Teljes mértékben az Európai Unió támogatásával, mintegy 2,4 milliárd forintos projekt keretében zajlanak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásával kapcsolatos munkálatok. Noha az eddigi tervek szerint már a 2019. szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a "Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" néven futó (az EFOP-3.2.15-VEKOP-2017 konstrukcióban megvalósuló) fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e.
Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem. Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg. Egy áprilisi kormányhatározat előírta a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ám ez a mai napig nem történt meg. Bár a köznevelési törvény előírja, a koncepció kidolgozásának megkezdése előtt a 2012-ben elfogadott NAT hatékonyságáról sem készült elemzés.
Elvileg 2019 szeptemberétől az új NAT szerint kellene oktatni, de ma már a határidő 2020. október 31-re tolódott. FOTÓ: Molnár Ádám
Csépe Valéria néhány szűkebb körű szakmai fórumon ugyan bemutatta az addig elkészült NAT-verziót, ám vitára sehol sem kerülhetett sor. Holott a koncepció kidolgozásának (a társadalmi egyeztetést is magába foglaló) határideje december 31-e, hiszen ezután már a 2019/2020-as tanévben alkalmazható kerettantervek elkészítésének kellene nekilátni. A koncepciót eddig nem hozták nyilvánosságra, ám a Pedagógusok Szakszervezete követelésére megkapta a legutóbbi változatot, ami a koncepció kidolgozásából kihagyott szervezetek szakértőihez is eljutott.
Az első átfogó elemzést Nahalka István oktatáskutató, a CKP szakértője tette közzé. Nahalka 15 pontban fogalmazta meg aggályait. A szakértő szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a koncepció még csak fel sem veti a túlközpontosított oktatási rendszer problémáját - holott ez kulcskérdés kellene legyen -, sőt egyes javaslatai a rendszer további centralizálásának irányába mutatnak. "A napvilágra került kevés információból sokan azt olvasták ki, hogy végre jelentős, a korszerű pedagógia irányába tett szakmai lépések következnek. Nyomatékosítani szeretném, hogy ez egyáltalán nincs így. Sőt, éppen hogy arról van szó, hogy az általam bírált javaslatok csak megerősítik azokat a negatív tendenciákat, amelyek az oktatás tartalmi szabályozásában 2011 óta kialakultak" - vélekedett Nahalka.
A CKP javaslatot tett egy szeptemberi vita lebonyolítására szakértőik és a NAT kidolgozásáért felelősök részvételével, ám megkeresésükre az érintettek nem reagáltak. A CKP szakértői elkészítettek egy "alternatív" NAT-koncepciót is; azt szeretnék elérni, hogy a szélesebb körű társadalmi-szakmai egyeztetésen (ha sor kerül ilyenre) a dokumentum hivatalosan is megvitatásra alkalmas alternatívaként szerepelhessen.