A valaha talált legnagyobb halgyík került elő

Publikálás dátuma
2017.09.02 07:19
FOTÓ: HOLGER HOLLEMANN/DPA
Fotó: /

Minden eddiginél nagyobb Ichthyosaurus maradványait azonosította egy német és egy angol kutató. A példány 200 millió éves, és bő három méter hosszú, ami a feltételezések szerint akár húsz méteresre is megnövő társaihoz képest kicsinek számít.

Szerző
2017.09.02 07:19

Majmok halhatnak ki az olajpálma miatt Afrikában

Publikálás dátuma
2018.08.15 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Afrika veszélyeztetett majmainak létét tehetik kockára az olajpálma-ültetvények egy új tanulmány szerint - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
Az olajpálma termesztésére alkalmas területek többsége az emberszabásúak élőhelye a kutatók szerint, akik az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették eredményeiket. Azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja az élővilág sokszínűségét, ha Afrikában is elterjednek az olajpálma-ültetvények. Véleményük szerint a fogyasztók is tehetnek az állatokért azzal, hogy fenntartható módon termelt pálmaolajat tartalmazó árucikkeket választanak. Ezt azt is jelentheti, hogy többet fizetnek ezekért a élelmiszerekért, kozmetikumokért és tisztítószerekért.
A pálmaolajat a Nyugat-Afrikában őshonos olajpálmafából nyerik, a legtöbb ültetvény azonban jelenleg Indonéziában és Malajziában található. A környezetvédők szerint az ültetvények terjeszkedésének árát a térség erdői fizették meg, mert az őshonos fákat vágták ki, hogy az olajpálmának helyet csináljanak. Az erdőirtás egyik legjelentősebb hajtóereje az olajpálma termesztése, mely ezáltal az ott élő állatok, többek között a súlyosan veszélyeztetett borneói orangután létét fenyegeti.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint azonban nem lenne jó megoldás, ha az olajpálma helyett más, olajat adó növényeket termesztenének, mivel ezek hozama alacsonyabb, ezért nagyobb területeken kellene őket termeszteni. A termelés élővilágra gyakorolt hatását azzal lehetne mérsékelni, ha erdőirtás nélkül, fenntartható módon termesztenék az olajpálmát és csökkentenék a nem élelmiszeripari felhasználását.
Az iparág több szereplője Afrikában tervezi a terjeszkedést, ami a környezetvédők szerint aggasztó, mivel a szóba jöhető területek egyben fajokban gazdag élőhelyek is: Afrika - többek között - majdnem 200 majomfajnak ad otthont, sokukat már ma is a veszélyeztetettek között tartja számon az IUCN.
A legfrissebb kutatás szerint az olajpálma-ültetvények létesítése tovább gyorsítja az élőhelyek pusztulását, ami miatt a kihalás szélére került az összes nagy termetű emberszabású. A kutatók azt állapították meg, hogy Afrikában kevés az ültetvénynek alkalmas terület, ami ne lenne egyben az emberszabásúak élőhelye is. Számításaik szerint 2050-re 53 millió hektár ültetvényre lesz szükség, hogy a világ pálmaolaj-keresletét kielégítsék, azonban Afrikában csupán 0,13 millió hektár művelésbe vonása nem érintené a majompopulációkat.
2018.08.15 11:11
Frissítve: 2018.08.15 11:11

A következő években is velünk marad az „abnormális meleg”

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:06
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Egy friss klímamodell szerint a jelenlegihez hasonló, szokatlanul meleg lesz az időjárás 2022-ig, vagyis nagyobb lesz az esély a szélsőséges hőmérsékletek kialakulására - írta az MTI francia és brit kutatók figyelmeztetése alapján.
Nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő öt évben - írták a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmányukban a franciaországi Országos Tudományos Központ (CNRS) szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói. 
A kutatók nem hagyományos szimulációs technikákat használtak előrejelzésükhöz, hanem elkészítettek egy számítógépes statisztikai módszert a 20. és 21. század klímaszimulációinak kutatására, amely megbízható előrejelzéseket nyújt a földfelszíni és a tengerfelszíni átlaghőmérsékletek alakulásáról.  
A modell figyelembe veszi egyebek között a földfelszíni átlaghőmérsékletet alakító olyan tényezőket, mint az üvegházhatású gázkibocsátás, az aeroszolok jelenléte a levegőben, valamint az időjárás természetes változékonyságát, amelyet nehéz előrevetíteni.
Az új módszer azt jelzi, hogy a földfelszíni átlaghőmérséklet abnormálisan meleg lesz 2022-ig, leginkább azért, mert kicsi a valószínűsége a nagy hidegeknek. A jelenség még szembeszökőbb lesz a tengerfelszíni hőmérsékletek esetében, mivel nagy a hőségek valószínűsége, amelyek bizonyos körülmények között megnövelik a trópusi vihartevékenységet.
Módszerük jelenleg csak globális átlagokra alkalmazhatók, de a kutatók tovább akarják fejleszteni, hogy regionális előrejelzéseket is készíthessenek, és a hőmérsékleti előrejelzések mellett a csapadékot és a szárazságot is képesek legyenek ily módon megbecsülni.
A legutóbbi három év volt a legmelegebb Földünkön az időjárási feljegyzések 19. század végi kezdete óta. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként. 
A 2015. decemberi párizsi klímacsúcs résztvevői vállalták ugyan, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartják a globális felmelegedést az iparosodás előttihez képeset, egyre több kutatás jelzi azonban, hogy a klímacsúcson vállalt kötelezettségek nem elégségesek, a Föld 3 Celsius-fokos felmelegedés felé tart az évszázad végéig.
2018.08.15 09:06