Holnaptól – lapunk tegnapi előrejelzésének megfelelően - 9 forinttal nő a benzin és hattal a gázolaj literenkénti kútára. Előbbi tavaly májusban, utóbbi – az adóemelés miatt - tavaly októberben drágult csak hasonló mértékben. Mindezek hatásaként számításunk szerint a benzinért 352, a gázolajért pedig 346 forintot kérhetnek literenként, átlagosan a töltőállomásoknál.
Az árrobbanás egyértelműen az Amerikát sújtó Harvey-hurrikán tovagyűrűző hatása. Az ottani finomítók jelentős része ugyanis az olajban dúskáló Texas természeti katasztrófa sújtotta területein helyezkedik el. Ezek a vihar miatt leálltak. Így – igény híján – itt a nyersolaj ára leesett. Mivel azonban az ország fennmaradó részén ettől még megmaradt az üzemanyagigény, a benzin és a gázolaj ára – a szokásos piaci mozgásokra rácáfolva – jelentősen megugrott. Ezzel együtt a világ más térségeinek finomítói felértékelődtek. Így az Európában irányadó Brent típusú nyersolaj tartja a hordónkénti 52 dolláros szintjét. Az amerikai termékáremelkedés ugyanakkor Európába is átgyűrűzött. Ez a most kiszivárgott holnapi áremelési döntés közvetlen kiváltó oka. A drágulás mértékén még tovább dobott a dollárhoz képest kibontakozó forintgyengülés – hangsúlyozza kérdésünkre Vetter Péter, a Magyar Részvénykereskedelmi Nyrt. munkatársa. Ráadásul máris jön az újabb, elsősorban Kubát és Floridát fenyegető, Irma nevű hurrikán.
A szakértő így rövid távon további olajáremelkedést vár, noha szerinte az észak-koreai konfliktus továbbra se fenyeget tényleges katonai összecsapásokkal. Hosszú távon ugyanakkor szerinte folytatódik az oldalazó olajárcsökkenés. Ennek alapjául az amerikai palaolajkitermelők folytatódó piaci térnyerése szolgál a Kőolaj-exportáló Országok Szövetsége (OPEC) és a vele együttműködő államok – például Oroszország – kárára. Az OPEC önkéntes termelésszűkítései ugyanis csak fékezik a nemzetközi folyamatok – a palaolaj mellett a világgazdaság gyengélkedése és az olajat helyettesítő más energiatermelési módok elterjedése – okozta óhatatlan árcsökkenést – véli.
