Már alig reménykednek - Fogyóban a Quaestor-vagyon

Publikálás dátuma
2017.09.05. 07:02

Az elmúlt időszakban a károsultak nagy része kártérítésben részesült. De még ezrek reménykednek a pénzhez jutásban.

Szeptember 11-én folytatódik Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezér és bűntársai perének elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken – tudtuk meg Papp Gábortól, az elsőrendű vádlott védőjétől. Ezúttal a tanúk – jórészt a Quaestor-csoport volt alkalmazottai – meghallgatására kerül sor. Az azonban ma még megjósolhatatlan – mondta az ügyvéd –, hogy mikor hirdet ítéletet a bíróság. Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport alapító-tulajdonosa és vezetője áprilisig előzetes letartóztatásban volt, ám ekkor a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy házi őrizetbe kerüljön. Mindez az ügyészség tiltakozása ellenére történt – a vádhatóságnál attól tartottak, hogy Magyarország eddigi legnagyobb brókerbotrányának főszereplőjénél fennáll az összebeszélés veszélye a még ki nem hallgatott tanúkkal. Ám az ügyész fellebbezésének nem adott helyt a bíróság.

Ugyancsak házi őrizetbe került Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír Zrt. volt vezérigazgatója. A másodrendű vádlott, Tarsoly Csaba felesége és üzlettársa sem hagyhatja el a lakhelyét. Így a vádlottak közül már senki nincs előzetes letartóztatásban, többen szabadlábon védekeznek. Az ügyet jól ismerők sem értik, hogy a Kúria miért enyhített a fogva tartás körülményein. Különösnek tartják a legfelsőbb bírói fórumnak azt az indokát, hogy Tarsoly Csaba cégei mind végelszámolás vagy felszámolás alatt állnak, így gyakorlatilag nincs is mivel „megismételnie” a bűncselekményeket.

Az ügyészség szerint 210 milliárd forint tűnt el, és egyedül a Quaestor-vezért 753 rendbeli, bűn-szervezetben elkövetett csalással és sikkasztással vádolják. A vád tárgya röviden úgy foglalható össze, hogy a Quaestor fiktív kötvényeket bocsátott ki, és Tarsoly Csaba a cég házipénztárát is megdézsmálta.

A minap Tarsoly a Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszélt, hogy a Quaestor egy konferencia-központot akart építeni a Csepel-szigeten található ingatlanára, ez lett volna a DunaCity projekt, amihez részben külső befektetőket kerestek. Valójában ez az elképzelés, ha egyáltalán megalapozott volt, nem a Csepel-szigeten valósult volna meg, hanem annak északi végével szemben, a Ferencvárosban, a Kvassay híd pesti hídfőjétől kezdődően. Amikor Tarsolyék a fiktív és nem fiktív kötvényeiket kibocsátották, azt állították, hogy ehhez a projekthez kerestek fedezetet. Nyílt titok volt ugyanakkor, hogy ha a népszavazási kezdeményezés nyomán elbukott 2024-es budapesti olimpiának zöld jelzést adott volna a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, akkor az olimpiai falu helyszíne is itt lett volna, az illetékesek erről egyértelműen mindig így nyilatkoztak.

A Quaestor-kötvénytulajdonosok előtt éppen ezért mindmáig érthetetlen – vagy nagyon is érthető? –, hogy előbb az ügyészség, majd a bíróság sem látta fontosnak, hogy a DunaCity Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. ingatlanja bűnügyi zár alá kerüljön (a vádlottak, vagyis Tarsoly Csaba és társai arra hivatkozva kérték ezt, hogy kárpótolni lehessen a befektetőket).

Kifejtették, hogy attól tartanak, a több száz milliárdos ingatlanvagyont a végelszámoló jóval áron alul kívánja majd értékesíteni. Az mindmáig nem derült ki, hogy ezt a véleményüket mire is alapozták. Ha a végelszámolónak módja lenne értékesíteni a szóban forgó ingatlant, akkor teljes joggal arra számíthatna, hogy a DunaCity területének minden négyzetméteréért akár egymillió forintot is lehetne kapni. Ennek az értékbecslésnek a realitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Rákóczi híd budai hídfőjénél fekvő Kopaszi-gát szomszédságában megvalósuló BudaPart projektnél ilyen árakon folyik az ingatlanértékesítés, a DunaCity területe ennél is nagyobb, és a közlekedési infrastruktúrája már most is fejlettebb, mint a budai ingatlanegyüttesé. Ebből is látszik, hogy a Quaestor kötvénytulajdonosainak kártalanításául fedezetéül szolgáló vagyon jelenleg is megvan, vagyis szakértők szerint a követelések értékalapú rendezésének jelenleg sem lenne akadálya.

Van még egy elvarratlan szála a Quaestor–DunaCity-történetnek. Az ingatlanprojektbe Ghaith Ra-shad Pharaon, Orbán Viktor budai otthonának a szomszédja is be akart szállni. Az idén januárban váratlanul, 77 éves korában elhunyt, világszerte körözött – az egyszerűség kedvéért – bankár, üzlet-ember, aki ugyan Szaúd-Arábiában született, pakisztáni állampolgár volt, és Libanon fővárosában érte a halál, többször megfordult Magyarországon, gyakran nem is rövid időt töltött hazánkban. Vele kapcsolatban mondta Tarsoly Csaba, még Pharaon elhunyta előtt: „Az úriemberrel többször tárgyaltam a DunaCity projektbe való beszállásukról. Én nagyon-nagyon szeretném, ha nem kerülne hozzájuk fillérekért a DunaCity-vagyontárgy, amiből kárpótolni lehetne a befektetőket.” Erre hivatkozva kért a Quaestor-vezér segítséget a bíróságtól, hogy a vagyontárgyakat „ne kótyavetyéljék el”. Azt szerette volna, ha a bíróság a Quaestor cégei által tulajdonolt összes ingatlant zár alá veszik. Ez utóbbi vágya végül teljesült.

Nehéz eligazodni a zár alá vett, de folyamatosan működő, mátraházai, egykori Quaestor-tulajdonú Bérc Hotel sorsát illetően. Sok jel mutat arra, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester most már, ha nem is közvetlenül, de cégein keresztül üzemeltetője a szállodának.

Az irányár harmadáért, mindössze 70 millió forintért kelt el a Quaestor egyik cége, a végelszámolás alatt lévő, balatoni érdekeltségű Kenese Golf Projekt Sport- és Ingatlanfejlesztő Kft. – erről értesült a Világgazdaság. A lap beszámolt arról is, hogy az ugyancsak felszámolás alatt lévő Buda-Cash érdekkörébe tartozó BRB Bank vagyonából hét felcsúti és egy váli ingatlant hirdetett meg a felszámoló eladásra, már több alkalommal, de eddig érvényes ajánlat nem érkezett.

Ponzi-bébik

Volt honnan tanulniuk a befektetők tömegét cserbenhagyó hazai brókerházaknak. Az általuk köve-tett sémát 1920-ban az olasz-amerikai Charles Ponzi találta ki, aki barátait szédítette azzal, hogy vásároljanak postai bélyegre cserélhető „nemzetközi kuponokból”, és 90 nap múltán az átadott összeg dupláját kapják vissza. Szavát állta egészen addig, amíg egy bostoni lapban megjelent, matematikailag lehetetlen az ígéret teljesítése. Kitört a pánik. Mindenki a pénzét akarta, az új befektetők pedig, akiknek tőkéjéből fizethetett volna a régieknek, nem tolongtak. A rábízott tőke elillant, Ponzit letartóztatták.

Méltó utódja lett Bernard Madoff, aki 2009 végén 150 év börtönbüntetést kapott. A világ legnagyobb pénzügyi csalója címre érdemes vállalkozó 23 milliárd dollár tőkével, az elvárt hozammal együtt mintegy 65 milliárd dollárral maradt adósa a benne bízó befektetőknek. 120 országból 51 700 követelés érkezett az amerikai igazságszolgáltatáshoz. Hogy a kapzsi befektetők mennyire nem tanulnak még saját kárukból sem, arra bizonyíték a Ponzi-piramisok változatlan virágzása. Az általuk ígért havi 2-3 százalékos hozam nem csak az átlagembereket szédíti meg. Sokak engednek a kísértésnek, összesen havi átlag 6 millió dollárt bízva láthatatlan kezekre. Az internetes befektetési láncok mintegy fele 28 nap után lehúzza a rolót, eltüntetve minden rájuk bízott összeget, hogy némi pihenő után új néven, újból nekilássanak a pénzgyűjtésnek. A legveszélyesebbek a 3-tól 18 hónapig életben tartott platformok, amelyek számláján százmilliók landolnak. A közelmúltban az amerikai hatóságok göngyölítették fel a Traffic Monsoon nevű alap manipulációit, amely 162 000 embert átverve 207 millió dollárt gründolt, soha vissza nem fizetésre.

Tavaly egyébként összesen 59 piramist lepleztek le az USA-ban, ezek 2,3 milliárd dollárral károsították meg a jelek szerint semmit nem tanuló befektetőket. 2015-ben 61 hasonló esetet tártak fel, ám a veszteség akkor csak 800 millió dollárra rúgott. A 2016-os rekord a Platinum Partners kockázati tőkealap tevékenységét „dicséri”, 600 befektető összesen 1 milliárd dollárja bánta a szélhámosságot. Az alap egyébként éveken keresztül 17 százalékos hozammal kápráztatta el a piacot. Pedig a büntetések egyre szigorúbbak.  - Rédei Judit

Már alig reménykednek

A 32 ezer eredeti károsultból már „csak” 12 ezren vannak olyanok, akik talán még reménykedhetnek valamiben, de az ő pozíciójuk is bizonytalan – vont mérleget a jelenlegi helyzetről Szakács László szocialista képviselő.

- Létezik még az Országgyűlés brókercsődök okait vizsgáló albizottsága, amelynek ön is tagja?

- Feltételezem, hogy igen, mert még nem értesítettek a megszüntetéséről. Igaz, hogy mindössze egyetlen ülést tartottunk.

- Több mint két év telt el az ügy kipattanása óta. A károsultak most is elégedetlenek. Hogyan áll az ügyük?

- Folyik a cégek felszámolása, végelszámolása, ebben a hónapban újabb tárgyalási fordulója lesz a Quaestor-ügynek. A Kártalanítási Alapból a jogosnak tűnő kárrendezés megtörtént. Azonban a volt ügyfelek előtt máig nem világos ennek a módja, ezért is gyakoriak a tiltakozások.

- Történt már vagyonértékesítés. Mi lesz ennek a pénznek a sorsa?

- A Kártalanítási Alap hitelt kapott a Magyar Nemzeti Banktól, amit vissza kell fizetni. Így a károsultak a vagyonértékesítés bevételéből nem sokat látnak, a kártalanításra hivatkozva. - B. M.

Szerző

Hátat fordítottak Bienerthnek

Publikálás dátuma
2017.09.02. 07:02
A MÚSZ elnöke az utolsó pillanatig ragaszkodott pozíciójához, de a közgyűlés visszahívta. FOTÓK: Tóth Gergő
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) rendkívüli közgyűlésén a küldöttek úgy döntöttek, nem akarják Bienerth Gusztávot elnöknek.

A (még) úszóelnök közgyűlés előtti beszédével kezdődött az a tanácskozás, ahol a tagszervezetek végül visszahívták a vezetőt.

„Ez a közgyűlés rólam szól – hangzott el többek között abban a 20 perces beszédben, amely főleg arról szólt, milyen sokat köszönhet az úszósport Bienerth Gusztávnak, aki január 8-án nagyon komoly politikai közreműködéssel lett az egyik legsikeresebb olimpiai sportág irányítója. - Amikor átvettem a szövetség vezetését, akkor a gazdálkodás egy kupleráj volt. Olyan dolgokat sikerült megvalósítani, amikre korábban nem volt példa. Három havonta beszámoltam a munkámról a tagszervezeteknek, erre internetes fórumon került sor, ahol mindenki föltehette kérdéseit. Még csak az út elején járunk, rengeteg feladat van előttünk. A viták hozzátartoznak a munkámhoz, természetes, hogy nem ért egyet mindenki minden döntéssel.”

Bienerth beszélt arról, hogy stratégiai együttműködést készített elő a MÚSZ a vízilabdaszövetséggel a vízfelületek használatának elosztásáról, és megígérte, a jövőben minden klub már év elején megkapja az állami támogatását, függetlenül attól, ez mikor érkezik meg a forrásokat elosztó Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi).

„A bankunkkal megegyeztünk abban, hogy előfinanszírozás keretében a megfelelő működés biztosítása érdekében februárban mindenki megkapja az éves keretösszegét.”

A vezető azzal zárta beszédét, hogy bizalom nélkül nincs legitim vezetés, ezért bizalmi szavazást kér maga ellen.

Az elnöki kampány után jött a MÚSZ közgyűlésének egy olyan része, ami méltatlan a sportág múltjához, amikor Bienerth mindent lerombolt, amit előtte az „önfényezés” során (talán) felépített.

Kijelentette, hogy a rendkívüli közgyűlést ő vezeti. Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó kért szót, ám amikor jelezte, hogy mást szeretne levezető elnöknek, Bienerth megvonta tőle a szót, és azt javasolta, „lépjünk túl a levezető elnök kilétén, válasszuk meg a jegyzőkönyvvezetőt, és haladjunk!”. A többi küldött nyomására kapott szót Darnyi, aki dr. Sándor Elek jogászt javasolta a közgyűlés levezetésére. A jogi szakembernek évtizedes tapasztalata van hasonló események jogszerű koordinálásában. Javaslatát az alapszabály vonatkozó paragrafusára hivatkozva tette, Bienerth ugyanezzel a ponttal érvelt, amikor hangoztatta, ő dönthet a levezető elnök kilétéről.

Ezután a MÚSZ-hoz méltatlan verbális ütésváltás kezdődött, több küldött is Sándor felkérését javasolta, Bienerth pedig előbb kérte, hogy fogadják el őt a tanácskozás levezetőjének, majd figyelmen kívül hagyta a küldöttek ellenkezését.

„Bienerth úr arra kérnénk, hogy távozzon – szólt a mikrofonba Kenéz László, a hódmezővásárhelyi úszóklub képviseletében. Hozzászólását nagy taps fogadta, Bienerth azonban beszélt tovább, mintha el sem hangzott volna ez a felszólalás.

Ekkor a küldöttek többsége felállt, hátat fordított az elnöknek és elkezdett tapsolni, így még a mikrofonon keresztül sem lehetett hallani, mit mond Bienerth. Az elnök ennek hatására engedte, hogy szavazzanak a levezető elnök kilétéről, és „meglepetésre” a folytatásban Sándor Elek kezébe került az irányítás.

Ezután Fodor Szabolcs is bejelentette, hogy lemond elnökségi tagságáról, így már csak Bienerth és Sós Csaba szakmai alelnök, a válogatott szövetségi kapitánya maradt a testület tagja. Utóbbi esetében kiderült, azért nem mondott le, mert a MÚSZ alapszabálya szerint ez azzal járt volna, hogy a szakmai alelnöki pozícióját is elveszíti, ez pedig nem szolgálná a sportág érdekeit, ezzel a jelenlévők teljes mértékben egyetértettek. Azt viszont Sós bejelentette, hogy a következő közgyűlésen, amelyen új elnököt és elnökséget választanak, lemond a szakmai alelnökségről.

Ezután jött a szavazás a Bienerth elleni bizalmatlansági indítványról, a MÚSZ-elnök titkos szavazást kért, de a küldöttek a nyílt voksolás mellett döntöttek, és 141 igennel, 2 nemmel és 10 tartózkodással úgy döntöttek, nem akarják tovább a szövetség élén látni az elnököt.

A folytatás a továbbiakban a korábbiakhoz képest zökkenőmentesebben ment, bár nem teljesen simán. Az új Ellenőrző Testület megválasztását meg kellett ismételni, mert a nyílt voksolás során nem minden küldött értette meg, hogy a négy jelölt közül minden résztvevő csak legfeljebb kettőre szavazhat, bár többen úgy vélték, ez az információ nem hangzott el, vagy, ha mégis, akkor nem eléggé hangsúlyosan. A közjegyző jelezte a szavazatok összesítése után, hogy voltak olyanok, akik a megengedettnél többször szavaztak, másodszor azonban sikerült ezt az akadályt is venni, Dr. Pozsgay Gábor lett a MÚSZ szabályos működését felügyelő grémium elnöke, Nagy Anikó és Kenéz László pedig a tagok.

Az elnök és az új elnökség megválasztását az alapszabály szükséges módosításaival együtt szeptember 24-re halasztották.

Bienerth: a lemondás megfutamodás lett volna
A küldöttek döntése után a férfi mosdótól pár lépésre, egy félreeső sarokban tartott rögtönzött sajtótájékoztatót a leváltott elnök.
„A lemondás megfutamodás lett volna – mondta Bienerth. - Ez így volt férfias, így volt sportszerű, így volt méltó, kértem egy bizalmi szavazást, aminek az eredményét el kell fogadnom. Nagyon sokat dolgoztunk munkatársaimmal, hiszem, hogy jól is végeztük a munkánkat, igaz, nem hibátlanul. A május 24-iki közgyűlésünket például jobban elő kellett volna készíteni.

Nyolc hónap alatt vége lett

Bienerth Gusztáv január 8-án lett a MÚSZ elnöke, miután a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a turizmusért felelős kormánybiztosként megbukott, az volt a kormányzati szándék, hogy az úszószövetség vezetését bízzák rá. Ezzel a lépéssel szépen búcsúzhatott előző beosztásától. A januári elnökválasztást annyira komolyan előkészítették, hogy a résztvevő küldöttek a szavazólapon csak az „igent” jelölhették be az egyedüliként induló Bienerth neve mellett. Ha bárki megtámadta volna a szavazás eredményét az ügyészségen, akkor érvénytelennek minősítették volna a voksolás végét. Bár az új vezető átláthatóságot és nyílt kommunikációt hirdetett, ez csak az ígéret szintjén működött. Nem tűrte sem a kritikát, sem az ellenvéleményt, az internetes fórumon, amit meghirdetett, bárki kérdezhetett, de csak a nem kellemetlenkedő kérdésekre adott válaszokat.

Bienerthnek mennie kellett.

Bienerthnek mennie kellett.

Az elnök május 24-én már gyakorlatilag megbukott, amikor az előző rendkívüli közgyűlésen a küldöttek nem szavazták meg az elképzeléseit: nem engedték, hogy minden hatalom az elnök kezében összpontosuljon, nem támogatták, hogy fizetést kapjon a vezető és nem választották be az elnökségbe azokat a jelölteket, akikkel Bienerth körül akarta bástyázni magát. Ettől kezdve csak idő kérdése volt, mikor ér véget az elejétől kezdve kudarcra ítélt Bienerth-éra. A júliusi vizes világbajnokság előtt már összegyűltek a támogató szavazatok egy rendkívüli, elnököt váltó közgyűlés összehívásához, de erre a vb miatt nem került sor. Később azért csúszott az időpont, mert Bienerth képtelen volt elengedni a pozícióját, nem volt hajlandó összehívni a rendkívüli közgyűlést. Ezt csak akkor tette meg, amikor az Ellenőrző Testület vezetője július 31-én lemondott, és ezzel működésképtelenné vált a MÚSZ. Bár az alapszabály szerint ilyenkor 30 napon belül kell összehívni a rendkívüli közgyűlést, a tanácskozás azonban csak szeptember 1-jén volt, ez már apróság az elmúlt hónapokhoz képest...

A bukott elnök azt hitte, ha támogatásáról biztosítja a magyar úszósportot a kezében tartó Hosszú Katinka-Shane Tusup házaspárt, akkor ez mindentől megvédi. Hosszúékat azonban nem érdekelte Bienerth, számukra – ahogy azt a háromszoros olimpiai bajnok meg is erősítette egy interjúban – az volt a fontos, hogy Gyárfás Tamás távozzon. Sosem terveztek együttműködést az új sportági irányítóval, és nem is tértek el ettől az elképzelésüktől.

Deloitte-jelentés, a fantom
Hetek óta az egyik legismertebb könyvvizsgáló cég átvilágításának eredményeit lebegtette Bienerth a közvélemény előtt, konkrétumok nélkül. Súlyos visszaéléseket állapítottak meg a MÚSZ átvilágítása során, mondta egyszer az elnök, máskor azt állította, csak az adminisztrációt érintő néhány észrevételt tett a cég. A „pozíciómentő beszédében” Bienerth tegnap ismét szóba hozta a jelentést, és több, A4-es lapra írt mondattal próbálta jelezni, hogy valóban nagy a baj, ám „a szövetség könyvelése visszaélésekre adott lehetőséget” és hasonló kijelentésekből megint nem derült ki semmi.
Megint szóba került a szövetség margitszigeti telkén található faházak ügye, melyekről Bienerth a jelentésre hivatkozva kijelentette: 15 millió forintot érnek, de 60-ba kerültek. Ezen kívül azt mondta, hogy volt olyan szövetségi munkatárs, aki a saját cégével kötött szponzori megállapodást, ami után még jutalékot is vett fel, de nevet nem említett.

Baljós árnyak az iskolakezdés felett

Publikálás dátuma
2017.09.01. 07:00
Illusztráció/Népszava fotó
Megelégelték a pedagógus-szakszervezetek, hogy véleményüket nem veszi figyelembe a kormány, és nem kezeli őket egyenrangú félként. A Klebelsberg Központ pedig lapunkat nem kezelte partnerként.

Nem vesz részt a közeljövőben létrejövő Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában hét pedagógus-szakszervezet - az erről szóló megállapodást tegnapi sajtótájékoztatón írták alá az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, és a Pedagógusok Szakszervezete képviselői.

Elkezdik
Mától mintegy másfél millió gyerek jár majd iskolába. Közöttük 751 ezer általános iskolás, 78 ezer szakközépiskolás, 5800 szakiskolás, 182 ezer gimnazista, 168 ezer szakgimnazista kezdi meg tanulmányait.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke felidézte: júliusban döntött a kabinet, hogy augusztus 31-ig új köznevelési kerekasztalt kell létrehozni, s ezt egy kormányhatározatban hirdették ki. A szakszervezetek csütörtökig delegálhattak volna három tagot, de erre nem minden képviselet kapott felkérést. Ezután döntöttek közösen úgy, nem vesznek részt a kerekasztal munkájában - jelezte az érdekvédő, hozzátéve: a szakszervezetek ugyanakkor nem mondanak le javaslattevő, konzultációs szerepükről, és a kormánnyal való tárgyalásról sem. Ennek viszont feltétele az egyenrangú felek, partnerek kapcsolata, de ennek az új kerekasztal nem felel meg, mivel összetételét, hatáskörét nem törvény határozza meg. Gallóné kifogásolta azt is: nem írtak elő kötelezettséget a döntéshozó számára, hogy véleményüket, javaslataikat figyelembe kell venni. „Az a cél, hogy a közoktatás területén ne születhessen úgy törvény, kormányrendelet, illetve bármilyen döntés, hogy arról előzetesen érdemben nem egyeztetnek” - foglalta össze a PSZ elnöke.

Nem a politikusnak kellene csinálni
A Fidesz 2002-ben már elbukott egy választás nagyjából azért, mert az ellenzék komoly fizetésemelést ígért a tanároknak, és ha most nem veszik észre, mennyi pénzt kellene a pedagógusokba fektetni, egy hasonlóan jól elhelyezett ígérettel ugyanez a veszély fenyeget - nyilatkozta Csapodi Zoltán, a Trefort Gimnázium igazgatója a Heti Válasznak. Csapodi emellett beszélt arról is, hogy a reformot a szakmának, és nem a politikusoknak kellene csinálniuk. Az oktatás nem mozgatható politikai elhatározásokkal, üzenetekkel, mert akkor később visszakoznia kell a kormánynak, mondta.

A szakszervezetek képviselő természetesen szót ejtettek a tanévkezdésről is. Arról, hogy a nagykőrösi református templomban volt csütörtökön a nemzeti tanévnyitó, Mendrey László, a PDSZ elnöke a Népszavának azt mondta: üzenetértéke van a helyszínnek. Igaza lehet az érdekvédőnek, ezt bizonyítja Lázár János egyik 2016-os megszólalása is. „Azt tudjuk bizton, hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e, és hogy mertek-e jó magyarokká válni. Ez volt a fő kérdés, és nekünk az a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben és a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér. És ennek rendeljük alá az új nemzeti alaptantervet, és ennek rendeljük alá a magyar oktatáspolitika megszervezését” - fogalmazott egy éve a kancelláriaminiszter. Mendrey szerint Magyarországon az állam az egyik legnagyobb iskolafenntartó, és az alaptörvény kimondja az egyház és állam szétválasztását. "Nem az egyházi intézménnyel van gond, hanem azzal, hogy a kormány számára, úgy tűnik, még mindig fontosabb, hogy az egyházi intézmények lemaradását kompenzálják” - mondta.

Bardócz-Tódor András, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete társelnöke lapunknak szintén úgy fogalmazott: a helyszínválasztás nem szerencsés, ez egy társadalmat megosztó kérdés, s eltereli a közvélemény figyelmét a fontosabb témákról. Ilyennek tartják a szakszervezeti vezetők az égető pedagógushiányt, amiben lépni kell. Szerintük a pedagógusbérek vetítési alapját ismét a minimálbérhez kell kötni, s további alapbéremelés is szükséges. Megemlítették még a nyugdíjas pedagógusok alkalmazását tiltó szabályozás feloldását is. Ezt egyébként a sztrájkbizottság is követelte.

Balognak is minden tetszik
A magyar családoknak biztonságosabban indul a tanév, mint az elmúlt évtizedekben bármikor - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti tanévnyitón csütörtökön, Nagykőrösön. „Vége van az átmeneti nehézségeknek, a korábbi működési problémák megszűntek, ma egy bejáratott rendszerben kezdik el a diákok a tanulást”. Balog szerint a múlt útjai 2010-re elfogytak a köznevelés rendszere alól. Akkor egy igazságtalan rendszert örököltek, amely pénzügyi struktúrájában fenntarthatatlan volt, állandó bizonytalanságot hordozott, anyagilag kiszolgáltatta a tanárokat és bizonytalanságban tartotta az iskolafenntartó önkormányzatokat, szélesre tárta az esélyegyenlőtlenségi ollót. A miniszter szerint az anyagi gondokat az erősödő gazdaság megoldja, a szakmai problémákat pedig a párbeszéd oldotta, oldja meg. Balog a családokat segítő intézkedések között kitért arra, hogy 1-9. osztályban egy fillért sem kell fizetni a tankönyvekért, ami több mint egymillió diákot érint, az ingyenes étkeztetés pedig a diákok kétharmadára terjed ki. Szólt a most induló iskola-felújítási programról is, ami 200 ezer gyermek tanulási helyét érinti majd.

Lapunk a hét folyamán több budapesti gimnázium, illetve általános iskola igazgatóját szerette volna megszólaltatni az első tanítási nap alkalmából. Csupán arra lettünk volna kíváncsiak, hogy megfelelően felkészültek-e szeptember 1-jére, milyen a dolgozók és a diákok hangulata, de hatalmas falakba ütköztünk. Egyetlen intézményvezető sem szeretett volna nyilatkozni, azt pedig végképp nem engedték, hogy riportot készítsünk. „Ne tegye ezt velünk, kérem” - hangzott el például az egyik iskola vezetőjétől. Kérdéseinkkel természetesen a humántárcát és a Klebelsberg Központot (KK) is megkerestük. Balog Zoltán tárcája a „tanévkezdés miatti megnövekedett munka” miatt nem küldött a válaszokat, a KK pedig hiába ígérte meg, hogy a 16.00 órai, lapunk által megadott határidőig reagálnak, ez nem történt meg. Ráadásul az egyik sajtósuk külön leszögezte, hogy a Népszava megkapja a válaszokat, később azonban már a telefont sem vették fel. A távirati irodával azonban jóval készségesebbek voltak, hiszen 16.30-kor hosszú közleményt adtak ki. "Zavartalanul indul a 2017/2018-as tanév az állami fenntartású intézményekben, egy-két kivételtől eltekintve mindenhol birtokba vehetik a felújítási és karbantartási munkák után a teljes iskolaépületet a diákok" - közölték, hozzátéve: "A Klebelsberg Központ elkötelezett annak érdekében, hogy minden állami fenntartású köznevelési intézményben megfelelő körülmények várják a diákokat és a pedagógusokat egyaránt. A 2017/2018-as tanév biztonságos lebonyolításához szükséges forrás a fenntartók rendelkezésére áll".

A lassú pusztulás folytatódik
Nem lesz az idei tanévben semmilyen drámai változás, ugyanaz lesz, mint eddig – mondja Radó Péter oktatáskutató.
- Milyen tanévre számít?
- A lassú pusztulás tovább folytatódik. Nem lesz semmilyen drámai változás, ugyanaz lesz, mint eddig: a minőség és eredményesség tartós, folyamatos, megállíthatatlan zuhanása.
- A pedagógusok, úgy látszik, megelégelték, hogy semmibe veszik őket.
- Tavaly 50-60 ezer ember tüntetett a Kossuth téren, és annak sem volt látszata. A szakszervezetek nyilatkozata nem arról szól, hogy megpróbálják visszafordítani azt az elképesztő mértékű rombolást, amit az oktatási rendszerben végez a kormány. Szeretnének olyan kereteket, ahol a kormányzatot törvény kényszeríti arra, hogy egyeztessen.
- Mondana mégis valami biztatót?
Nem tudok.



Szerző