"Ha fáj, akkor jöjjön!"

Publikálás dátuma
2017.09.04. 21:19
Fotó: Vajda József

Időben elérte a betegeket a hétfőn kezdődött, az alapellátásban dolgozó fogorvosok három napos demonstrációjának a híre. A VII. kerületi Csengery utcai rendelő ötödik emeletén délelőtt tizenegykor például mindössze négyen ülnek a nyolc fogorvosi kezelő ajtaja előtt. Közülük is csak egyiküknek van panasza, a többiek kísérők. A beteg, az alacsony barna hajú asszony azt mondja, napok óta fáj a foga, ma reggel érezte úgy, nincs tovább, muszáj jönnie. Az ügyeletes orvos kedves volt, azt mondta: üljön át egy ajtóval arrébb, a szájsebészhez. Most itt vár.

A takarítónő szerint máskor itt egy fogpiszkálót se lehet leejteni, akkora a tömeg.

A kezelők ajtaján ott a felirat, hogy hétfőn, kedden és szerdán nincs rendelés. Itt a Csengery utcában valamennyi orvos bejött, fölvette a köpenyét, csak épp nem dolgoznak. Nyolcuk közül csupán egyikük állt be a szék mellé, ő viszi a halaszthatatlan eseteket. Az ügyeletet vállaló doktor az asszisztensével üzen a folyosóra: köszöni, de újságíróval nem akar beszélni. Nem azért csinálja.

Hétfőn reggel az eredeti tervezett 700 körzet helyett 800-1000-ben szüneteltették a munkát. A demonstráció még el sem kezdődött, amikor a kabinet közleményt adott ki, melyben biztosították az akciózókat: „a kormány a fogorvosok mellett áll”. Azzal érveltek, hogy „2009-hez képest 2018-ban már 70 százalékkal több pénzt biztosítanak az alapellátás támogatására, háziorvosokra, házi gyermekorvosokra, iskolaorvosokra, védőnőkre és a területi ellátást végző fogorvosokra.”

– Nos, ez az utóbbi a legdühítőbb mondat – mondja az egyik doktornő, aki épp páciensét kíséri. – Ha ez így volna, ahogyan a közleményben áll, akkor most nem kellene demonstrálnunk. Míg a háziorvosok valóban kaptak 30 milliárdot, a fogorvosoknak és a védőnőknek, akik szintén az alapellátáshoz tartoznak, egyszer jutott 2-2 milliárd. Ha elvonnak, akkor mindig részei vagyunk az alapellátásnak, ha adnak, akkor meg nem.

Aztán kérdés nélkül is sorolja, mennyi gondot okoz a rossz finanszírozás, hogy az alapellátásban gyakorlatilag a fogorvos fizeti az állam biztosította térítésmentességet a betegnek. De ha ennyire rossz a helyzet, akkor vajon miért csak a fogorvosok harmada függeszti fel a rendelést ebben a három napban? – vetjük fel. Ezt a doktornő sem érti, pedig, mondja, nyilván, előbb érnének célt, ha senki sem dolgozna a demonstráció idején.

Egy emelettel lejjebb, a hatodik kerületi betegeket ellátó három fogorvos közül egy nem állt a tiltakozók közé. Ő dolgozik. Három beteg is várja. Nem nyilatkozik.

A többiek viszont nem dolgoznak. Egyikük azt mondja: eddig egyetlen beteg sem kifogásolta az akciójukat. Sőt támogatják őket, s amikor egyiküknek elmondta, hogy az állam az ő térítésmentes fogtömése után alig néhány ezer forintot fizet csak, csodálkozva hallgatta. Páciense úgy tudta, hogy az állami fogorvos annyi pénzt kap a kezeléséért, mint amennyit a magánrendelőben ő fizet.

A Visegrádi utcai szakrendelő fogorvosai valamennyien beszüntették a munkát. A váróban egy idősebb férfi azt mondja: ő nem tudta, hogy ma nincs rendelés, de nagyon fáj a foga. Orvosa sürgősnek ítélte, így hamarosan fogadja. A mellette ülő asszony pedig egy fogtörés miatt jött. Ő is hamarosan bemehet.

Egy huszonéves lány „tömetni jött.” Nem tudott arról, hogy nincs hagyományos rendelés. Az asszisztens meghallgatja, majd tájékoztatja, hogy csak a sürgős eseteket fogadják. A lány rögtön rávágja erre: neki sürgős!

– Fáj? – kérdez vissza az asszisztens.

– Nem.

– Akkor a doktornő megnézi, és kap egy időpontot. Legkorábban október ötödikén jöhet vissza.

– És, ha azt mondom, hogy fáj? – próbálkozik a lány.

– Ha fáj, akkor jöjjön! – vágja rá az asszisztens. A fiatal nő visszakozik: mégis jó az az október.

Az orvosnak, Futanics Gyöngyinek ottjártunkig nem volt olyan betege, akit azonnal el kellett volna látnia. Páciensei megértették, amikor elmagyarázta, hogy miért nem ad időpontokat ezekre a napokra. Azt állítja: a jelenlegi finanszírozás mellett szinte ingyen jár be dolgozni, legalábbis ahhoz képest, hogy egy kórházi szakorvos bruttó 500-600 ezer forintot kap. Körzetéhez 6500-8000 beteg tartozik. Amit pedig a körzetre kap az egészségbiztosítótól, abból mire kifizeti a rezsit, mindössze bruttó 110 ezer forint orvosbért tud kivenni.

– Nyolc betegem volt eddig, de inkább csak beszélgetős napunk van – értékeli a Népszavának az akció első felvonását Nagy Ákos, a demonstráció szervezője, a keszthelyi fogorvos. Jönnek a betegek, és mi most főként beszélgetünk velünk. Elmondjuk, hogy mi a gondunk, nagyon megértőek, bár sokan hitetlenkedve hallgatták, hogy mekkora a különbség a kezelés valódi költsége és az állami biztosító által fizetett díj között. A beszélgetések végén pedig nagyon is egyetértünk, hogy ez így nincs jól, nagyon nincs jól.

Szerző

Kollégiumra is kap pénzt az Óbudai Egyetem

A nemzetgazdasági miniszter szerint a megújuló iparnak egyre több jól képzett szakemberre lesz szüksége a jövőben. Varga Mihály az Óbudai Egyetem tanévnyitó szenátusi ülésén beszélt erről, ahol bejelentette, hogy a kormány további 1,8 milliárd forinttal támogatja az intézmény Bécsi úti kollégiumának fejlesztését.

A nemzetgazdasági miniszter köszöntőjében kiemelte: Magyarországnak alkotó emberekre és szellemi műhelyekre van szüksége azért, hogy megőrizzük helyünket a nemzetközi tudományos és egyetemi életben. Ezért különös értéke van azoknak az intézményeknek, mint az Óbudai Egyetem, ahol magas szintű képzésnek és pezsgő tudományos életnek adnak lehetőséget - mutatott rá.

Varga Mihály szerint komoly siker, hogy az egyetem az oktatás, kutatás és az innováció területén is a nemzetközileg elismert intézmények közé emelkedett az elmúlt években.

A miniszter értékelése szerint mára Magyarországon a gazdasági, a tudományos és innovációs környezetben is jelentős előrelépés következett be, s olyan új célokat lehet kitűzni, amelyekre korábban nem volt lehetőség. Ennek lehetősége megjelenik a kis- és középvállalkozásoknál, a nálunk működő nagyvállalatok beruházásainál, és megjelenhet a vállalatok és a felsőoktatási intézmények bővülő innovációs, tudományos és oktatási együttműködéseiben - mutatott rá.

Elmondta, nem csupán a pénzügyi, gazdasági válsággal kellett megküzdeni az elmúlt években, hanem olyan fenyegető társadalmi problémákkal is, mint a tömeges munkanélküliség. Varga Mihály közölte: mostanra a gazdaság stabil környezetbe került, jóval gyorsabb ütemű a növekedés mint az unió átlaga, a magyar államadósság a hetedik éve folyamatosan csökken, a magyar gazdaság növekedését nem hitelfelvétel táplálja.

Ugyanakkor a jó makrogazdasági mutatók nem önmagukért vannak, ezeknek hozzá kell járulniuk az emberek mindennapi életének javulásához - rögzítette a miniszter, aki szerint a rendszerváltozás óta nem volt ilyen magas arányú a foglalkoztatás: több mint 4,4 millióan dolgoznak, és soha ilyen alacsony nem volt a munkanélküliség, amely 4,2 százalékra, a hét évvel ezelőtti 480 ezerről 193 ezerre csökkent.

Egyre kedvezőbb az a környezet, ahová kiléphetnek majd a diákok - állapította meg Varga Mihály.

Magyarországon az elmúlt években a reálkeresetek jóval az európai átlag felett tudtak emelkedni, az elmúlt négy és fél évben töretlen volt a bővülés. Hozzátette: ez részben annak köszönhető, hogy a munkaadókkal és munkavállalókkal hatéves megállapodást kötöttek. A megújuló magyar iparnak és gazdaságnak minden eddiginél több szakemberre lesz szüksége - hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy a tudomány, a felsőfokú képzés és az ipar kapcsolatának erősítése egyszerre szolgálja a termelővállalatok, az oktatás és a gazdaság érdekeit. Nyernek a közös munkával az egyetemek, és előnyös az együttműködés az iparvállalatok számára is, akár az innovációs eredmények alkalmazását, akár új tudományos törekvések elérését célozza a partnerség.

Varga Mihály szerint nagyon komoly változások történtek a felsőoktatás területén, s minden adott ahhoz, hogy ha a felsőoktatás működése a gazdaság szereplőinek igényeivel összekapcsolódik, inspiráló környezetben dolgozhassanak majd a diákok.

Közölte azt is, hogy 2015-ben döntöttek arról, befejezik az egyetem Bécsi úti kollégiumának építését, s ennek érdekében, hogy valóban 21. századi intézmény jöhessen létre, a múlt héten további 1,8 milliárdos támogatásról döntött a kormány.
Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár rámutatott: csaknem 70 intézmény biztosítja az értelmiség utánpótlását, s köztük 27 állami felsőoktatási intézmény. Az intézmények a tudományok legszélesebb körét ölelik fel, valamennyi intézmény kiváló, még akkor is, ha sok tekintetben a fejlődés előttük áll - hangsúlyozta.

Hozzátette: a társadalmi szerepvállalásban az Óbudai Egyetem is vezető szerepet tölt be, azokon a területeken képez, amelyekre jelentős munkaerőpiaci igény van. Az innovációs és mérnöki tudományok javát "halmozta fel" az intézmény, amely a határon túli magyar intézményekben is oktat, kiszélesítve a tudomány, az oktatás körét az egész Kárpát-medencére - állapította meg. Kiemelte: minden lehetőség adott, hogy az egyetem továbbra is jól működjön, infrastruktúrájában, képzéseiben megújuljon.

Réger Mihály rektor arról beszélt, hogy a magyar egyetemek életében különös jelentőséggel bír az idei év, a magyar felsőoktatás fennállásának 650. évfordulóját ünneplik. Felidézte az Óbudai Egyetem jogelődjének alapítását, s azt mondta: mára az egyetem meghatározó intézménye lett a felsőoktatásnak. Az egyetemi-oktatási tevékenység biztosításának kulcseleme a tehetséggondozás - mondta, s kiemelte fejlesztésének fontosságát. Támogatják és bátorítják a hallgatók nemzetközi csereprogramokban való részvételét, s aktívan részt vesznek európai ösztöndíjprogramokban - jelezte.

Kitért arra is: az infrastruktúra fejlesztése-bővítése folyamatos kihívás. Beszámolt arról, hogy megújult a székesfehérvári központ, létrehoztak egy duális képzési központot is, végéhez közeledik a fővárosban, Bécsi úti épületük rekonstrukciója.
Ismertette: az egyetemre több mint 12 ezren jelentkeztek, 3339-en nyertek felvételt, ami valamivel több, mint tavaly.

Szerző

Késnek a vonatok a ceglédi vonalon

Publikálás dátuma
2017.09.04. 17:28
Illusztráció. Fotó: Népszava
Műszaki hiba miatt 30-40 percet késnek a vonatok a Budapest-Cegléd vonalon hétfő délután - közölte a Mávinform.

A közlemény szerint Kőbánya-Teher pályaudvarnál meghibásodott a biztosítóberendezés, emiatt a vonatok itt csak lassabban haladhatnak.

A vonattorlódások és a nagyobb késések elkerülése érdekében a délutáni monori személyvonatok ideiglenesen kimaradnak a menetrendből. Az utasok a vonalon közlekedő zónázó vonatokkal utazhatnak - tették hozzá.

Szerző