Arisztotelész tévedése

Publikálás dátuma
2017.09.04. 07:18

90 éves korában tanult meg írni egy kenyai bába, aki hat dédunokájával együtt járt iskolába. A legújabb pszichológiai és idegélettani kutatások szerint ez nem kivételes eset, az elmélet, hogy az öregedő agy nem tanul, még az ókori görögökre vezethető vissza.

Szerző

Pengeváltás Alsómocsoládon

Publikálás dátuma
2017.09.04. 07:11
"Az a legjobb az egészben, hogy összetartja az embereket." FOTÓ: Tóth László
A Hegyhát 285 lelkes faluja adott otthont a Kés- és Fejszehajító Európa-bajnokságnak a hét végén. Amúgy a sportágban nem élenjárók a magyarok, de a helyiek körében lelkesedésből nincs hiány.

Villant a kés a fekete ruhás, kemény arcú, negyvenes férfi és a vonásaiban ázsiai jegyeket mutató, fehér dzsekis, sortos asszony kezében. Összeszűkült szemmel, megfeszült izmokkal hajították el a levegőt zúgó hanggal átmetsző pengét. Az asszony talált, a férfi ernyedten nézett maga elé. Itt a vége, futott át rajta, legyőztek.

Nem két ember végzetes vitáját zárta le a két dobás, hanem két sportoló küzdelmét. Az angol férfi és az orosz hölgy nem egymást célozták, hanem egymás mellett állva, a rajtgép jelére, egy-egy kerek táblára hajították el a késüket. Mindez a hétvégén, Alsómocsoládon történt, mivel a község adott otthont a Kés- és Fejszehajító Európa-bajnokságnak. A baranyai Hegyhát 285 lelkes faluja immár harmadjára rendezett kés- és fejszehajító nemzetközi versenyt. Először húszan, majd harmincan jöttek el, s a mocsoládiak az ötlet fogadtatásának sikerén felbuzdulva 2017-re kontinens-bajnokságot hirdetek a sportág európai szövetségének engedélyével. Erre 14 ország 150 versenyzője nevezett be.

Amúgy a sportágban nem vagyunk élenjárók, nemzeti szövetségünk sincs, mint azt megtudtam a főszervezőtől, Kohl Jánostól. Az 57 éves, tolmácsolásból élő, főleg filmszövegeket fordító, alsómocsoládi férfi elmondta, hogy ebben a versengésben az angolok, a csehek, a németek, az olaszok és az oroszok előttünk járnak, hogy ne is szóljunk az amerikaiakról. Ők is küldtek három versenyzőt.

– Engedtük, hadd jöjjenek – mondta Kohl –, mi dolgozunk azon, hogy Amerika is legyen Európa része.

Kohl szólt arról, hogy tizenévesen a soproni erdész szakközépiskolába járt, s ott időnként kés- és baltadobálással múlatták az időt. Harminc évvel később eszébe jutottak az akkori élmények, na meg megnézett néhány tomahawkos indiánfilmet, s elkezdett újra immár versenyszerűen dobálni.

Faggatva a verseny résztvevőit visszaköszöntek az érvek, hogy ki miért lett ennek a sportnak a szerelmese. A németek éppúgy, mint az angolok vagy a csehek sűrűn emlegették fiatal koruk könyv- és filmemlékeit. Így volt ezzel Apostagi József, aki Kiskunlacházáról 1978-ban ment el esztergályosként dolgozni Csehszlovákiába, ott megtelepedett, családot alapított, és ma is Csehországban él.

– Gyerekkorom könyvei Cooper és May Károly művei – indokolta saját kötődését a bőrkalapot, bőrdzsekit, farmert és katonai bakancsot viselő, 65 esztendős férfi, majd hozzátette: – de fontos az is, hogy ebben a sportban van valami ősi és ösztönös, hisz az ember évezredeken keresztül vadászatból élt, és ha megtámadták, meg kellett magát védenie a késével vagy a fejszéjével. Ezért fogtam bele ebbe a sportba, de az is itt tart, hogy remek a társaság, és mi késdobálók összejárunk akár hetente kétszer is.

A magyar férfi cseh feleségét is „megfertőzte”, öt éve az asszony elkíséri a versenyekre, maga is hajít. Hogy őt mi mozgatta, arra a férje adott magyarázatot:

– Nem akart elengedni egyedül, látta, hogy jól érzem magam, gondolta, ebből ő se marad ki.

A versenyzők kivétel nélkül több számba is indulnak, merthogy a kés- és fejszehajításnak tucatnyi ága van. A bevezetőben említett „párbaj” az egyik legnépszerűbb szám. A sziluett nevű szám más logikájú, ott a táblán két, félméteres piros kört látunk egymás felett, s ezt az ember test-sziluettjét jelképező formát 15 darab, tízcentis átmérőjű, fekete kör határolja. A kisebb körökbe kell 4 méter távolságból beletalálni, de mindegyikbe csak egyszer szabad, s aki a piros körökbe talál, az kiesik (hisz megölte a körbedobált embert). A speed nevet viselő számban az a feladat, hogy 3 méterről 20 másodperc alatt minél több kést vágjunk bele a céltáblába. A „távolsági” számnál az a lényeg, hogy ki tudja az egyméteres táblát minél messzebbről eltalálni. A versenyzők 4 méterről dobnak először, van három kísérletük, s ha sikerül egy, akkor hátrálnak 3 métert, és újra kapnak három kísérletre lehetőséget. Ha van találat, megint hátrálás, és megint három kísérlet következik. Az nyer, aki a legmesszebbről betalál. A nagy bajnokok késsel eljutottak már 22, baltával meg 28 méterig.

Ami atlétikában a 100 méter, az itt a „walk back”. Itt három, egymás mellé állított, félméteres körre kell dobni, először három, majd négy, öt, hat és hét méterről. Ebbe a számba nem lehet előre nevezni, itt az a 10-12 résztvevő indulhat, aki a többi versenyben élen volt. A mocsoládiak és a környékbeli településről érkezők kedélyesen figyelték a versenyt. A hangulatot a sűrűn leszakadó eső sem rontotta.

– Amikor gyerek voltam, mindenkinek volt bicskája – idézte a régi időket a 67 esztendős Feiersteint János – játékból mi is dobtunk célba a késünkkel. Erre jó emlékezni. Meg arra is, hogy soha nem fogott senki a másikra kést.

– Az a legjobb az egészben, hogy összetartja az embereket – vélte a 40 éves Kronvald Zotán, aki a szomszédos Bikalról ruccant át. – Minden ilyen rendezvény erősíti a falu közösségét. Látom, hogy az emberek milyen jókedvűen beszélgetnek egymással, és ez remek érzés.

Az alsómocsoládiak bulisságáról és összefogásáról többen is elégedetten szóltak. Arról, hogy a versenypályát társadalmi munkában építették meg, s hogy helyben sokan ajánlkoztak önkéntes pontozónak. Jöttek máshonnan is önkéntesek, nemcsak a környékről, még a fővárosból is. A vásárosdombói Fejes Zoltán meg azért húzta ki magát, mert faipari cégével ő szállította a céltáblákat.

– Mi voltunk a faszállítók – jelentette ki büszkén a férfi, akit elkísért felesége, s 12 éves unokája is. Fejes megjegyezte: – Nagy dolog, hogy a nehéz helyzetben lévő Baranya egy ilyen kicsi faluja Európa-bajnokságot rendez, és kiváló házigazda.

Tegyük hozzá, hogy Alsómocsolád nem tartozik a nehéz helyzetű falvak közé. Itt csaknem félezer embernek ad munkát a Pick egyik üzeme. A faluban van egy sertéstelep is, meg egy erdei iskola, aminek szállása és konferenciaterme gyakran megtelik. Szabó Erika, a falu egyetlen kocsmájának tulajdonosa már 17 éve felhagyott a vendéglátással, bérbe adta üzletét, de most ő is besegített bérlőjének a sok munka miatt. A szép alakú, közvetlen asszony ekképp fogalmazott:

– Itt az emberek mindig tudtak élni, és volt összetartás. Ehhez persze kell az is, hogy van munkájuk és biztos megélhetésük. Anélkül nehéz.

Besokalltak, tiltakoznak a fogorvosok

Publikálás dátuma
2017.09.04. 07:07
Nem adtak időpontot a sztrájk idejére. FOTÓ: Tóth Gergő
Várhatóan az ország délnyugati sarkában lesz a leglátványosabb a fogorvosok hétfőn kezdődő tiltakozó akciója. Csaknem 2800 közfinanszírozott praxisból 700-ban vállalták, hogy három napon át csak a sürgős beavatkozásokat végzik el a tb-támogatott rendeléseken. Minden egyéb fogászati problémákkal a magánrendelőkben kérhet ellátást.

Az orvosok ezzel demonstrációval tiltakoznak az ellen, hogy évek óta sokkal kevesebb pénzt kapnak a betegellátásra, mint amennyiből praxisaik még működtethetők. Az ő ellátmányuk töredéke annak mint amennyit az alapellátás másik nagy csoportjára, a háziorvosokra fordít az állam. A legtöbb fogorvos Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Somogy, Zala, megyében csatlakozott az akcióhoz. Budapesten a Csengery, a Visegrádi, a Hercegprímás utcai, a Hősök terei szakrendelők is csak a sürgősségi esetek ellátását vállalták. Pest megye 240 szolgáltatójából 70-100-ban korlátozzák a betegfogadást.

Az orvosok – úgy tudjuk – előre tájékoztatták a betegeiket, például ezekre a napokra már nem is jegyeztek elő tb-finanszírozott kezelést senkinek. Az akció szervezője, Nagy Ákos keszthelyi fogorvos lapunknak azt mondta: most az egészségügyi kormányzat évente, átlagosan 2800 forintot hajlandó költeni egy polgár ellátására. Ebből az összegből kellene biztosítani valamennyi közfinanszírozott rendelőben a térítésmentes fogtömést, gyökérkezelést, fogkő eltávolítást, rákszűrést, a várandós nők gondozását, a nyugdíjasok kedvezményes fogpótlását. Nagy Ákos a helyzet abszurditására utalva példaként említette, hogy egy fogtömésért a magánrendelőben 10-15 ezer forintot is elkérnek, míg ő az egészségbiztosítótól a lyuk nagyságától függően 1800-2200 forintot kap, miközben ugyanazt az anyagot használják, mint a magánrendelések és ugyanannyiért is vásárol a nagykereskedőktől.

Ahhoz, hogy a közfinanszírozott praxisok valahogy fönn tudjanak maradni, havonta csak annyi kezelést végeznek el, amennyire futja. Ennek az a következménye, hogy egy tömésre is több hetet kell várniuk az embereknek. Hozzátette: a fogorvosok határozottan kiállnak amellett, hogy az Európában is egyedülálló ellátási csomag továbbiakban is megmaradjon. Ám ez csak úgy lehetséges, ha a jelenlegi fogászati finanszírozást a kormány legalább annyival egészíti ki, mint a háziorvosokét. Ez a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának számításai szerint évi 24-30 milliárd forint.

Nagy Ákos erős vészjelnek tartja, hogy a fogorvosi körzetek 10 százaléka már betöltetlen. Üres praxis nemcsak vidéken, hanem már Budapesten is található. Az egészségügyért felelős államtitkárság eddig háromszor adott tárgyalási időpontot Nagy Ákosnak, ám a találkozók előtt rendre lemondták az egyeztetéseket. Augusztusban Ónodi- Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár viszont kétszer is találkozott Hermann Péterrel, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnökével, aki tolmácsolta a doktorok problémáit, ám ő sem kapott eddig egy halvány ígéret sem. „A kamara elnöke elismételte a kéréseinket, az államtitkár pedig megígérte, hogy ezeket továbbviszi a miniszterhez” – mondta Nagy Ákos, aki szerint lassan 15 éve várnak arra, hogy a finanszírozásuk rendeződjön, legalábbis ennyi ideje kérik a kormányok a szakma türelmét. „A gyakorlatban pedig nem történik semmi.”

A kormány a fogorvosok mellett áll
Közleményben reagált az Emmi. Így: 

A kormány a fogorvosok mellett áll, az egészségügyi alapellátás átfogó megerősítése keretében az állami fogorvosi ellátásában dolgozó fogorvosok számára többlettámogatást, praxisvásárlási illetve letelepedési támogatást biztosítunk. A fogorvosi alapellátás további erősítéséről zajlanak a tárgyalások a Magyar Orvosi Kamarával. A kormány kiemelt célja az alapellátás megerősítése, hiszen csak erős alapellátásra épülhet a jól működő egészségügyi rendszer. (...) A 2015-ös 10 milliárd forintos többlettámogatás után a kormány 2016-ban 10+2+2 milliárd forint pluszforrást biztosított az egészségügyi alapellátás megerősítésére. Ennek keretében 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozására fordított a kormány, mely 50-55 ezer forint havi bevételnövekedést jelentett a fogorvosok számára.

2017. január 1-je óta a jogszabály lehetőséget ad a nem egyetemi utánpótlást szolgáló szakfogorvosi keretszámok meghatározására. A kormány 2017-ben is meghirdette a háziorvosi praxisvásárlási, illetve letelepedési pályázatokat. Az idei évben új feltételek mellett igényelhetők a pályázatok: újdonság, hogy 2017-ben duplájára emelkedik a letelepedésre elnyerhető összeg, illetve az, hogy az idei évtől a fogorvosok is pályázhatnak a praxispályázatokra. A 2017-es praxispályázatokra a kormány 1 milliárd 250 millió forint keretösszeget biztosít. 

Szerző