"Ha fáj, akkor jöjjön!"

Publikálás dátuma
2017.09.04 21:19
Fotó: Vajda József
Fotó: /

Időben elérte a betegeket a hétfőn kezdődött, az alapellátásban dolgozó fogorvosok három napos demonstrációjának a híre. A VII. kerületi Csengery utcai rendelő ötödik emeletén délelőtt tizenegykor például mindössze négyen ülnek a nyolc fogorvosi kezelő ajtaja előtt. Közülük is csak egyiküknek van panasza, a többiek kísérők. A beteg, az alacsony barna hajú asszony azt mondja, napok óta fáj a foga, ma reggel érezte úgy, nincs tovább, muszáj jönnie. Az ügyeletes orvos kedves volt, azt mondta: üljön át egy ajtóval arrébb, a szájsebészhez. Most itt vár.

A takarítónő szerint máskor itt egy fogpiszkálót se lehet leejteni, akkora a tömeg.

A kezelők ajtaján ott a felirat, hogy hétfőn, kedden és szerdán nincs rendelés. Itt a Csengery utcában valamennyi orvos bejött, fölvette a köpenyét, csak épp nem dolgoznak. Nyolcuk közül csupán egyikük állt be a szék mellé, ő viszi a halaszthatatlan eseteket. Az ügyeletet vállaló doktor az asszisztensével üzen a folyosóra: köszöni, de újságíróval nem akar beszélni. Nem azért csinálja.

Hétfőn reggel az eredeti tervezett 700 körzet helyett 800-1000-ben szüneteltették a munkát. A demonstráció még el sem kezdődött, amikor a kabinet közleményt adott ki, melyben biztosították az akciózókat: „a kormány a fogorvosok mellett áll”. Azzal érveltek, hogy „2009-hez képest 2018-ban már 70 százalékkal több pénzt biztosítanak az alapellátás támogatására, háziorvosokra, házi gyermekorvosokra, iskolaorvosokra, védőnőkre és a területi ellátást végző fogorvosokra.”

– Nos, ez az utóbbi a legdühítőbb mondat – mondja az egyik doktornő, aki épp páciensét kíséri. – Ha ez így volna, ahogyan a közleményben áll, akkor most nem kellene demonstrálnunk. Míg a háziorvosok valóban kaptak 30 milliárdot, a fogorvosoknak és a védőnőknek, akik szintén az alapellátáshoz tartoznak, egyszer jutott 2-2 milliárd. Ha elvonnak, akkor mindig részei vagyunk az alapellátásnak, ha adnak, akkor meg nem.

Aztán kérdés nélkül is sorolja, mennyi gondot okoz a rossz finanszírozás, hogy az alapellátásban gyakorlatilag a fogorvos fizeti az állam biztosította térítésmentességet a betegnek. De ha ennyire rossz a helyzet, akkor vajon miért csak a fogorvosok harmada függeszti fel a rendelést ebben a három napban? – vetjük fel. Ezt a doktornő sem érti, pedig, mondja, nyilván, előbb érnének célt, ha senki sem dolgozna a demonstráció idején.

Egy emelettel lejjebb, a hatodik kerületi betegeket ellátó három fogorvos közül egy nem állt a tiltakozók közé. Ő dolgozik. Három beteg is várja. Nem nyilatkozik.

A többiek viszont nem dolgoznak. Egyikük azt mondja: eddig egyetlen beteg sem kifogásolta az akciójukat. Sőt támogatják őket, s amikor egyiküknek elmondta, hogy az állam az ő térítésmentes fogtömése után alig néhány ezer forintot fizet csak, csodálkozva hallgatta. Páciense úgy tudta, hogy az állami fogorvos annyi pénzt kap a kezeléséért, mint amennyit a magánrendelőben ő fizet.

A Visegrádi utcai szakrendelő fogorvosai valamennyien beszüntették a munkát. A váróban egy idősebb férfi azt mondja: ő nem tudta, hogy ma nincs rendelés, de nagyon fáj a foga. Orvosa sürgősnek ítélte, így hamarosan fogadja. A mellette ülő asszony pedig egy fogtörés miatt jött. Ő is hamarosan bemehet.

Egy huszonéves lány „tömetni jött.” Nem tudott arról, hogy nincs hagyományos rendelés. Az asszisztens meghallgatja, majd tájékoztatja, hogy csak a sürgős eseteket fogadják. A lány rögtön rávágja erre: neki sürgős!

– Fáj? – kérdez vissza az asszisztens.

– Nem.

– Akkor a doktornő megnézi, és kap egy időpontot. Legkorábban október ötödikén jöhet vissza.

– És, ha azt mondom, hogy fáj? – próbálkozik a lány.

– Ha fáj, akkor jöjjön! – vágja rá az asszisztens. A fiatal nő visszakozik: mégis jó az az október.

Az orvosnak, Futanics Gyöngyinek ottjártunkig nem volt olyan betege, akit azonnal el kellett volna látnia. Páciensei megértették, amikor elmagyarázta, hogy miért nem ad időpontokat ezekre a napokra. Azt állítja: a jelenlegi finanszírozás mellett szinte ingyen jár be dolgozni, legalábbis ahhoz képest, hogy egy kórházi szakorvos bruttó 500-600 ezer forintot kap. Körzetéhez 6500-8000 beteg tartozik. Amit pedig a körzetre kap az egészségbiztosítótól, abból mire kifizeti a rezsit, mindössze bruttó 110 ezer forint orvosbért tud kivenni.

– Nyolc betegem volt eddig, de inkább csak beszélgetős napunk van – értékeli a Népszavának az akció első felvonását Nagy Ákos, a demonstráció szervezője, a keszthelyi fogorvos. Jönnek a betegek, és mi most főként beszélgetünk velünk. Elmondjuk, hogy mi a gondunk, nagyon megértőek, bár sokan hitetlenkedve hallgatták, hogy mekkora a különbség a kezelés valódi költsége és az állami biztosító által fizetett díj között. A beszélgetések végén pedig nagyon is egyetértünk, hogy ez így nincs jól, nagyon nincs jól.

Szerző
2017.09.04 21:19

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35