Tekintélyes összeget kap a szegedi egyetem

A kormány döntött arról, hogy 21 milliárd forint támogatást kap a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztésére, az oktatási infrastruktúra korszerűsítésére - jelentette be az igazságügyi miniszter szombaton a felsőoktatási intézmény tanévnyitóján.

Trócsányi László kijelentette, hogy a kormány stratégai ágazatnak tekinti az oktatást, partnerként tekint az egyetemekre. Hozzátette: az ország versenyképességéhez az olyan egyetemek tudnak hozzájárulni, melyek állják a nemzetközi versenyt, nemcsak a hazai, hanem a külföldi hallgatóknak is vonzó képzéseket képesek kínálni.

Az egyetem "Szeged zászlóshajója", amikor a kormány a felsőoktatási intézményt támogatja, akkor ezzel a várost is segíti. Erősödik az innováció, amely a cégek letelepedést ösztönzi, szépül a város, bővül az idegenforgalom - hangsúlyozta a politikus.

A kormány döntött arról, hogy a 650 millió forintot biztosít az SZTE jogi kar épületének felújítására. A következő három és fél évben megtörténhet a Zeneművészeti Kar városképi jelentőségű épületének rekonstrukciója, a 3 milliárd forintos beruházás része a koncertterem megújítása is. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán megvalósuló mintegy 10 milliárd forintos fejlesztés a régió 1,6 millió lakójának ellátása mellett lehetővé teszi országos vonzáskörű feladatok elvégzését is. A következő években 4,8 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az egyetem klinikai központjában a legmodernebb képalkotó diagnosztikai kapacitás kiépítésére - ismertette a fejlesztések részleteit Trócsányi László. Hozzátette: döntés született az egészségügyi ellátórendszer csúcsán álló egyetemi klinikák többletkapacitásának befogadásáról is, ez az SZTE esetében 600 millió forint forrást jelent.

A politikus kitért arra, a szegedi lézerközpont szomszédságába tervezett tudományos-ipari park létrehozása teljes mértékben összhangban van a kormány törekvéseivel. Az előkészítő munkálatokra 1,75 milliárd forint áll rendelkezésre.

Szabó Gábor rektor kifejtette, az SZTE küldetésének fontos része az oktatás mellett a tudás előállítása. A mai nemzetközi versenyben az ilyen intézmények nélkül egy ország nem lehet sikeres. Az akadémikus elmondta, az elmúlt időszak pályázati tevékenységének köszönhetően az egyetem anyagi helyzete stabil, a következő években 47 milliárd forint - elsősorban a kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató - forrás érkezik az SZTE-re. Az intézmény olyan fejlődés előtt áll, amely eredményeként nemzetközileg is sikeres kutatóegyetemmé válhat.

Botka László (MSZP) polgármester hangsúlyozta, Szeged és az egyetem sorsa, fejlődése közel egy évszázada összefonódott. A közös beruházások egyszerre emelik a város és az egyetem presztízsét. A politikus példaként a lézerközpont tavasszal átadott épületét említette, a feladatok közül pedig a 70 hektáros tudományos-ipari park kialakítását emelte ki.

Az MSZP miniszterelnök-jelölti posztját is betöltő politikus úgy fogalmazott, a tudás, az oktatás elérhetőségének szűkítése helyett annak bővítésére van szükség. Legyen mindenki számára az első diploma ingyenes, és a kormány legfeljebb az osztatlan képzéseknél tartsa meg a keretszámot - mondta.

Szerző
2017.09.02 16:10

Szándékosan teszik nyomasztóvá a tranzitzónákat a déli határon

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:00
Teljesen letakarták az ablakokat
Fotó: MIGSZOL/ KÉKESI MÁRK
Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 
Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.
- Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán
- mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.
A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek. Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik. Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek. 
2018.08.22 09:00
Frissítve: 2018.08.22 09:00

Egy átlagfizetés harmadát megeszi az iskolakezdés

Publikálás dátuma
2018.08.22 08:46
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A szülők legalább 60 ezer forinttal számolnak. A tankönyvek az első 9 évfolyamban ingyenesek, de a szakmai egyesület szerint ennek megvannak az árnyoldalai is.
Bár a tanszerek nem drágultak különösképpen, több szülő is úgy számol, hogy legalább 60 ezer forint szükséges az első osztály megkezdéséhez – hangzott el az ATV híradójában. Az utánpótlás is legalább 15-20 ezerre forintra jön ki gyerekenként. A tankönyvekért 9. osztályig egyáltalán nem kell fizetni, harmadiktól viszont ez könyvtári könyveket jelent.
„A visszajelzések alapján a szülők többsége úgy látja, hogy a kölcsön tankönyvrendszer hátráltatja a gyerekeket a tanulásban. Nagyon sokszor előfordul, hogy a kölcsöntankönyv, amit a gyerek kap, az már rossz állapotú”
– mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője.
Ezért vannak szülők, akik inkább úgy döntenek, mégis megveszik a könyveket, ez pedig plusz 15-20 ezer forintot jelent legalább egy évben. A mindenkire vonatkozó ingyenes tankönyveket tavaly vezette be a kormány. Az erre szánt költségvetés viszont a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint pazarlás.
„Ez az 5-6 milliárd kidobott pénz akkor hasznosulna az oktatás számára, ha ezt az iskolák kapnák, mert ez azt jelenti, hogy átlagosan egy intézményre körülbelül 1 millió forint jutna. Ha ezt az iskolák valóban arra fordíthatnák, amik nekik szükséges”
– közölte Romankovics András, a TANOSZ alelnöke. A jelenlegi intézkedések az egyesület alelnöke szerint oda vezetnek, hogy csak egy nagyon szűk állami tankönyv választék áll majd rendelkezésre.
2018.08.22 08:46
Frissítve: 2018.08.22 08:46