, hogy kiszabadítsák az újságírót és a többi német állampolgárt. Steffen Seibert kormányszóvivő hozzátette, hogy Berlin továbbra is erősen aggódik Deniz Yücel sorsa miatt, és nemcsak azt követeli Ankarától, hogy a tudósító elleni eljárásban igazodjék a jogállamiság elveihez, hanem azt is, hogy tartsa tiszteletben a konzuli segítségről szóló nemzetközi jogi előírásokat. Az őrizetbe vett német állampolgárokkal kapcsolatos tájékoztatás elmulasztása és a konzuli segítség igénybe vételének megtagadása "teljességgel elfogadhatatlan" - mondta a kormányszóvivő.

Angela Merkel kancellár pénteken egy választási gyűlésen elmondta, hogy a kormánynak "határozott választ" kell adnia a további két német állampolgár őrizetbe vételére. Hozzátette: az utóbbi időszak fejleményei miatt szükségessé válhat, hogy Berlin "átgondolja" viszonyát Ankarával. Hírportálok beszámolói szerint kiemelte: Ankara politikája miatt nem lehet teljesíteni azt a török igényt, hogy az Európai Unió tárgyaljon az EU-Törökország vámunió továbbfejlesztéséről.

A kancellár kedden a hagyományos nyári sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy a német-török kormányzati kapcsolatok javításának feltétele a német megítélés szerint a szabadságuktól Törökországban ok nélkül megfosztott német állampolgárok szabadon bocsátása. Hozzátette, hogy elkerülhetetlennek tartja az irányváltást kormánya Törökország-politikájában, akkor is, ha ezt a német gazdaság is megszenvedi.

A német és a török kormány viszonya a tavaly nyári törökországi puccskísérlet óta folyamatosan romlik, a kapcsolatot konfliktusok egyre hosszabb sora terheli. Ezért a berlini vezetés júliusban irányváltást jelentett be, az eddiginél keményebb fellépést ígér, arra hivatkozva, hogy Ankara elfordul az európai értékekről. Egy augusztusban ismertetett felmérés szerint a németek többsége támogatja a határozott kiállást Recep Tayyip Erdogan államfő széles körben egyre inkább tekintélyelvűnek tartott rendszerével szemben. A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint a németek 72 százaléka úgy gondolja, hogy gazdasági eszközökkel nyomást kell gyakorolni Törökországra, akkor is, ha a német gazdaságnak is hátrányosak az intézkedések.

Szerző