Olajfolt a kormányfőn

Publikálás dátuma
2017.09.02 07:26
Orbán Viktor miniszterelnök és Hernádi Zsolt Mol-vezér bizakodással tekint a jövőbe. FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Lényegében elérte a 2011-es felvásárláskori árát a Mol-részvény. Az állam akkori rossz befektetésén leginkább Putyin nyert.

A Mol árfolyama forintban már túlnőtt azon a szinten, amennyiért az Orbán-kabinet 2011-ben félezermilliárd forint közpénzből megvásárolta az orosz Szurgutnyeftyegáztól az olajcég 21,2 százalékát. Az árfolyam hat éves mélyrepülésen van túl. Ezalatt a magyar állam számításunk szerint kisebbségi részvényesként mintegy nyolcvanmilliárd forint osztalékhoz jutott. A vásárlást ugyanakkor - magukat a téma érzékenysége folytán megnevezni nem kívánó tőzsdei elemzők - ma se tartják "különösebben jó döntésnek". Ebből az összegből jelentősen csökkenthették volna az államadósságot, de akár az ország fejlesztésére – például egészségügyre, vagy épp oktatásra - is elkölthették volna - vélik. A lépés befektetésként kevéssé értelmezhető, hisz az állam a jelek szerint nem kíván megválni Mol-papírjaitól, mint ahogy további vásárlás sincs napirenden.

Jól járt viszont a Szurgutnyeftyegáz - amit Putyin orosz elnök magánvagyona részeként emlegetnek -, hiszen az orosz olajcég körülbelül 150 milliárd forintnyi eurót kasszírozott az üzleten.

A magyar állam ugyanis 2011-ben 22,2 millió Mol-részvényért darabonként - közel árfolyamcsúcson - 22 ezer 400 forintot fizetett az oroszoknak. A papír ára - Fellegi Tamás akkori szakminiszter várakozásai dacára - ezután lebucskázott: 2015 elején már alig adtak darabjáért 10 ezret. A kurzus azóta az olajárzuhanás ellenére feltámadt. Így augusztusban ismét átlépte a hat év előtti szintet.

A kivásárlás óta nyugodt a politikai légkör a Mol-körül. Elemzők szerint ez a hatalom és a gazdasági érdekkörök - pontosabban képviselőik, Orbán Viktor és Csányi Sándor - hallgatólagos "megnemtámadási szerződésének" eredménye.

Pénzügyi értelemben az ár még nem érte be a 2011-est – figyelmeztetnek pénzügyi szakértők. A papírokért a magyar állam - a Nemzetközi Valutaalaptól a még a Gyurcsány-kabinet által felvett hitelből - euróban fizetett. A forintgyengülés miatt azonban ez ma már részvényenként 25 ezer 887 forintot jelent. A Mol-részvény – tegnap 23 ezer 605 forinton záró – ára ugyanakkor hamarosan elérheti e szintet: az elemzők az olajcég folytatódó árfolyamemelkedését illetően derűlátóak.

Emlékezetes: az osztrák OMV 2007-ben, 21 százaléknyi papír birtokában támadást indított a Mol megszerzésére. Védekezésül az akkor szociálliberális többségű parlament a Fidesszel párját ritkító egységben bebetonozta a Mol-irányítást, az olajcég pedig saját vagy félezermilliárdjából sajátrészvény-vásárlásokba kezdett. Így 2007-ben már 30 ezret is fizettek a papírért. Két év fárasztás után, 2009-ben az OMV eladta csomagját az ismeretlenség homályából előlépő Szurgutnyeftyegáznak. Noha az orosz olajcég „magántulajdonúnak” minősült, arra elemzők Vlagyimir Putyin orosz elnök magánvagyonaként tekintenek. A magyar állam barátságtalanul reagált: a vevő kusza könyveire hivatkozva még részvényeskénti bejegyzését is ellehetetlenítették. Az oroszok két évig bírták cérnával: a vége felé már maga Vlagyimir Putyin is élesen kikelt a magyar hatóságok ellen. Némi zavar után 2011 májusában maga Orbán Viktor jelentette be, hogy Magyarország – soha addig nem látott, félezermilliárdos summáért - „visszaszerezte” a Mol-részt, „biztonságba helyezték” a céget, így biztosítva „az energiafüggőség csökkentését és a nemzeti ipar újjáélesztését”.

Hogy a súlyosnak tetsző szavak alatt valójában mit értett, máig nem tudni. Nem ismert például, mit kerültünk így el. Az akkor rebesgetett veszély, miszerint a Szurgutnyeftyegáznak talán a Nabucco nevű uniós gázvezeték terveire fájna a foga, az elképzelés tavalyelőtti elhaltával megszűnt. A Mol-kivásárlás a hazai energiafüggetlenség terén se mutat kiemelkedő szerepet. Sőt: ha feltesszük, hogy Putyin az – eladáson elért jelentős haszonért – „cserébe” már akkor beígérte Magyarországnak a nukleáris bővítést vagy más üzleteket, Magyarország energiafüggetlensége éppenséggel csökkent. Lehetséges ugyanakkor, hogy az oroszok egy olyan vevőjelölttel fenyegettek, amit a hazai fél mindenképp el akart kerülni.

Az állam mára összességében valamivel 25 százalék fölé emelkedő részesedésével, az olajcég legnagyobb tulajdonosaként messze nem használja ki ebbéli lehetőségeit – vélik. A közgyűléseken a – változatlan – Mol-vezetés minden döntését megszavazzák. Ellentétben például Lengyelországgal, ahol a Szydlo-kabinet kevéssé kecsegtető befektetésekre is rászorította a résztulajdonában lévő nemzeti energiatársaságot. Némi hangsúlykülönbség talán csak 2013-ban mutatkozott, amikor az Orbán-kabinet a Mol-igazgatóságot a horvát INA eladására irányuló tárgyalásokra kérte, a horvátok Mol-politikájában saját energiamulti-ellenes álláspontját viszontlátva és elfogadva. Noha a tárgyalások azóta is zajlanak, az INA továbbra is a Molé, mivel az érte kért vételárat senki se teszi le az asztalra.

A Mol körüli nyugalom mögött inkább informális okokat sejthetőek. Eszerint Orbán Viktor és a Fidesz-kör, illetve Csányi Sándor OTP-vezér és Mol-alelnök között olyan hallgatólagos „megnemtámadási egyezmény” élhet, miszerint a magyar állam alapvetően nem sérti a mágnás kiterjedt érdekszféráját. Így a Mol ma is csak kiemelkedő hozamú beruházásokba vág bele, sőt nem rest akár vissza is lépni, mint például a térségi szénhidrogén-kutatás terén. Igaz, az elemzők szerint a 2020 után elapadó EU-források az állam és a Mol viszonyában is új fejezetet hozhatnak.

Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkeresésünkre kedvezőnek ítélte a Mol árfolyamemelkedését és a részvényekből származó "jelentős osztalékbevételt". Az állam érdekeit kisebbségi tulajdonosként tudja érvényesíteni, részvényekkel kapcsolatos döntéseket pedig az eredményesebb, költséghatékonyabb gazdálkodás és az értékvédelem mentén hoznak - szögezik le.

2017.09.02 07:26

Három óra rejtély Mesebergben

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:37
Putyin és Merkel a kastély parkjában
Fotó: Sputnik/ Alexei Druzhinin
Egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Angela Merkel és Vlagymir Putyin Berlin mellett folytatott, bő háromórás tanácskozása, amelynek végeztével az orosz elnök szombat este visszarepült Moszkvába.
Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria volt. Az előzetes jelzések szerint napirendre vették a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyét is, amelynek a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2. A német kormány Berlin melletti vendégházának, a mesebergi kastélynak az udvarán a szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Hogy ebben a törekvésében a megbeszélés során mennyire talált partnerre az orosz vezetőben, most még nem tudható. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte az évek óta pusztító polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez. 
2018.08.19 09:37
Frissítve: 2018.08.19 09:39

Medvét gázolt egy teherautó a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:17
A kép illusztráció. Fotó: AFP
Fotó: /
Medvét ütött el egy kisteherautó a romániai A1-es autópályán Nagyszeben közelében - számolt be az Agerpres hírügynökség.
A péntek este történt szokatlan baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás kisteherautó pedig megrongálódott. A gépkocsi utasai nem sérültek meg - közölte az útkarbantartó cég illetékese. Ellenőrizték az autópálya két oldalára épített kerítést - amelynek éppen az a feladata, hogy megakadályozza az állatok bejutását a gyorsforgalmi útra - de nem talált megrongált szakaszt. A szóvivő szerint feltételezhető, hogy a medve egy felkanyarodó úton jutott a pályára. Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki. 
Szerző
2018.08.19 09:17