Nem kérdés, hogy elvben ki lehetne dolgozni a mainál igazságosabb, arányosabb választási rendszert. Ahogyan azt a Közös Ország Mozgalom által az Alkotmány utcában létrehozott Agóra tűzte ki céljául. Az viszont már kérdés, van-e realitása egy új választási rendszernek, s az is, hogy a következő bő fél évben ez legyen-e a demokratikus ellenzék egyik fő témája.
Kezdjük az elsővel: a Fidesz nélkül reménytelen egy új választási törvény elfogadtatása. Következésképpen ki lehet ugyan dolgozni új választási rendszert, alkalmazására halvány esély sincs. Egy esetben lenne realitása egy új jogszabálynak: ha a Fidesz úgy látná, hogy az általa 2014-re összerakott rendszer 2018-ban már nem neki kedvez. Ezt nem lehet ugyan kizárni, de azért nem valószínű. A jelenlegi erőviszonyok között - a Fidesz messze a legtámogatottabb, jelöltjei helyben erősek, a következő pártoknak harmadannyi szavazójuk van - a kormánypártnak pont a mostani választási rendszer a legmegfelelőbb. Ez ugyanis "aránytalan", a győztest premizálja sokszorosan. De aránytalan volt a Fidesz által kidobott "régi" rendszer is - a mostani ennek egy módosított változata - , amelyben 2010-ben kétharmadot értek el. Az egyéni körzetek és a pártlisták kombinációja pont azt a célt szolgálja, hogy működőképes többség jöjjön létre a választások nyomán. Mit takar az Agóra által igazságosabbnak nevezett rendszer? Tisztán listás voksolást, vagy tisztán egyéni körzeteket? Erre egyelőre nincs válasz.
Az Agóra megnyitóján résztvevő pártvezetők közül többen szóvá is tették, hogy csekély a realitása egy új választási rendszernek. Vagyis ez aligha válik a kampány fő témájává. A Fideszt az egyéni körzetekben kell és lehet megverni. A mostani rendszerben. Az Agóra inkább azt a célt szolgálhatná, hogy a demokratikus oldalon körzetenként csak egy jelölt legyen.
